Toydaria – Wikipédia

Toydaria
Fő adatok
Fiktív univerzumCsillagok háborúja
RendszerToydaria
SzektorKözépső Perem, Hutt Űr, R-11
Jellemzők
Átmérő7900 km
Jellegmocsaras
Éghajlatmérsékelt
Forgási idő21 standard óra
Keringési idő184 helyi nap
Napok száma2: Toydar, kis Toydar
Holdak száma3
Élővilág, lakosság
Lakosság fajtájatoydari (79%), hutt (18%), egyéb (3%)
Lélekszám11 millió
Beszélt nyelvektoydari, hutt, galaktikus alap
Fő településekToydor (főváros)

A Toydaria a Csillagok háborúja elképzelt univerzumának egyik bolygója, mely egy értelmes humanoid fajnak, a toydariaknak ad otthont.

Leírása

[szerkesztés]

Felszíne mocsaras, sáros.

A Toydaria felszínén tápanyagokban gazdag, természetes úton kialakult komposzt-tavak találhatók, amik sok olyan ragadozónak adnak otthont, mint amilyen a veszélyes „grabworm”.

Élővilága

[szerkesztés]

Értelmes fajok

[szerkesztés]

A bolygó egyetlen értelmes, emlős faja az apró termetű, repülésre képes toydari. Bőrük színe zöldeskék, helyenként rózsaszín. Masszív kinézetük ellenére gyomrukban és testszöveteikben könnyű gázok vannak, amik megkönnyítik a levegőben való fennmaradásukat. Szárnyukkal átlagosan másodpercenként 10-szer vernek, ami kis mérete miatt önmagában nem lenne elég a levegőben való lebegéshez. Kicsinyeik már a születésük után tudnak repülni (enélkül a felszínen élő ragadozók hamar végeznek velük és a faj kihalt volna).

Mivel a toydariak viszonylag lassan repülnek, a robogók használata tilos. Űrhajók le- és felszállása csak a jól körülhatárolt területeken engedélyezett, ez alól csak a hutt karavellek jelentenek kivételt, amik bárhol repülhetnek. A bolygón való közlekedés elősegítésére vasutat építettek, ami a városokat köti össze. A bolygón viszonylag kevés galaktikus-szintű technológiát használnak. A legtöbb toydari falvakban él.

A toydariak agyuk felépítése miatt immunisak az ellenük alkalmazott elmetrükkökre és az Erőre, amit a jedik használnak.

Született kereskedők és alkuszok.

Egyéb fajok

[szerkesztés]
  • terk – bőre miatt tenyésztik, amit a toydariak elfogyasztanak
  • trichobezoar – egy parazita faj

Történelme

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

A toydariak több ezer évig a huttoknak alávetve éltek és gyakran kereskedtek a hutt világokkal. A huttok a Toydarián élő vérszívó rovarokat nehezen viselik el, azonban néha felkeresik a toydariak által üzemeltetett gyógyfürdőket, amikben iszapot használnak.

A Klónháborúk időszaka alatt Toydaria fölött Katuunko király uralkodott (mígnem, lásd lentebb, a Savage Opress nevű Sith tanítvány meg nem ölte), aki egyezményre jutott a Galaktikus Köztársasággal, és engedélyt adott rá, hogy egy bázist építsenek a bolygó területén (a Rugosa Küldetés után)[1]

A Birodalmi időszak alatt a Galaktikus Birodalom leigázta Toydariát. A rohamcsapatot Darth Vader vezette.

A galaxis meghódítása alatt a Yuuzhan Vongok megálltak a Toydarián a Hutt Űr felé való haladásuk során. Itt azonban erős ellenállásba ütköztek a toydariak részéről, akiket az Új Köztársaság és a helyi csempészek is támogattak.

Megjelenése

[szerkesztés]

A filmekben

[szerkesztés]

A Baljós árnyak című filmben csak megemlítik, Watto innen származik.

Animációs sorozatokban

[szerkesztés]

A Klónok háborúja c. sorozatban megjelenik.

Először csak közvetve; egy szereplő által van képviselve, ugyanis az 1. évad 1., „Ambush” („Csapda”) c. részében feltűnik a toydariai Katuunko király, hogy a köztársaságiakkal tárgyaljon egy katonai támaszpont létesítéséről a szülőbolygólyán. Maga a cselekmény azonban nem a Toydarián játszódik – a bevezető szöveg szerint – hanem egy meg nem nevezett „semleges holdon” (a Rugosa-rendszerben). A III./14. epizód (A köd boszorkányai) viszont részben a bolygón játszódik: Dooku egyik első feladata új tanítványa, a dathomiri Savage Opress számára, hogy rabolja el Katuunkot, az uralkodót. A pszichopata harcosra azonban a nyomában járó Jedik támadnak rá, így a harc hevében megöli királyt, amivel kivívja a megbízója haragját is.


Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lásd A klónok háborúja I. évad 1. rész „Ambush Archiválva 2011. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.

További információk

[szerkesztés]