Torgau – Wikipédia

	Torgau
	; Torgau címere
	; Torgau címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Kerület	Lipcse
Járás	Torgau-Oschatz
Polgármester	Andrea Staude (SPD)
Irányítószám	04860
Körzethívószám	03421; 034221;
Rendszám	TO
Testvérvárosok	Lista Strezgom (1997 – 2019. november 27.); Znojmo; Sindelfingen;
	Népesség
Teljes népesség	19 802 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	437 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	204 m
Terület	42,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 33′ 37″, k. h. 13° 00′ 20″51.560278°N 13.005556°EKoordináták: é. sz. 51° 33′ 37″, k. h. 13° 00′ 20″51.560278°N 13.005556°E
	Torgau Pozíció Szászország térképén
	Elhelyezkedése Torgau-Oschatz térképén
	Torgau weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Torgau témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Torgau város Szászországban. Járási központ

Történelem

Az első írásos emlék a városról Torgove néven 973-ból való. 1267-ben már városként említik, ezután fontos kereskedelmi központtá vált, majd a 14. században fallal vették körül, melynek négy kapuja volt.

A 15. században jelentős fejlődésnek indult. Bölcs Frigyes és utódai idején nagy építkezések folytak Torgauban. Ebből az időből származik az itteni híres kastély is, amelyik eleinte a választófejedelmek egyik legkedveltebb rezidenciája volt.

1485-ben a Lipcsei Hercegség része. 1529-ben megjelenik a reformáció a városban. I. János Frigyes választófejedelem az elsők között fordul V. Károly ellen, és tér át a reformációra.

1760. november 3-án a város mellett vívják a hétéves háború utolsó csatáját.

1811-ben a Porosz Királyság része lett.

Az 1800-as években a kereskedelmi centrum mindinkább iparivá alakult át. Elsősorban kőedényüzeme, majd üveggyára, a 20. század vége felé pedig vasöntődéje és gépgyára is épült.

1945. április 25-én a város mellett találkoztak a szovjet és az amerikai csapatok.^[2]

1948-ban a Német Demokratikus Köztársaság, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaság része.

A Pallas lexikonban olvasható

Torgau az azonos nevű járás székhelye Merseburg porosz kerületben, az Elba bal partján, vasút mellett, (1890) 10,860 lak., szesz- és téglagyártással, evangelikus templommal, amelyben Cranach képei láthatók, Hartenfels nevü nagy kaszárnyával, amelyet János Frigyes szász választó építtetett és a XVII. sz.-ig a szász választók lakóhelyükül választották; régies városházzal, amelyben 1873. alapított szász régiségtár van elhelyezve. 1526. Állhatatos János szász választó és hesseni Fülöp itt kötötték meg a T.-i szövetséget. 1760. november 3-án II. Frigyes porosz király legyőzte Daun osztrák hadait. Napoleon parancsára 1810. erős várrá alakították, amelyet 1891. részben leromboltak. T. 1815. jutott a poroszok hatalmába.