Toronto – Wikipédia

Toronto
Toronto címere
Toronto címere		 Toronto zászlaja
Toronto zászlaja
Mottó: Diversity Our Strength
Közigazgatási adatok
Ország Kanada
TartományOntario
Alapítás éve1834. március 6.
PolgármesterJohn Tory
IrányítószámM
Körzethívószám
  • 416
  • 647
  • 437
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Népesség2 794 356 fő (2021)[1]
Népsűrűség3 939,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság76 m
Terület629,91 km²
Időzóna
Toronto (Kanada)
Toronto
Toronto
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 43° 40′ 13″, ny. h. 79° 23′ 12″43.670278°N 79.386667°WKoordináták: é. sz. 43° 40′ 13″, ny. h. 79° 23′ 12″43.670278°N 79.386667°W
Toronto weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toronto témájú médiaállományokat.

Toronto Ontario tartomány fővárosa és egyben Kanada legnagyobb városa, igazi világváros, egyben a világ egyik legmultikulturálisabb városa: elővárosaival együtt mintegy 5,5 milliós lakossága közel 100 nemzetből kerül ki. Kanada üzleti központja és gazdasági motorja.

1994-ben a The Economist a világ legélhetőbb városának választotta. Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ negyedik legélhetőbb városa.[2]

Történelem

[szerkesztés]

Toronto nevének jelentése irokéz nyelven „a hely, ahol a fák a vízben állnak”, mely a mai Simcoe-tóra utalt, ahol a huron indiánok facölöpöket vertek a tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. Az első európaiak a vidéken francia szőrmekereskedők voltak, akik „Fort Rouillé” néven alapítottak 1750-ben a közelben egy kereskedelmi állomást. Az első nagy migrációs hullám az Amerikai függetlenségi háború alatt és után érte el a környéket, amikor az amerikai gyarmatokon élő, briteket támogató lojalisták távozni kényszerültek a későbbi állam területéről. Habár ők Toronto néven alapítottak egy apró falucskát a mai város helyén, alig több mint tíz évvel később, 1793. július 29-én Kanada akkori kormányzója John Graves Simcoe az azóta megszűnt Felső-Kanada tartomány székhelyének választotta és York néven egy várost emeltetett a helyére. Az 1812-es háborúban bevették az amerikaiak és nagy részét el is pusztították, a háború után mégis a Kanadába irányuló bevándorlás egyik elsődleges célállomása lett. York város 1834. március 6-án ünnepélyes keretek között újrakeresztelte saját magát, és ismét felvette az eredeti alapításkori nevét, ezzel ezt a dátumot téve meg Toronto város születésnapjává is. A Nagy-tavakon az 1840-es, 1850-es években beindult hajóforgalom (a város az egyik nagy tó, az Ontario-tó partján fekszik), majd az ebből következő gazdasági robbanás komoly bevándorlási hullámot indított Kanada felé, mely révén az 1970-es években Toronto, Montréalt megelőzve, az ország legnagyobb városává nőtte ki magát, átvéve annak központi gazdasági, üzleti és kulturális szerepét is. A torontói tőzsde ma a világ vezető tőzsdéi közé tartozik.

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1861 és 2021 között
Lakosok száma
44 821
181 200
712 800
599 000
3 480 000
2 615 060
2 731 571
2 794 356
18611891197119812000201120162021
Adatok: Wikidata

Gazdaság

[szerkesztés]

Toronto GDP-je 305 milliárd USD, ami a világ 7. legnagyobb városi gazdaságává teszi. Kanada pénzügyi, ipari, kulturális és piacgazdasági központja. Tőzsdéje a TSX, a világ hatodik legnagyobb és a világ első elektronikusan vezérelt tőzsdéje. A Bay Streeten helyezkedik el, ami a New York-i Wall Street kanadai megfelelője.

Közlekedés

[szerkesztés]

Légi

[szerkesztés]
Bővebben: Toronto Pearson nemzetközi repülőtér

Tömegközlekedés

[szerkesztés]

A város tömegközlekedését a Toronto Transit Commission, vagyis a TTC vállalat tartja kézben. Ontario tartomány fővárosában és Kanada legnépesebb városában a tömegközlekedés fő formái a „subway” (torontói metró), a „streetcar” (villamos), és a „bus” (busz). Emellett még fontos szerepet játszanak a scarborough-i LRT-k (Könnyű vasút) és a „Go Train” elnevezésű HÉV-járatok is.

