Varcsaró – Wikipédia

Varcsaró (Vârciorova)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Bolvás
Rang	falu
Községközpont	Bolvás (Bolvașnița)
Irányítószám	327036
SIRUTA-kód	51564
Népesség
Népesség	846 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 19′ 38″, k. h. 22° 21′ 07″45.327101, 22.35207745.327101°N 22.352077°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 38″, k. h. 22° 21′ 07″45.327101, 22.35207745.327101°N 22.352077°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Varcsaró románul: Vârciorova, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Karánsebestől délkeletre, a Temes jobb oldali mellékvölgyében fekvő település.

Varcsaró nevét 1433-ban említette először oklevél Worchorowa néven.

1448-ban Worchorowa, 1492-ben Zewriniensi, 1495-ben Alsoworchorowa, 1563-ban Keozep Worchorowa, Felseo Worchorowa, 1580-ban Varcharowa, 1656-ban Varcsarova, 1808-ban Vercserova, 1913-ban Varcsaró néven volt említve.

Tercserova egykor a Gámán család birtokai közé tartozott. 1433-ban Bizerei Miklós szerezte meg.

1447-ben a Bizerei család az aradi káptalan előtt birtokain megosztozott, ekkor Bizere, Kalova és Worchorowa három része Bizerei Miklósnak és testvérének Lászlónak, a megmaradt negyedik rész pedig bizerei Vitéz Péter fiának, Péternek jutott. 1475-ben a Bizerei család tagjai újból megosztoztak birtokaikon.

1492-ben Bizerei Gámán György maga és fiai nevében tiltakozott az ellen, hogy Glimboka, Yorchorowa és más falvakat Csicsóvásárbelyi Ferenc diáknak elzálogosítassák.

1563-ban II. János király Alsó Worcborowa, Keozep worcborowa és felseo worcborowa falut Temesvármegye karánsebesi kerületében kanczellárjának Csáky Mihálynak adományozta.

1566-ban a karánsebesi várnagyok bizonyították, hogy a Gámán és Csulai család Mái, Glimboka, Bawna és más falvak birtokáról egyezségre léptek.

1576-ban Báthory Kristóf új adományt adott Gámán Annának, László leányának, apai birtokaira: Kalova, Obresia, Varcziorova, Mái és más falukra Szörény vármegye karánsebesi kerületében, de itteni beiktatásának Gámán Miklós ellentmondott, végül 1584-ben Fiáth Lajossal, Anna férjével kiegyezett, véget vetve ezzel az 1580 óta folyó pernek.

1650-ben Gámán László Vercserován levő részbirtokait Gámán Miklósnak zálogosította el.

1699-ben a falut Simon Zsigmond birtokaként említették.

Az 1717-ben végzett összeíráskor 36 házat írtak itt össze.

1769-ben a kincstár Vercserovát katonai kormányzás alá adta, majd előbb a zsupaneki oláh zászlóaljhoz, majd az oláh–illír ezred területéhez, később pedig az oláh-bánsági határőrezred szlatinai századához került. Egykor a bolvasnitzai századhoz is tartozott.

Az utolsó török háború idejéig Yercserova házai nagyon szétszórva voltak, ezért a falut áttelepítették a Kicsora és Bloschone hegy nyugati tövébe, a Yercserova patak jobb és bal partjára.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott.

1910-ben 1350 lakosából 1345 görög keleti ortodox román volt.

• Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 565)
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.