Szikem – Wikipédia

Szikem
Névváltozatok	Sikem, Shikem, Szichem
Alapítás	Kr. e. 3. évezred
Megszűnés	Kr. e. 2. század
Oka	a Makkabeusok elpusztítják
Lakói	kánaánita népek zsidók szamaritánusok
Beszélt nyelvek	héber arameus arab
Elhelyezkedése
Szikem Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 12′ 11″, k. h. 35° 18′ 40″32.203056, 35.31111132.203056°N 35.311111°EKoordináták: é. sz. 32° 12′ 11″, k. h. 35° 18′ 40″32.203056, 35.31111132.203056°N 35.311111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szikem témájú médiaállományokat.

Szikem ókori kánaáni város Palesztina területén a Garizim és Ebal hegyek közötti völgyben. A mai ciszjordániai Náblusz közvetlen szomszédságában, tőle délkeletre a Tell Baláta nevű domb takarja a romjait.

Már a rézkőkorban telepedtek le itt emberek, de ebből a korból nincsenek régészeti emlékek. A régészeti feltevések szerint Kr. e. 4. évezredben már város állhatott itt.

Kr. e. 19. század közepén egyiptomi feliratok úgy említik Szikemet, mint amelynek döntő fontossága van Észak-Kánaán birtoklása szempontjából. Kánaánita városként a bibliai Teremtés könyvében is említve van.^[1]

A zsidók kánaáni honfoglalása után Izrael legfontosabb istentiszteleti helye és a törzsszövetség központja. Roboám a szikemi országgyűlésen kényszerítette ki Izrael kettészakadását. Szikem az északi, Izraeli Királyság királyainak első székhelye lett. I. Jeroboám aztán Tircába tette át a fővárost. Miután Omri megalapította a közelben Szamária városát, Szikem szerepe egyre inkább háttérbe szorult.

Az asszír hódítás idején, Kr. e. 724-ben Szikemet feldúlták a megszálló seregek. Majd akkor éledt újjá a város, amikor a nagy birodalom más tartományaiból idegen népcsoportokat telepítettek a területre, de ekkor már csak egy szerény, vidéki jellegű város maradt. Később, amikor Nagy Sándor meghódította Szamáriát, sokan menekültek el Szikembe, és a város lett a központja a szamaritánus közösségnek. Ők a város melletti Garizim hegyen saját templomot építettek.

A hasmoneus Johannesz Hürkánosz kb. Kr. e. 128-107 körül lerombolta a várost (és a Garizim-hegyen álló templomot). Utána már soha nem épült újra. Mintegy 200 évvel később Vespasianus római császár egy új várost alapított Szikemtől mintegy 2 km-re Flavia Neapolis néven. Ez később, az arab hódítóktól a Náblusz nevet kapta és napjainkban Ciszjordánia 2. legnagyobb települése.

Az egykori Szikemtől pár km-re volt a Jákob-kútja, amely az evangéliumokban van említve, ahol Jézus beszélgetett a szamáriai asszonnyal.^[2]

Az Ószövetségségben Jákob területeként van említve a hely, de kutat Mózes könyve nem említ.^[3]

Ma Náblusz délkeleti részén található a helyszín, a Bir Ya'qub ortodox kolostor területén. Zarándokhely. Fölé a történelem során több alkalommal keresztény templomot emeltek, amely mindannyiszor elpusztult.

• Dr. Tóth Kálmán: A régészet és a biblia
• Klaus Vogt: Stuttgarti Biblia kislexikon, 1974.
• Kroll Gerhard: Jézus nyomában