Székely Nemzeti Tanács – Wikipédia

Nem tévesztendő össze a következővel: Székely Nemzeti Tanács (1918).

Székely Nemzeti Tanács
Adatok
Elnök	Izsák Balázs
Alapítva	2003. október 16.
Székház	Sepsiszentgyörgy, Konsza Samu u. 21.
Ideológia	nemzeti kisebbségvédelem, székelyföldi autonómia
Hivatalos színei	égszínkék alap és aranycsík, aranynappal és ezüstfélholddal
Weboldala

A Székely Nemzeti Tanács (röviden SZNT, románul: Consiliul Național Secuiesc, angolul: Szekler National Council) az erdélyi székelységet hivatott képviselni.

2003. július 7-én Gyergyócsomafalván, a Borsos Miklós Emlékházban megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete (KT) székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözölték az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003-as számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát.^[1]

Végül 2003. október 16-án alapították meg az SZNT-t, amely azonban jogi személyiséggel nem rendelkezik.

• A Székely Nemzeti Tanács első elnöke dr. Csapó I. József volt, aki 2006. október végén lemondott.
• 2006 novemberétől 2008. február 23-ig az Állandó Bizottság megbízásából Fodor Imre lett a Székely Nemzeti Tanács ideiglenes elnöke.
• 2008. február 23-án a Székely Nemzeti Tanács elnökévé választotta Izsák Balázst.

Székelyföldnek Románián belüli önkormányzását szeretné elérni. A 2006. június 18-i gyergyóditrói nemzetgyűlés határozatai szerint:^[2]

• teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget Székelyföld minden lakosának és népének,
• regionális szintű hatalmat a Székelyföldnek,
• esélyegyenlőséget minden elismert vallási felekezetnek,
• teljes értékű és közvetlen demokráciát,
• a tulajdonjog szavatolását, illetve, hogy az adók 90%-a Székelyföldet illesse meg.

Mindezek mellett a Székely Nemzetgyűlés azt szeretné elérni, hogy:

• Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek,
• hogy Románia elnöke, parlamentje, kormánya haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a székelyföldi autonómia- törekvések közképviseletével felhatalmazott Székely Nemzeti Tanáccsal Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásáról, és 2006. szeptember 30-ig írjon alá megállapodást Székelyföld autonóm státusának elismeréséről. „Felszólítja a Székely Nemzeti Tanácsot, amennyiben e megállapodás nem jön létre, akkor 2006 őszén hívjon össze Székely Nemzetgyűlést, hogy az döntsön a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítési módjáról. Ugyanakkor a trianoni békeszerződést aláíró nagyhatalmaktól követelje az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztásának orvoslását, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetétől, az Európai Uniótól a székely nép önrendelkezési jogának elismeréseként, Székelyföld autonóm státusának nemzetközi egyezmény általi szavatolását. Felkéri a mindenkori magyar kormányt, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómia-törekvései fölött.”^[3]

• Marosszék: Donáth Árpád
• Udvarhelyszék: dr. Farkas Csaba
• Csíkszék: Veress Dávid
• Gyergyószék (soros elnökség van érvényben): Árus Zsolt (2008-2009; Gyergyószentmiklós város); Ambrus Albert Árpád (2009-2010; Dél-Gyergyó körzet); Czirják Károly (2010-2011; Észak-Gyergyó körzet).
• Bardoc-Miklósvárszék: Szabó Miklós
• Sepsiszék: Gazda Zoltán
• Orbaiszék: Ferencz Botond
• Kézdiszék: Bakk László

• Elnök: Izsák Balázs.
• Alelnökök: Szabó Miklós, Borsos Géza, Csinta Samu, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Imreh Ödön, Gazda József, Fekete Miklós, Thamó Csaba, Tulit Attila, Veress Dávid, Vass Imre^[4]
• Jegyzők: László György, Zoltáni Csaba, Albert Mátyás ^[4]

Az SZNT 156 tagból áll és együttműködik az EMNT-vel. Minden székely település képviseletének szavatolásáért az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál kisebb település a széki székely tanácsba 1 küldöttet jelöl. Az 1500 magyar nemzetiségű lakosnál nagyobb települések, minden újabb 3000 magyar nemzetiségű lakos után egy-egy küldöttet jelölhetnek.

• 2003 októberében Fodor Imre az SZNT székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt került a hatóság látókörébe.^[5]

1. ↑ Az 1334. (2003) sz. Határozat - Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint az európai konfliktusok megoldását ösztönző forrás (A Gross-jelentés alapján elfogadott határozat)^{[halott link]} (angolul)
2. ↑ A Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozata^{[halott link]}
3. ↑ Forrás: Önrendelkezést a székely népnek – önkormányzást a Székelyföldnek! Archiválva 2008. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népújság, 2006. június 19., és Székely Nemzeti Tanács: Folyamodványok, válaszlevelek^{[halott link]}
4. ↑ ^{a b} Székely Nemzeti Tanács. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
5. ↑ A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2003

• A Székely Nemzeti Tanács statútuma^{[halott link]}
• Szekeres Lukács Sándor: [1]^{[halott link]}
• Székelyföld Portálja Archiválva 2010. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Nemes Székely Nemzet Portálja
• Háttér: SZNT – Kitekintő.hu, 2009. január 30.