Szarvasbogárfélék – Wikipédia

Szarvasbogárfélék
Evolúciós időszak: kréta–holocén PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
A nagy szarvasbogár hímje
és nősténye
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Scarabaeiformia Öregcsalád: Scarabaeoidea Család: Szarvasbogárfélék (Lucanidae) Latreille, 1804
Alcsaládok
Aesalinae Lampriminae Lucaninae Penichrolucaninae Syndesinae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szarvasbogárfélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvasbogárfélék témájú kategóriát.

A szarvasbogárfélék (Lucanidae) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjében a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjének egyik családja.

Kozmopolita család mintegy 1200 fajjal – közülük a legtöbb Délkelet-Ázsiában él, míg Afrikában viszonylag kevés faj honos. Magyarországon hat fajuk fordul elő; köztük hazánk legnagyobb bogara, a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).

Többnyire nagyobb testű, látványos bogarak: némely fajuk 12 centiméternél is nagyobb, de az átlagos méretük 5 centiméter körüli. Bár sok fajnál a hímek felső állkapcsa megnyúlva agancsszerű képletté alakult, ez nem általános a családon belül (a magyarországi fajok közül egyedül a nagy szarvasbogár esetén figyelhető ez meg). A nőstények felső állkapcsa kicsiny, kevéssé áll előre. A nagyobb felső állkapcsoknak megfelelően a hímek feje és előtora is nagyobb. A felső ajak rendesen apró és elenyésző, az alsó állkapocs és az alsó ajak karéja növényi nedvek felszürcsöléséhez alkalmazkodva ecsetszerűen szőrös. A csáp térdes, tőíze hosszú, bunkója fésűszerű, mert lemezei egymástól külön állnak: ez az a sajátosság, amely a szarvasbogarakat a rokon családoktól elkülöníti. Szárnyfedőik teljesen fedik a potrohot; a harántos elülső csípők érintkeznek, a karcsú lábak lábfeje ötízes.

Némely trópusi faj egészen nagyra nő, mint például a Jáva szigetén honos Eurytrachelus bucephalus.

A legtöbb szarvasbogár szárnyfedele barnásfekete, legfeljebb némi sárga díszítéssel, de az Ausztráliában és Dél-Amerikában honos Chiasognathini nemzetség képviselői fémfényű színeikkel tűnnek ki. A Chilében honos, csodás színű Chiasognathus granti Steph. vékony felső állkapcsa erősen meghosszabbodott. Az ausztráliai Lamprima nem fajai olyan színpompásak, mint a fémfényű díszbogarak.

A hímek megnagyobbodott rágójának a szexuális versengésben van szerepe.

Lárváik korhadó fákban vagy puha földben élnek, fejlődésük jellemzően több évig (akár 3-5) tart. Az imágók fák kifolyó nedveit nyalogatják vagy egyáltalán nem táplálkoznak.

A családba az alábbi alcsaládok tartoznak:

• Aesalinae (MacLeay, 1819)
• Lampriminae (MacLeay, 1819)
• Lucaninae (Latreille, 1804)
• Penichrolucaninae (Arrow, 1950)
• Syndesinae (MacLeay, 1819)

Magyarország területén 6 szarvasbogár él, ezek mindegyike védett:

• Szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides) (Panzer, 1794): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft,
• Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) (Linnaeus, 1758): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft,
• Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) (Linnaeus, 1758): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft,
• Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides) (Linnaeus, 1758): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft,
• Nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea) (De Geer, 1774): Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft,
• Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum) Linnaeus, 1758: Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

• 
  Holloceratognathus cylindricus (Aesalinae)
• 
  Phalacrognathus muelleri (Lampriminae)
• 
  Hexarthrius paradoxus paradoxus (Lucaninae)

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A taxon adatlapja a Tree Of Life projekten
• Lucanidae in SYNOPSIS OF THE DESCRIBED COLEOPTERA OF THE WORLD
• A taxon adatlapja az Insectos de Argentina y el Mundo-n
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
• A taxon adatlapja a Bugguide-on
• Brehm: Brehm: Az állatok világa
• Phylogeny of the beetles.Christoph Benisch, 2010.
• KvVM Természetvédelmi Hivatala. [2013. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 2.)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Hjortebiller című norvég Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.