Wilkinson Microwave Anisotropy Probe – Wikipédia

Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda
Művészi kép az L2-es Lagrange-pontban található WMAP műholdról
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Gyártó	NASA
Típus	csillagászati
Küldetés
Indítás dátuma	2001. június 30.
Indítás helye	Cape Canaveral Air Force Station
Hordozórakéta	Delta II 7425-10
Tömeg	840 kg
COSPAR azonosító	2001-027A
SCN	26859
A Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A Wilkinson mikrohullámú anizotrópia szonda (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) a NASA műholdja, melynek feladata, hogy a felderítse az Ősrobbanásból származó mikrohullámú háttérsugárzás térbeli hőmérséklet-ingadozásait (anizotrópiáját). A műholdat Delta II hordozórakétával bocsátották fel 2001. június 30-án Cape Canaveralról, Floridából. A WMAP a COBE műhold méréseit folytatja, helyét a Planck műhold vette át.

A WMAP célja, hogy elkészítse a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás nagy felbontású térképét, melynek segítségével a Világegyetem természetére vonatkozó elméleteinket tesztelhetjük, azok paramétereit pontosabban meghatározhatjuk.

A műhold neve eredetileg MAP volt. Jelenlegi nevét a program közben elhunyt vezetőjéről, Dr. David Wilkinsonról kapta, aki a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatának úttörője volt.

A WMAP célja a teljes csillagos égbolt feltérképezése legalább 0,3° felbontással és 20 µK érzékenységgel, maximum 5 µK szisztematikus mérési hibával. A cél elérése érdekében a WMAP-nek differenciális radiométerei vannak, melyek az égbolt két pontja közötti hőmérséklet-különbséget mérik.

A WMAP a Nap-Föld rendszer L2-es Lagrange-pontjában található, a Földtől 1,5 millió kilométerre, a Földhöz képest a Nappal ellentétes oldalon. Ebben a pontban a szonda helyzete nagyon stabil, és megoldható, hogy mindig a Nappal, a Holddal és a Földdel ellentétes irányba nézzen, csökkentve ezzel a zavaró hatásokat. A WMAP képes hat hónaponként az egész égboltot feltérképezni. A saját galaxisunk, a Tejútrendszer zavaró hatásának kiszűrésére a WMAP 5 különböző frekvenciasávot használ 22 és 90 GHz között.

A szonda a küldetését hivatalosan 2010. október 6-án fejezte be.^[1]

A WMAP méréseiből néhány kozmológiai mennyiségre a következő értékeket kapták [Térkép a mikrohullámú háttérsugárzásról, Meteor évkönyv 2004, 195. old.]:

a Világegyetem sűrűsége ρ/ρkrit.	1,02 ± 0,02 1-nél sík Világegyetem
Hubble-állandó, H	${\displaystyle 71_{-3}^{+4}}$ km/s/Mpc
a háttérsugárzás lecsatolódása	380 000 évvel az Ősrobbanás után z=1089±1 vöröseltolódásnál
A Világegyetem kora	13,7 ± 0,2 milliárd év [1]

• A Világegyetem összetétele 4% közönséges anyag (hidrogén, hélium és nehezebb elemek, csillagok és neutrínók), 23% ismeretlen eredetű sötét anyag, és 73%-a misztikusnak tűnő sötét energia.
• A kozmikus infláció modellel ellentétesek a megfigyelései (lásd a lenti linkeket).
• A jelenlegi elméleteket a WMAP adatokra alkalmazva azt kapjuk, hogy a Világegyetem mindörökre tágulni fog.

• A NASA 2003. február 11-ei sajtóközleménye
• local cosmological parameters – WMAP team
• map.gsfc.nasa.gov
• Seife, Charles, BREAKTHROUGH OF THE YEAR: Illuminating the Dark Universe, Science 2003 302: 2038–2039. A cikkben bibliográfia és további hasznos weblinkek találhatók
• Sizing up the universe
• Problémák az inflációval (angol)