Tüzestorkú kolibri – Wikipédia

Tűzestorkú kolibri
Texasi példány
Texasi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Otidae
Csoport: Cypselomorphae
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Valódi kolibriformák (Trochilinae)
Nemzetség: Mellisugini
Nem: Archilochus
Reichenbach, 1854
Faj: A. colubris
Tudományos név
Archilochus colubris
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Trochilus colubris Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tűzestorkú kolibri témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzestorkú kolibri témájú médiaállományokat és Tűzestorkú kolibri témájú kategóriát.

A tüzestorkú kolibri vagy északi kolibri (Archilochus colubris) a madarak (Aves) osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Trochilus nembe Trochilus Colubris néven.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Észak-Amerika keleti felén költ. Közép-Amerikában, illetve a Karib-tenger szigetein telel. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők és cserjések, valamint másodlagos erdők, vidéki kertek és városias környezet. Vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Átlagos testhossza 10 centiméter, szárnyfesztávolsága 12 centiméter, testtömege pedig 3 gramm. A hím tollazata zöldes-kékes sárgás, a torka, illetve begye tűzpiros. A kolibrik között ennek a madárnak van a legkevesebb tolla.

A hím
és röpképe
A tojó
és röpképe

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal és nektárral táplálkozik. Minden évben hosszú vándorútra indul, a tenger felett nem tud táplálkozni, ezért tartalékot szed fel magára. Több mint 3000 kilométeres távolságot tesz meg az USA keleti részein található fészkelőhelyétől a telelőhelyig. A Mexikói-öböl fölött egy több mint 1000 kilométeres szakaszt pihenő nélkül hagy maga mögött. A szabad természetben megfigyelt legöregebb madár 5 éves volt.

Szaporodása

[szerkesztés]

A költési időszak márciustól júliusig tart. Egyszer, esetleg kétszer költ évente. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 16 napig kotlik. A fiatalok 22-24 napos korban hagyják el a fészket.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. május 21.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]