Szeles-barlang – Wikipédia
Szeles-barlang | |
A Szeles-barlang bejárata | |
Hossz | 10 m |
Mélység | 5 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 5 m |
Tengerszint feletti magasság | 248 m |
Ország | Magyarország |
Település | Kisgyőr |
Földrajzi táj | Bükk-vidék |
Barlangkataszteri szám | 5393-9 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeles-barlang témájú médiaállományokat. |
A Szeles-barlang a Bükk-vidék egyetlen ismert jeges barlangja. Magyarországon csak egy hasonló hely ismert, a Telikibányai-jegesbarlang, aminek viszont csak a neve barlang, mert az egy mesterséges üreg. A Bükki Nemzeti Parkban található.
Fekvés
[szerkesztés]Kisgyőr területén, Sálytól körülbelül 2 kilométerre, Latorpuszta mellett található. A Kecet-tető északi oldalán levő, már nem működő kőbánya oldalában nyílik. Ezt a kőbányát az 1930-as években nyitották meg. A bejárata előtti útról látható a belsejéből kihordott bontási törmelék. Az útról ösvény is vezet nyílásához.
Leírás
[szerkesztés]A barlangjáró alapfelszereléssel is járható, de engedély nélkül nem látogatható barlang körülbelül 10 méter hosszú, a legmélyebb pontja 5 méter mélyen van. A barlang a mélyben egy sokkal nagyobb, és valószínűleg jéggel kitöltött barlanggal áll kapcsolatban. Triász mészkőben jött létre.
A nagyterembe az északi oldalon beömlő hideg, fagyos levegő az évtizedek alatt egy vastag jégréteg kialakulását eredményezte, ami jégtömeg folyamatosan hűti a tavaszi, nyári és őszi levegő hőmérsékletét. A meleg nyári hónapokban kifelé áramló hideg levegő hőmérséklete csak október körül egyenlítődik ki, de a barlangból kiáramló levegő hőmérséklete még így is alacsonyabb marad a Bükk-vidék barlangjainál megszokott 8–10 °C átlaghőmérsékletnél.
2010 májusában 15–20 centiméter magas álló jégcsapokra akadtak benne. 2012 júliusában jeget találtak benne és a körülbelül 70°-os szögben emelkedő bejárati aknájából kiáramló levegő hőmérsékletét –2 °C-nak mérték, amikor a kinti hőmérséklet +32 °C volt. Az ekkor műszeres méréssel meghatározott légáramlat iránya a nagyterem felé mutatott, de az ide vezető járat jelenleg még nem járható, további bontási munkálatok várnak a kutatókra.
Gyarmati Gábor szerint nevét valószínűleg azért kapta, mert már bejárata előtt is erős légáramlás érezhető. A Latorvár Barlangkutató Csoport 2013-as jelentése szerint a romániai Szelek barlangja név adta az ötletet ennek az üregnek az elnevezéséhez. Előfordul irodalmában Szeles barlang néven is.
Történet
[szerkesztés]1971-ben fedezték fel a területet kutató barlangászok azt az arasznyi lyukat, amiből hideg levegő áramlott ki nagy erővel. Ezt a kis lyukat bontották ki annyira, hogy sikerült bejutniuk a jelenlegi nagy kőtömb mögé. Az akkor abbahagyott kutatást 1977 és 1980 között a Lóczy Lajos Barlangkutató Csoport folytatta, és az üreg nagyságát sikerült barlang méretűvé növelnie. Mélysége ekkor 2,5 méter volt.
Alaprajz térképvázlatát és hosszmetszet térképvázlatát Kocsis János készítette el 1977-ben. Ebben az évben készült el a barlangot dokumentáló szpeleográfiai terepnapló. Első alaprajz térképét metszetekkel 1978-ban Tóth Csaba rajzolta. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Bükk hegységben lévő barlang Szeles-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.
A 2002. évi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy 1999-ben a POLIGON Barlangkutató Geológiai Hidrológiai Egyesület a Kácstól É-ra lévő területen megtalálta a még nem járható Szelelő-lyukat. 2008-ban indultak meg az újabb kutatások. Ekkor a korábbi bontások szerszámai is előkerültek kitöltéséből. 2012-től 2013-ig beépített elektromos hőfokregisztrálóval vizsgálták hőmérsékletét. Jelenleg a Latorvár Barlangkutató Csoport kutatja.
Galéria
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Fónyad Béla – Rácz Ferenc: Jelentés a Gépipari Spartacus SE. „Lóczy Lajos” Barlangkutató Csoport 1980. évben végzett munkájáról. MKBT Beszámoló, 1980. 127. old.
- Gyarmati Gábor: A Spartacus TE. „Lóczy Lajos” Barlangkutató Csoport 1977. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1977. 247., 248–253. old.
- Gyarmati Gábor – Hidvégi Andrea – László Zoltán: Jelentés a Gépipari Spartacus SE „Lóczy Lajos” Barlangkutató Csoport 1978. évben végzett munkájáról. MKBT Beszámoló, 1978. 141. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 289. old.
- Kraus Sándor: Beszámoló 2011. Kézirat. 91–92. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Stengerné Forgony Éva Andrea: A Délkeleti-Bükk barlangjai. Zöld Horizont, 2013. (8. évf.) 1–2. szám 6. old.
- Stieber József: Nyári barlang-klimatológiai mérések érdekes helyszíneken V. MKBT Tájékoztató, 2012. szeptember–október. 12–13. old.
- Szabó Gyula: 15 éves a POLIGON. MKBT Tájékoztató, 2002. március–április. 17. old.