Xeno – Wikipédia

Xeno
SzerzőBrandon Hackett
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Témasci-fi
Műfajregény
Kiadás
KiadóAgave Könyvek
Kiadás dátuma2017
BorítógrafikaStephan Martiniere
Média típusakönyv
Oldalak száma414
ISBNISBN 9789634193562
SablonWikidataSegítség

A Xeno Brandon Hackett science fiction regénye. A mű az Agave Könyvek sorozatában jelent meg 2017-ben, ebben az évben E-könyv formátumban is kiadták. Az alkotást 2018-ban Zsoldos Péter-díjjal jutalmazták.

A filozófia a sci-fi műfajának sajátja. A művekben megfogalmazott kérdések motívumként szolgálnak, elgondolkodtatják az olvasót vagy nézőt. A leglényegibb probléma a másság, annak elfogadása vagy elutasítása. A Xeno pedig címével is ezt a gondolatot vezeti be.
– Somoskői Beáta: Emberszám

Történet

[szerkesztés]

„2117-ben a Föld lakossága tizenötmilliárd fő: ebből hatmilliárd ember, kilencmilliárd idegen fajú, más néven xeno.”[1] A Földet megtámadta és leigázta egy agresszív idegen faj: a migrátorok. Később emberek millióit arra kényszerítettek, hogy féreglyukakon át más bolygókra települjenek át, míg onnan több milliárd idegen lényt: firkákat, hidrákat, ostorosokat költöztettek a Földre.

Dr. Olga Ballard xenológus, aki az idegen lényeket és kultúrákat tanulmányozza. Váratlanul egy veszélyes küldetés vár rá, ennek sikere nemcsak az emberiség számára fontos, hanem a vele kapcsolatban álló másik három faj jövőjét is alapvetően befolyásolja.

Szereplők

[szerkesztés]
  • Dr. Olga Ballard, xenológus
  • Mark Ballard, mérnök, katonatiszt, politikus
  • Anett Ballard, szónok[2]
  • Vanessa Elson, a Föld 5. leggazdagabb embere
  • Morris Korda, műveleti parancsnok
  • Daniel Kim Wong, Xeno-Wars világbajnok
  • Rey Wei, Xeno-Wars játékos
  • Pirkolarni, firka vezető
  • Nyikau, firka szabadművész, űrpilóta
  • Áramlati Kék, hidra vezető
  • Örvényes Hínárevő, hidra vezető
  • Marie Gaugain, az FVSZ[3] elnöknője

Értékelések

[szerkesztés]
Egyszerre egy migráció kérdésével foglalkozó, ötletes társadalmi sci-fi és egy bitang erős, érzelmileg nagyon is megterhelő családregény: mindkét komponens önmagában is érdemes lehetne olvasásra, de így együtt szerintem az elmúlt évtized legjobb magyar science fiction regényét adják ki.
– Szabó Dominik (Ekultura.hu)
A Xeno az év (sőt, az utóbbi évek) legjobb magyar sci-fije, és nemzetközi viszonylatban is simán a legjobbak között van. Érdemes feldobni a karácsonyi kívánságlistára, vagy beszerezni sci-fi kedvelő ismerősöknek, ritka az ennyire elgondolkodtató és sokáig emlékezetes regény.
– Pomsár Péter (Szubjektív Kultnapló)[4]
Az idegenség rétegzett megjelenítése szempontjából valószínűleg az idegen néven írt Xeno a legjelentősebb magyar sci-fi, mely az összemberi távlat miatt a migráció korszaka után is aktuális marad.
– H. Nagy Péter (MA Populáris Kultúra kutatócsoport)[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A regény kezdőmondata – Olga Ballard: A xenókról egyszerűen (Paulsen&Graff, 2117)
  2. A migrátorok szócsöve.
  3. Földvédelmi Szövetség.
  4. Brandon Hackett: Xeno 2017. november 30.
  5. Féregjárat: élet: idegenség 2018. február 4.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]