Szepes Béla – Wikipédia

Szepes Béla
Született	Strauch Béla 1903. szeptember 5. Igló
Elhunyt	1986. június 26. (82 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szepes Mária (1930. december 24. – 1986. június 26.)
Foglalkozása	újságíró sífutó gerelyhajító atléta karikaturista síugró forgatókönyvíró
Sírhelye	Farkasréti temető (60/14-48)
Magassága	178 cm
Testtömege	71 kg
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepes Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Atlétika Olimpiai játékok ezüst 1928, Amszterdam gerelyhajítás Magyar bajnokság arany 1925 gerelyhajítás arany 1926 gerelyhajítás arany 1927 gerelyhajítás arany 1928 gerelyhajítás arany 1929 gerelyhajítás arany 1930 gerelyhajítás arany 1931 gerelyhajítás

Szepes Béla (eredeti nevén Strauch Béla) (Igló, 1903. szeptember 5. – Budapest, 1986. június 26.) síelő és gerelyhajító olimpikon, karikaturista.

A Toldi Reálgimnáziumban, majd az Iparművészeti Iskolán tanult.

1923-ban ő lett Magyarország első síugró bajnoka. A MAC atlétájaként 1925 és 1931 között hétszer volt gerelyhajításban magyar bajnok. Ötször javította meg a magyar rekordot, tízszer volt a magyar válogatott tagja. Az 1928. évi amszterdami olimpián 65,26 méteres hajítással ezüstérmet szerzett. Háromszor nyert angol nemzetközi bajnokságot, 1929-ben 66,70 méteres dobással – ami az ötödik magyar rekordja –, élete legjobbját hajította.

Síelésben négyszer nyerte meg az északi összetett magyar versenyét; síugrásban is a legjobbak közé tartozott.

1926-tól 1933-ig Berlinben dolgozott újságíróként és sportkarikaturistaként.

1930. december 24-én feleségül vette Scherbách Magdolnát, aki ekkor vette fel a Szepes Mária nevet. 1938-ban született egyetlen gyermekük, Miklós Béla, aki hét hónapos korában elhunyt.

1933 után síoktatóként is tevékenykedett. 1937-től 1940-ig a Magyar Atlétikai Szövetség szövetségi kapitánya volt, később, az ötvenes évek végéig edzősködött.

A harmincas években néhány filmnek forgatókönyvírója illetve rendező-asszisztense volt. Sportpályafutása alatt és utána is több hazai és világlapba rajzolt sportkarikatúrákat. 1956-tól szerkesztő volt a Képes Sportnál. 1965-től sporttárgyú kisplasztikákat készített.

1986. június 26-án, a hajnali órákban halt meg. Sírja a Farkasréti temetőben található (60/14-48).

• 1965. Az Atlétikai Európa-kupa vándordíja
• 1966. Ezüstgerely-díj
• 1972. Fair Play-díj (NSzK)

• Balassa Ferenc: Kárpátaljai síkalauz, Budapest, 1939
• Új sí 1×1, és magasiskola, Budapest, 1941, 1942
• Így győztök ti… Hét olimpia hősei, Budapest, 1957
• Gólkirályok – labdaművészek. A futballvilág hősei, Budapest, 1957
• Sztárparádé. Sporttörténelmi arcképcsarnok, Budapest, 1985 (szöveg: Peterdi Pál)

A budapesti Bárczy István utcai Quint eszpresszóban (aminek Kovács Pál kardvívó olimpiai és világbajnok volt az alapító tulajdonosa) magyar vívókat ábrázoló karikatúrái díszítették a falakat.

Karikatúráit a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum őrzi.

• Szepes Mária: Emberek és jelmezek (Bp., 1988 és 1998)
• Szepes Mária: Szibilla (Bp., 2007)

• Magyar életrajzi lexikon
• MASz
• Vincze Miklós: Vívólegenda alapította a főváros első maszek presszóját...