Wisconsin – Wikipédia

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Wisconsin
Wisconsin zászlaja Wisconsin pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Badger State
Mottó: Forward (angol) – Előre!
Névadó	Wisconsin River
Közigazgatás
Fővárosa	Madison
Legnagyobb város	Milwaukee
Kormányzó	Tony Evers
Hivatalos nyelv	nincs
Postai rövidítés	WI
ISO 3166-2	US-WI
Felvétel az Unióba
sorrendben	30.
dátuma	1848. május 29.
Rangsor
terület szerint	23.
népesség szerint	18.
népsűrűség szerint	24.
Népesség
Népesség	5 893 718 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség	38,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen	169 790 km²
ebből víz	17 %
Időzóna	CST (UTC–6 / –5)
Szélesség	é. 42°30' – é. 47°3'
Hosszúság	ny. 86°49' – ny. 92°54'
Kiterjedés
kelet-nyugati	420 km
észak-déli	500 km
Domborzat
legmagasabb pont	595 m
átlagmagasság	320 m
legalacsonyabb pont	177 m
Térkép
Wisconsin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wisconsin témájú médiaállományokat.

Wisconsin (IPA: [wɪˈskɑːnsɪn] kiejtése^ⓘ) az Egyesült Államok egyik tagállama. Fővárosa Madison, legnépesebb városa Milwaukee.

Beceneve „Amerika tejcsarnoka” (angolul America's Dairyland).

A „Wisconsin” indián eredetű szó. A francia felfedező, Jacques Marquette volt az első európai, aki 1673 körül elérte a Wisconsin folyót és feljegyezte a nevét Meskousin alakban. Később Ouisconsin néven is emlegették, szintén francia felfedezők. Így alakult át fokozatosan a név, és már nemcsak a folyó, hanem az azt körülvevő terület neve is Wisconsin lett, aminek írott formája eltért még a maitól. Az angolok természetesen angolosították a területet a 19. században, így nyerte el a Wisconsin nevet 1845-ben.

Az eredeti variációja, az algonkin indián megfelelőjének jelentése ismeretlen, de valószínűsíthetően köze van a folyóhoz és a folyó partján megfigyelhető vörös homokkőhöz. Egyes teóriák szerint a Miami indián eredetű Meskonsing szó jelentése „vörössel borított”, ebből eredezteti a másik forrás Wisconsin nevét, mely szintén a Wisconsin-i homokkőre utal. A név eredetének tehát több verziója létezik, melyek közül a legrelevánsabb a „vörös homokkő”, de előfordult még a „vízgyűjtő” és a „nagy szikla” kifejezés is, a Wisconsin szó eredetével kapcsolatban.

Az úgynevezett Közép-Nyugat régió északi részén fekszik. Nyugatról Minnesota, délnyugatról Iowa, délről Illinois állam, keletről a Michigan-tó, északkeletről Michigan állam, északról pedig a Felső-tó határolja. Területe 169.639 km², ezzel a 23. legnagyobb területű állam az USA-ban az 50 közül.

Délnyugatról a Mississippi a határfolyó. Északról dél felé középen keresztülfolyik rajta a Wisconsin folyó.

Főként síkvidék, délnyugati peremén található a Western Upland nevű dombság.

Jean Nicolet 1634-ben, első európaiként fedezte fel a területet. Ő volt a Zöld Öböl gyarmatnak, angolul Green Bay colony-nak az alapítója. A következő 150 évben főként francia szőrmekereskedők települtek le a területen. 1763-ban a franciák az angoloknak adták a területet.

Az 1783-ban, a forradalom eredményeként az Egyesült Államok része lett, de 1812-ig de facto a britek irányítása alá tartozott.

A 19. században a jenkik, cornwalli bányászok, német, skandináv és svájci telepesek lakták.

1793-ban François Dominique Ducharme az első fehér európai telepes volt Fox Valley-ben, aki két hordó rummal fizetett az indiánoknak a Fox folyó két partjáért, a Kaukauna zuhatag közelében. A Ducharme-okirat az első írásos emlék Wisconsinról. Ő építtetett először házat a területen, és kezdett kereskedni a Menominee és Chippewa törzsbeli indiánokkal. Abban az időben 1500 indián élt Kaukauna környékén.

A következő évben Ducharme és egy másik kereskedő, Jacob Franks megszerezte a Menominee indiánoktól a Fox folyó mindkét partját La Baye-ig. A következő 15 évben tovább folytatta az indiánokkal a prémkereskedelmet, több indián dialektust is elsajátított.

Az állam népességének 68%-a városlakó. Nagy-Milwaukee agglomerációban lakik a népesség 1/3-a.

Bővebben: Wisconsin megyéinek listája

Az államnak 72 megyéje van (2016).

Gazdasága eredetileg a prémre épült (innen az állam beceneve: Badger State / borzállam). Később jelent meg a fakitermelés, földművelés, a tejgazdaság és a vendéglátás. Az iparosodás, amelynek központja Milwaukee volt, a 19. század végén indult meg a délkeleti területeken. Az utóbbi évtizedekben a szolgáltatóipar, azon belül is főként a gyógyszergyártás és az oktatás vette át a vezető szerepet.

Capitolium (Madison), Lake Delton, Vízi vidámparkok (Wisconsin Dells), Miller Park (Milwaukee), Wyalusing State Park, Devil's Lake State Park

• Wisconsin állam hivatalos honlapja (angolul)
• USA Travel – Wisconsin (magyarul)

Ez az amerikai egyesült államokbeli közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!