Tenczer Pál – Wikipédia

Tenczer Pál
Született	1836. április 11.[1] Nagybajom
Elhunyt	1905. február 6. (68 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író újságíró lapszerkesztő helyi politikus
Kitüntetései	Ferenc József-rend (1898)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tenczer Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tenczer Pál (Nagybajom, 1836. április 11. – Budapest, 1905. február 6.) politikus, hírlapíró, lapszerkesztő.

Keszthelyen és Pesten tanult. A tanítói pályára készült; egy ideig tanított is, de amikor 1861-ben újra ébredt a nemzeti élet, Tenczer a magyarság ügyének egyik lelkes bajnoka lett és különösen a zsidó ifjúság körében iparkodott a nemzeti eszmét ébreszteni. Többek segítségével megalapította a Magyar Izraelita Egyesületet és hosszú ideig munkatársa, később szerkesztője volt a Magyar Izraelita c. felekezeti újságnak. Itt kezdte meg újságíró működését. Az 1868-69-ben tartott izraelita kongresszuson Tenczer a keszthelyi kerületet képviselte; kezdettől fogva a haladó párthoz csatlakozott. A kongresszus ideje alatt kiadott egy albumot az összes kongresszusi tagok életrajzával és arcképével. A Pesti Izraelita Hitközség beválasztotta a választmányba. 1876-ban megalapította a Neues Politisches Volksblatt című budapesti hírlapot, melynek 18 évig volt szerkesztője. A Terézváros, amelynek egyik vezérlő embere lett, beválasztotta a képviselő testületbe. A terézvárosi képviselőválasztásnál neki állandóan számos szavazó híve volt. Tenczer maga is a Deák-párthoz, később a Szabadelvű Párthoz tartozott. A fővárosban több jótékonysági egyesület vezetésében szerepelt. Igazgatósági tagja volt a Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön Részvénytársaságnak és felügyelő bizottsági tagja a polgári serfőző részvénytársaságnak. A budapesti VI. kerületi I. iskolaszék elnöke is volt. 1898. november 28-án megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.

• Album, szerk. és kiadja. Pest, 1869. Két füzet.
• Tenczer Pál emlékiratai. Írta Tövis. Budapest, 1896. (Hogyan csináltam meg a 67-iki kiegyezést. Hogyan csináltam meg 1875-ben a fuziót. Hogyan tettem erkölcsi halottá Verhovay Gyulát. Hogyan marasztottam itthon Munkácsy Mihályt. Miért lettem én az idén 60 esztendős. Hogyan mentettem meg Magyarországot a forradalomtól. Miért nem szavaztam meg az ötven milliós kölcsönt a fővárosnak).

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 890. o.  Online elérés