Vilyvitány – Wikipédia

Vilyvitány
Vilyvitány címere
Vilyvitány címere		 Vilyvitány zászlaja
Vilyvitány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterHörcsik József (független)[1]
Irányítószám3991
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség278 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,12 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyközi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 46″, k. h. 21° 33′ 29″48.496181°N 21.558050°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 46″, k. h. 21° 33′ 29″48.496181°N 21.558050°E
Vilyvitány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Vilyvitány
Vilyvitány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Vilyvitány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilyvitány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vilyvitány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Északi-középhegységben, ezen belül a Hegyköz tájegységben található, közvetlenül a szlovák határ mellett.

A szomszédos települések: kelet felől Felsőregmec, délkelet felől Mikóháza, délnyugat felől Kovácsvágás, nyugat felől Füzérradvány, északnyugat felől pedig Füzérkajata.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Sátoraljaújhely vagy Pálháza felől, a 3719-es úton, melyről Mikóházától nyugatra, északi irányban letérve, a 37 128-as számú mellékúton érhető el a község lakott területe.

Története

[szerkesztés]

Vily Abaúj vármegyei és Vitány Zemplén vármegyei községek egyesítéséből jött létre 1940-ben.[4]

Vily

[szerkesztés]

Vily (Detre-, Regmec) Árpád-kori település. 1270-ben említették először az oklevelek Wyl néven, mint a Rosd nemzetségbeli Endre fia Mihály birtokát.

1277-ben Vily, más néven Regmec a borsodi Csernei Detricus fia Miklós fiainak öröklött birtoka volt, akik azt nővérük fiának és unokáinak adták. Ezt Marcha fia Pous ispán (az unoka) Baksa nemzetségbeli Simon fia Dénesnek adta cserébe, akinek utódai 1321-ben a pataki uradalommal együtt cserébe adták a királynak. Később a Vitányi család birtoka lett, de mellettük 1513-ban Perényi István, 1662-ben Zákány Zsófia is szerzett itt részbirtokot.

Vily a Vitányiak birtoka maradt egészen 1690-ig, a család kihaltáig, mikor a királyi kamaráé lett. A kamarától Balogh István vette meg húszezer forintért és az újhelyi pálosoknak adományozta. 1725-ben Lipcsey János, 1772-ben Roll József és Pálfalvay Gábor is birtokosa volt. 1770-ben Mária Terézia adományozta gróf Győry Istvánnak, aki Károlyi Antalnak adta el. A Károlyiaké volt még a 20. század elején is.

Vitány

[szerkesztés]

Vitány az 1270-ben Jolóc (Jolouc) néven szereplő birtok helyén tűnt fel. nevét 1332-1335 körül említették először az oklevelek Vienich, Vtang, Uytang neveken. 1332-ben neve már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát már ekkor egyházas hely volt. Ekkor papja 10 garas pápai tizedet fizetett. A település a Vitányi család ősi birtoka volt. A pálosoknak itt egykor kolostora is állt, melynek azonban mára már nyoma sem látható.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nagy Géza (független)[5]
  • 1994–1998: Nagy Géza (KDNP)[6]
  • 1998–2002: Hörcsikné Balla Katalin (független)[7]
  • 2002–2006: Hörcsik József (független)[8]
  • 2006–2010: Hörcsik József (független)[9]
  • 2010–2014: Hörcsik József (független)[10]
  • 2014–2019: Hörcsik József (független)[11]
  • 2019–2024: Hörcsik József (független)[12]
  • 2024– : Hörcsik József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
229
231
236
244
247
287
278
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,9% szlováknak mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48%, református 30,8%, görögkatolikus 9,3%, felekezeten kívüli 0,4% (11,5% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 2% szlováknak, 0,4% bolgárnak, 7,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,9% volt római katolikus, 22,3% református, 10,1% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 2% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kálvária
  • Református templom
  • Szent Anna-templom
  • Csenge kilátó
  • Gira-hegyi kilátó
  • Haris kilátó
  • Ősrög Tanösvény

Környező települések

[szerkesztés]

Mikóháza 5 km, Felsőregmec (földúton) 3 km, Füzérradvány 7 km, Pálháza 9 km.

Közlekedés

[szerkesztés]

Tömegközlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 3900-as, 3901-es és 3929-es járatokkal közelíthető meg.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vilyvitány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Archivált másolat. [2007. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 22.)
  5. ↑ Vilyvitány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Vilyvitány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  7. ↑ Vilyvitány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. ↑ Vilyvitány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  9. ↑ Vilyvitány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  10. ↑ Vilyvitány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. ↑ Vilyvitány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  12. ↑ Vilyvitány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. ↑ Vilyvitány Helységnévtár
  15. ↑ Vilyvitány Helységnévtár


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vilyvitány&oldid=27423261”