French
DeutschSzucsou klasszikus kertjei – Wikipédia
| Szucsou klasszikus kertjei | |
| Világörökség | |
 | |
| Holdkapu a Megmaradt kertben | |
| Adatok | |
| Ország | Kína |
| Világörökség-azonosító | 813 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, V |
| Felvétel éve | 1997 |
| Elhelyezkedése | |
  Szucsou klasszikus kertjei Pozíció Kína térképén | |
 é. sz. 31° 19′ 36″, k. h. 120° 37′ 32″31.326667°N 120.625556°EKoordináták: é. sz. 31° 19′ 36″, k. h. 120° 37′ 32″31.326667°N 120.625556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szucsou klasszikus kertjei témájú médiaállományokat. | |
Szucsou () klasszikus kertjei a kínai kert művészetének kiemelkedő példái, Kína legnevezetesebb turisztikai látványosságai közé tartoznak és az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek 1997 illetve 2000 óta. A kelet-kínai Csiangszu () tartományban, Szucsou () városában találhatók.
A kertek csaknem ezer év alatt, a 11. századtól a 19. századig terjedő korban jöttek létre. A kertépítés kínai tudósai romantikus tájakat hoztak létre az adott területen a természetesre emlékeztető módon, sziklákkal, patakokkal, dombokkal és pavilonokkal, pagodákkal.[1]
A híressé vált szucsou ()i kerteket Kína-szerte utánozták, még a császári parkokban is.[2] Az UNESCO értékelése szerint a kertek a kínai tájépítészet kétezer éves fejlődését mutatják be.
Ezek a kertek a Ming-dinasztia derekán érték meg legnagyobb virágzásukat, amikor közel 200 ilyen magánpark volt a városban.[1] Mára 69 kertet sikerült megőrizni,[3] 1997-ben és 2000-ben közülük nyolcat, valamint még egyet a közeli Tungli () városkából a világörökség részévé nyilvánítottak.[3] A világörökségi helyszínek felülvizsgálati programja keretében ezeket a kerteket is átfogó terv keretében felügyelik, ami kiterjed a rutinszerű karbantartástól a programozott fenntartási projektekre egyaránt.[4]
A szucsou ()i kertépítészet neves mesterei voltak: Csan Liang (), Csi Cseng (), Ko Jü-liang (), és Csen Cung-csou ().
A kilenc klasszikus kert
[szerkesztés]| Kép | Név | Felvétel éve |
|---|---|---|
 | Szerény hivatalnok kertje (Más fordításban: Az egyszerű ember politikája kert) (拙政园/拙政園; Zhuōzhèng Yuán) | 1997 |
 | Megmaradt kert (留园/留園; Liú Yuán) | 1997 |
 | Hálók mesterének kertje (网师园/網師園; Wǎngshī Yuán) | 1997 |
 | Átfogó szépség hegyi villája (环秀山庄/環秀山莊; Huánxiù Shānzhuāng) | 1997 |
 | Páros visszavonulás kertje (耦园/耦園; Ŏu Yuán) | 2000 |
 | Művelés kertje (艺圃/藝圃; Yì Pǔ) | 2000 |
 | Kavargó hullámok pavilonjának kertje (沧浪亭/滄浪亭; Cāng Làng Tíng) | 2000 |
 | Oroszlánliget (狮子林园/獅子林園; Shī Zǐ Lín Yuán) | 2000 |
 | Visszavonulás és elmélkedés kertje (退思园/退思園; Tuìsī Yuán) | 2000 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Liu, Dunzhen and Joseph C. Wang. Chinese classical gardens of Suzhou. McGraw-Hill, 12. o. (1993)
- ↑ a b Robert Ivy, FAIA: I.M. Pei returns to his family’s hometown in China and designs the Suzhou Museum for a sensitive, historic site. Architectural Record
- ↑ UNESCO World Heritage Centre. Whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2012. december 1.)
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szucsou klasszikus kertjei témájú kategóriát.- ↑ Polonyi: Polonyi Péter. Kína (nagyútikönyv). Panoráma. ISBN 963-243-256-8
- Terebess Gábor honlapja Szucsou klasszikus kertjeiről
- Suzhou Classical Gardens
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Classical Gardens of Suzhou című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
