X-SAMPA – Wikipédia
Az X-SAMPA célja az, hogy az IPA fonetikai jeleit – melyekkel leírható az egyes szavak kiejtése – latin betűkkel (pontosabban ASCII-karakterekkel) reprezentálja.
A magyar nyelv betűinek X-SAMPA-formáját az X-SAMPA magyar nyelvhez cikk írja le.
Az Extended SAM Phonetic Alphabet (X-SAMPA) (Kiterjesztett SAM Fonetikus Ábécé) a SAMPA egy változata, melyet 1995-ben fejlesztett ki J. C. Wells, a University of London fonetika professzora. Tervei szerint a jelölésrendszer egyesíti az egyedi SAMPA nyelvi táblázatokat és kiterjeszti annak használhatóságát a teljes IPA jelölésrendszerre.
Az eredmény az IPA karakterek egy SAMPA által ihletett változata 7 bites ASCII-kódrendszerre alakítva.
Használata
[szerkesztés]A jelöléseket általában perjelek („/”) közé zárva írjuk. Példák:
- Jó napot /jo: nApot/
- Egészség /Ege:SSe:g/
- Language /l{NgwIdZ/
Összefoglaló
[szerkesztés]Megjegyzések
[szerkesztés]- Azon IPA-szimbólumok, melyek alakja megfelel a latin kisbetűknek, az X-SAMPA-ban is ugyanazt a jelölést kapták.
- Az X-SAMPA a backslash-t („\”, vagyis fordított osztásjel) arra használja, hogy az elé írt jellel együtt egy teljesen új jelet hozzon létre, ezért például az O az O\-től teljesen eltérő hang, közöttük nincsen kapcsolat.
- Az X-SAMPA-mellékjelek (diacritics) a módosítandó jelet követik. A ~ nazalizáció (orrhang), a = magánhangzósítás, a ` retroflexió és rhoticity mellékjelen kívül minden más módosítót az aláhúzásjellel (_) kapcsolunk ahhoz a jelhez, melyet befolyásol.
- Az _1-től _6-ig terjedő számok fenntartott módosítók, melyek az egyes nyelvspecifikus hangsúlyszinteknek megfelelő rövidítésekként használatosak.
Kisbetűs jelek
[szerkesztés]Nagybetűs jelek
[szerkesztés]Egyéb jelek
[szerkesztés]X-SAMPA | IPA | IPA | Leírás | Példák |
---|---|---|---|---|
. | szótaghatár | |||
" | ˈ | elsődleges hangsúly | ||
% | ˌ | másodlagos hangsúly | ||
& | ɶ | nyílt elülső kerekített magánhangzó | dán drømme [dR&m@] | |
' (vagy _j) | ʲ | palatalizáció | ||
* | meghatározatlan karakter, SAMPA-„összekapcsoló” | |||
– | szeparátor | |||
/ | meghatározhatatlan francia magánhangzó | |||
{ | æ | majdnem-nyílt elöl képzett ajakkerekítés nélküli magánhangzó | angol trap [tr{p] | |
} | ʉ | zárt központi kerekített magánhangzó | svéd sju [S}] | |
1 | ɨ | zárt központi kerekítetlen magánhangzó | walesi tu [t1] | |
2 | ø | zárt-közép elülső, kerekített magánhangzó | francia deux [d2] | |
3 | ɜ | középnyílt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli | brit angol nurse [n3:s] | |
3\ | ɞ | középnyílt, középen képzett ajakkerekítéses | ||
4 | ɾ | alveoláris, zöngés, megcsavart nyelvvel képzett hang | spanyol pero [pe4o] | |
5 | ɫ | hátul képzett, sötét l; lásd még: _e | angol milk [mI5k] | |
6 | ɐ | nyílt schwa | német besser [bEs6] | |
7 | ɤ | középzárt, hátul képzett ajakkerekítés nélküli magánhangzó | ||
8 | ɵ | középzárt, középen képzett ajakkerekítéses magánhangzó | svéd buss [b8s] | |
9 | œ | középnyílt, elöl képzett ajakkerekítéses magánhangzó | francia neuf [n9f] | |
: | ː | hosszú | ||
:\ | ˑ | félhosszú | ||
< | kezdő nemszegmentális megjegyzés (például SAMPROSA) | |||
<\ | ʢ | epiglottális, zöngés réshang | ||
> | záró nemszegmentális megjegyzés | |||
>\ | ʡ | epiglottális zárhang | ||
? | ʔ | glottális zárhang | német Verein, dán stød | |
?\ | ʕ | faringális, zöngés réshang | arab ‘ayn | |
@ | ə | schwa | angol banana [b@"nA:n@] | |
@\ | ɘ | középzárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó | ||
^ | ↑ | emelkedő | ||
! | ↓ | eső | ||
!\ | ǃ | retroflex klikk | ||
| | alcsoport | |||
|\ | ǀ | dentális klikk | ||
|| | főcsoport | |||
|\|\ | ǁ | laterális klikk | ||
=\ | ǂ | alveoláris klikk | ||
-\ | ̮ | kapcsolójel |
Módosítók (diacritics)
[szerkesztés]Egyes szakkifejezések jelentése
[szerkesztés]- Alveoláris: a fogmedernél képzett hang
- Approximáns: teljes zár vagy rés létrejötte nélkül képzett mássalhangzó
- Bilabiális: mindkét ajak közreműködésével képzett hang
- Dentális: foghang
- Epiglottális: gégefővel képzett hang
- Faringeális: garathang
- Frikatíva: réshang
- Glottális: a hangszalagok segítségével képzett hang
- Labiodentális: az ajak és a fogak közreműködésével képzett hang
- Laterális: oldalsó (részleges zár, a szájüreg oldalán szabadon áramlik a levegő)
- Nazális: orrhang
- Palatális: a kemény szájpadlásnál képzett hang
- Plozíva: zárhang
- Posztalveoláris: a fogmeder mögött képzett hang
- Retroflex: hátrahajtott nyelvvel képzett hang
- Uvuláris: a nyelvcsap segítségével képzett hang
- Veláris: a szájpadlás hátsó részén (lágy szp.) képzett hang