French
DeutschIII. Lipót osztrák őrgróf – Wikipédia
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| III. Lipót | |
 | |
| Osztrák őrgróf | |
| Uralkodási ideje | |
| 1095 – 1136 | |
| Elődje | II. Lipót |
| Utódja | IV. Lipót |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Babenberg-ház |
| Született | 1073. szeptember 29. Melk |
| Elhunyt | 1136. november 15. (63 évesen) Klosterneuburgi apátság |
| Nyughelye | Klosterneuburg Monastery |
| Édesapja | II. Lipót osztrák őrgróf |
| Édesanyja | Formbach-Ratelnberg Ida |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lipót témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. (Szent) Lipót (Melk, 1073. szeptember 29. – Klosterneuburg, 1136. november 15.) Babenberg-házi osztrák őrgróf 1095 és 1136 között, Ausztria, Bécs, Alsó-Ausztria és Szent Flóriánnal együtt Felső-Ausztria védőszentje.
Élete
[szerkesztés]II. Lipót és Formbach-Ratelnberg Ida gyermekeként született 1073-ban. Kétszer házasodott meg. Első felesége valószínűleg a von Perg családból származott és 1105-ben halt meg. Második felesége, Ágnes V. Henrik német-római császár özvegy nővére volt. Ez a kapcsolat a száli frank dinasztiával megnövelte a Babenberg-ház jelentőségét, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy Ágnes nagy befolyással bírt előző házasságából származott fiára, a későbbi III. Konrád német-római császárra.
Lipótot „Princeps Terrae” (durva fordításban „a föld hercege”) névvel is illették területi szuverenitására utalva. Fokozott figyelemmel kísérte az 1125-ös császárválasztást, de tekintélye egyre inkább csökkent.
III. Lipót a városépítésről és az ország fejlesztéséről is ismert. Többek között az ő nevéhez fűződik Klosterneuburg alapítása is (1108). Erről az eseményről szól az a legenda, amely elmeséli, hogy Szűz Mária megjelent az őrgrófnak, és elvezette arra a helyre, ahol megtalálta felesége egy évvel korábban elvesztett fátylát. A jelenés tiszteletére emelte azon a helyen Lipót a klosterneuburgi monostort. Később a települést kiterjesztve, itt rendezte be a központját is.
Monostorokat alapított még Heiligenkreuzban, Kleinmariazellben és Seitenstettenben, amelyet nagyrészt egy hatalmas kiterjedésű erdőség vesz körül. Ezen egyházépítő munkája eredményeként és Hunyadi Mátyás anyagi segítségével avatták szentté 1485-ben.
A városfejlesztés támogatásának tipikus példája Bécs, Klosterneuburg és Krems.
Az általa alapított klosterneuburgi monostorban temették el. Koponyáját egy díszes ereklyetartóban őrzik, egy főhercegi koronával a homlokán.
Névrokona, I. Lipót német-római császár uralkodása alatt lett Ausztria védőszentje Szent Kálmán helyett.
Ünnepe
[szerkesztés]Ünnepét november 15-én tartják. Ez Bécsben és Alsó-Ausztriában iskolaszüneti, de nem munkaszüneti nap.
Gyermekei
[szerkesztés]Első házasságából:
- Adalbert (? – 1138)
Második házasságából, Németországi Ágnestől, I. Frigyes sváb herceg özvegyétől:
- II. (Jasomirgott) Henrik (1107–1177)
- IV. Lipót osztrák őrgróf (1108 körül – 1141)
- Ágnes (1108/13 körül – 1157), II. Ulászló lengyel fejedelem felesége
- Ernő
- Freisingi Ottó (1114 körül – 1158), püspök és történetíró
- Jutta, Liutold plaini gróf felesége
- Konrád (1115 körül – 1168), Passau püspöke
- Judit (1115/20 körül – 1168 után), V. Vilmos monteferrati őrgróf felesége
- Gertrúd (1118 körül – 1150), II. Ulászló cseh király felesége
- Erzsébet (1123 körül – 1143), II. Hermann winzenburgi gróf felesége
- Berta (1124 körül – 1160 körül), III. Henrik regensburgi gróf felesége
A Klosterneuburgi Krónika tanúsága szerint még több mint hét gyermeke volt, ám ők valószínűleg korán meghaltak.
| Előző uralkodó: II. Lipót | Következő uralkodó: IV. Lipót |
