Vészi József – Wikipédia

Vészi József
Született	Weiss József 1858. november 6. Arad
Elhunyt	1940. január 23. (81 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Vészi Margit Vészi Gyula
Szülei	Weisz Gyula, Guttmann Anna
Foglalkozása	újságíró politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1899. szeptember 28. – 1901. szeptember 5.) magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1906. február 19.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vészi József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vészi József (szül. Weiss József^[1] Arad, 1858. november 6. – Budapest, 1940. január 23.)^[2] magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő.

Aradon végezte gimnáziumi tanulmányait; Budapesten az egyetem bölcsészeti fakultásán filozófiai, irodalmi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Első irodalmi kísérletei lírai versek, amelyek előkelő szépirodalmi lapjainkban, majd két kötetben (A bánat dalaiból (1879) és La Traviata, dalok egy tévedt nőhöz (1881)) jelentek meg. 1877 után folyamatosan újságírással foglalkozott. 15 éven át a hazai német nyelvű sajtónak volt munkása; ez idő java részét a Pester Lloydnál töltötte, amelynek vezércikk- és tárcaírója volt. Az egyházpolitikai küzdelmek idején a heves publicisztikai harcokból vezető rész jutott ki neki. 1894 elején a Pesti Napló élére került. Főszerkesztői állásától 1896 őszén megvált - 16 munkatársával együtt-, hogy megalapítsa a Budapesti Naplót, amelynek főszerkesztője lett. 1899-1905 között országgyűlési képviselő, 1905-ben a miniszterelnökségi sajtóiroda főnökének és miniszteri tanácsosnak nevezték ki. 1906-ban Berlinben szerkesztette a Jung ungarn című folyóiratot. 1911-től a Budapester Presse-t alapította és szerkesztette. Vészi udvari tanácsos és egyidőben elnöke volt a Budapesti Újságírók Egyesületének. 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki.

Szülei Weisz Gyula és Guttmann Anna. Neje Keményfi Franciska ("Ferike")^[3] volt, aki 1945. május 21-én 79 évesen hunyt el Budapesten.^[4] Hat gyermeke közül volt a legidősebb Vészi Margit, akinek a lánya, Sárközi Márta, az ő unokája, tőle született dédunokái Horváth (Lukin) Eszter, Horváth Ádám, Sárközi Mátyás, ükunokája Lukin Márta. Második lánya volt Vészi Jolán, Bíró Lajos író felesége. További gyermekei: Vészi Lenke (Márkus Andorné, Anna Mark párizsi festőművész anyja), Vészi Gábor (Londonban élt fizikus, feltaláló), Vészi Gyula (orvos, egyetemi tanár) és Vészi Edit (Balkányi Kálmánné).

• A bánat dalaiból (versek, Budapest, 1879)
• La Traviata. Dalok egy eltévedt nőhöz. (Budapest, 1881)
• Mese a boldog munkásról (Budapest, 1900)
• Hiénák Jókai sírján (röpirat, Budapest, 1904)
• Bánk bán (Németül) (Budapest, 1911)

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.  Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  

• Életrajza az 1901-1906-os országgyűlés almanachjában
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
• Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.