Trolibuszok ma már nincsenek Torontóban. Az utolsó trolibuszvonalakat a városban 1993-ban szüntették meg.

A leggyorsabb és legmegbízhatóbb utazási mód a metró, majd utána a villamos. Minél távolabb esik egy adott terület a belvárostól, annál valószínűbb, hogy csupán ritkán (20-30 percenként) jár arra busz.

Jegyárak

[szerkesztés]

A vonaljegy ára elég gyorsan emelkedett az elmúlt időben. 2000-ben még 2 kanadai dollárba került, ma már $3,25-ba.

A legutóbbi jegyáremelésnél nyilvánossá vált egy jelentés, miszerint a TTC olyan olcsón árulja reklámfelületeit, hogy az összes reklámbevétel nem haladja meg egy $0,25-os jegyáremelés bevételét. Ezt követően természetesen további újságcikkekben felmerült, hogy a TTC miért nem a reklámdíjakat emeli, a jegyárak helyett. Ez azonban előreláthatóan nem befolyásolja a jegyáremelést.

Megbízhatóság

[szerkesztés]

A buszok és villamosok gyakran pontatlanok, és nem ritka látvány három villamos közvetlenül egymás után (ami az elvileg 10 percenkénti villamosérkezés esetén azt jelenti, hogy a következő járat kb. 30 perc múlva érkezik majd). Ez a busz- és villamostumultus azzal magyarázható, hogy a járművezetők egy adott számú menetet kötelesek elvégezni a munkaidőszakuk alatt, így ha egy sofőr az utolsó menetén van, akkor minél inkább siet, annál hamarabb mehet haza vagy ebédszünetre.

A metrón gyakoriak az ideiglenes leállások, de általában nem tartanak sokáig.

Érdekesség

[szerkesztés]

Csuklós autóbusz Toronto városában évtizede nincs, a legutóbbi típus az Ikarus-Orion 286-os, a félig-meddig magyar gyártmányú autóbusz volt, de a torontóiaknak nem tetszettek, így viszonylag hamar megváltak tőlük.

Bővebben az Ikarus buszokról itt (angolul)

A város szülöttei

[szerkesztés]

Magyar származású torontóiak

[szerkesztés]

Sport

[szerkesztés]
Klub Liga/Sport Stadion Alapítás éve Bajnoki címek
Toronto Argonauts CFL Amerikai futball Rogers Centre
1873
15
Toronto Maple Leafs NHL Jégkorong Scotiabank Arena
1917
13
Toronto Maple Leafs IBL Baseball Christie Pits
1969
7
Toronto Blue Jays MLB Baseball Rogers Centre
1977
2
Toronto Raptors NBA Kosárlabda Scotiabank Arena
1995
1
Toronto Lynx USL Labdarúgás Centennial Park Stadium
1997
0
Toronto St. Michaels Majors OHL Jégkorong St. Michael's College School Arena
1997
0
Toronto Rock NLL Lacrosse Scotiabank Arena
1998
5
Toronto Marlies AHL Jégkorong Ricoh Coliseum
2005
0
Toronto FC MLS Labdarúgás BMO Field
2017
1

Látnivalók

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Torontónak ma tíz testvérvárosa van: .[3]

Panoráma

[szerkesztés]
Toronto látképe a CN-toronyból
Nagyítás
Toronto látképe a CN-toronyból

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www12.statcan.gc.ca/census-recensement/2021/dp-pd/prof/details/page.cfm?Lang=F&SearchText=toronto&GENDERlist=1,2,3&STATISTIClist=1&DGUIDlist=2021A00053520005&HEADERlist=1
  2. ↑ Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city (angol nyelven). CNN, 2013. augusztus 28. [2013. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  3. ↑ Forrás: Ron Wandel, Manager, Investment Attraction, City of Toronto.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Toronto&oldid=27002075”