Wolfgang Dauner – Wikipédia

Wolfgang Dauner
Született	1935. december 30.[1][2][3][4] Stuttgart[5]
Elhunyt	2020. január 10. (84 évesen)[6] Stuttgart[7]
Állampolgársága	német
Foglalkozása	zongorista zeneszerző dzsesszzenész filmzeneszerző zenész
Kitüntetései	Baden-Württemberg Tartomány Érdemrendje (1997) Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland (2005) Jazz-Ehrenpreis Baden-Württemberg (2016)
Halál oka	betegség
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfgang Dauner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wolfgang Dauner (Stuttgart, 1935. december 30. – Stuttgart, 2020. január 10.) német dzsesszzongorista, zeneszerző.

A stuttgarti zeneiskola hallgatója volt, ahol zeneszerzést, zongorát és trombitát tanult. Az 1960-as években Joki Freund szextetjének a tagja volt. 1964-ben készítette első felvételét saját jazz triójával. 1969-ben a Radio Jazz Group Stuttgart vezetője és zeneszerzője volt. Egy évvel később megalakította az Et Cetera jazz-rockzenekart. 1975-ben alapítótagja volt a United Jazz and Rock Ensemble-nek, ahol Albert Mangelsdorff harsonán, Ack van Rooyen trombitán, Charlie Mariano szaxofonon, Eberhard Weber basszusgitáron és Volker Kriegel gitáron játszott.

Felesége Randi Bubat jelmeztervező volt. Fiuk Florian Dauner dobos.

• Dream Talk (1965)
• Free Action (1967)
• Für (1969)
• Requiem for Che Guevara/Psalmus Spei (1969)
• The Oimels (1969)
• Output (1970)
• Music Zounds (1970)
• Et Cetera (1971)
• Knirsh with Larry Coryell (1972)
• Kunstkopfindianer (1974)
• Solo Piano (1983)
• Changes (1992)
• Pas De Trois with Charlie Mariano, Dino Saluzzi (1992)
• Meditation on a Landscape: Tagore (1992)
• Solo Piano 2 (1994)
• Tribute to the Past (2010)
• Hut Ab/Two Is Company (2010)
• Dauner/Dauner with Flo Dauner (2013)
• Elektronische Mythen with Flo Dauner (2017)

Ez a német személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!