Szücsi-erdő – Wikipédia
Szücsi-erdő | |
Szücsi-erdő | |
Ország | Magyarország |
Elhelyezkedése | Bács-Kiskun vármegye |
Terület | 0,92 km² |
Alapítás ideje | 1975. január 1. |
Felügyelő szervezet | Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 39′, k. h. 19° 17′46.650000°N 19.283333°EKoordináták: é. sz. 46° 39′, k. h. 19° 17′46.650000°N 19.283333°E |
A Szücsi-erdő Bács-Kiskun vármegyében, Kiskőrös városközponttól mintegy 2-3 km-re északra terül el. Összterülete kb. 92 hektár. A Szücsi-erdő a Duna medrének, holtágainak folyamatos feltöltődése során visszamaradt mocsaras, lápréti terület. Az erdő területén a talajvízszint egészen az 1940-es évekig magas volt, ám az VII/C-csatorna 1948-as megépítése óta már csak kora tavasszal borítja itt a felszín egy részét a víz.[1] Az erdőt a közbezárt rétekkel együtt a Bács Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1974-ben nyilvánította természetvédelmi területté. 1990-ben a Szücsi-erdő és más szomszédos területek egyesítésével jött létre a Kiskőrösi turjános természetvédelmi terület, amely a Kiskunsági Nemzeti Park részét képezi.[2][3]
Az erdő élővilága
[szerkesztés]A Szücsi-erdő az Alföldön őshonos éger-kőrises láperdő (Fraxino pannonicae-alnetum) és rétek váltakozásának komplexét képezi. Égeres és magyarkőrises láperdőket, rekettyefüzeseket, magassásos lápréteket és kaszálóréteket foglal magába. A kőrises égeres láperdőben a fák tavasszal 10-15 cm mély vízben állnak.[2] A tőzeggel borított homokos altalajon megtelepedő mohák, páfrányok és egyéb lágyszárú növények kis kerteket képeznek, a fák közötti vízben hínárnövényzet alakul ki. Mivel a magas, sásállományú füvet csak ritkán kaszálják, rendkívül nagy számban találhatók meg ritka növények. A védett növények közül a legértékesebbek:
- hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata)
- buglyos szegfű (Dianthus superbus)
- szibériai nőszirom (Fris sibirica)
- poloskaszagú kosbor (Orehis coriophora)
- vitéz kosbor (Orehis militaris).
Az ízeltlábú állatok faj- és egyedszáma a környező kultúrterületeken használt rovarirtószerek hatására megcsappant. Közülük főleg a lepkék valamint az imádkozó sáska előfordulása érdemel említést.[1] A csigafajok közül, mivel az utóbbi időkben végrehajtott vízrendezés a talajvízszintet megemelte, újra megjelentek a nedves környezetet igénylő fajok, melyek közül 26-ot találhatunk. A gerinces állatok közül látható néhány békafaj: erdei-, leveli-, és kecskebéka. Viszonylag ritka a mocsári teknős, vizisikló, tömegesen fordul elő a fürge gyík, sok a madár. A vízszint növekedésével úgy tűnik, a gázlómadarak is visszatérnek. Előfordul még az őz, menyét és róka.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c GCSzuE. geocaching.hu. (Hozzáférés: 2019. május 21.)[nem megbízható forrás]
- ↑ a b Bacs-Kiskun megye remekei. www.bacskiskunmegyenemzetiertekei.hu. (Hozzáférés: 2019. május 21.)
- ↑ admin: A Kiskőrösi-turjános természetvédelmi terület (magyar nyelven). Kiskőrös, 2016. szeptember 13. (Hozzáférés: 2019. május 21.)
További információk
[szerkesztés]- http://knp.nemzetipark.gov.hu/?pg=menu_1533 Archiválva 2019. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Könyv: Dr. Petrás József: A kiskőrösi Szücsi-erdő József Dr Petrás: A kiskőrösi Szücsi-erdő. Hozzáférés: 2019. május 21.