Zelnicemeggy – Wikipédia

Zelnicemeggy
	Oroszországi példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Rózsafélék (Rosaceae);
Alcsalád:	Szilvafélék (Prunoideae);
Nemzetség:	Prunus;
Alnemzetség:	Zelnice (Padus);
Faj:	P. padus;
Tudományos név
	Prunus padus; L.
Szinonimák
	Cerasus padus (L.) Delarbre; Prunus racemosa Lam.;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Zelnicemeggy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Zelnicemeggy témájú médiaállományokat és Zelnicemeggy témájú kategóriát.

A zelnicemeggy vagy zselnicemeggy (Prunus padus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj. A Padus alnemzetség típusfaja.

Népies nevei még: csórmány, gerézdes-, kutya-, madár-, vad- vagy zsidócseresznye, gyöngyvirágfa, májusfa, tyúkszemfa, zelnicze, koczérka.^[1] 2012-ben az év fája volt.^[2]

Előfordulása

A zelnicemeggy a Balkán és a mediterráneum kivételével Európában folyók, patakok menti láperdőkben, erdőtársulásokban gyakori. Észak-Ázsia területén is megtalálható. Magyarországon szórványosan az északi és keleti hegyvidékeken, főleg erdős völgyekben fordul elő. Kedvelt kerti növény. A Mátrában megtalálhatóak állományai.^[3]^[4]

Változatai

Prunus padus var. commutata
Prunus padus var. glauca
Prunus padus var. laxa
Prunus padus var. padus
Prunus padus var. pubescens
Prunus padus var. seoulensis

Megjelenése

A zelnicemeggy lombhullató fa (ritkán cserje), magassága 10–17 méter. Koronája kúp alakú, erősen megnyúlt, később oszlop alakúvá és boltozatossá válik. A kéreg sima, sötét barnásszürke vagy csaknem fekete, megdörzsölve meglehetősen kellemetlen szagú. A levelek szórt állásúak, fordított tojás alakúak vagy elliptikus hosszúkásak, rövid, de karcsú hegyben végződnek. Válluk rendszerint kerek, csak ritkán szív alakú; 5–9 centiméter hosszúak és körülbelül 3–7 centiméter szélesek, finoman fogazott szélűek, felül fénytelen sötétzöldek, fonákjuk világosabb és olykor elszórtan szőrös. Megkülönböztető jel a levéltőben a szár két oldalán található egy-egy nektármirigy. Fehér virágai elálló vagy lehajló fürtökbe tömörülnek, illatosak. A csonthéjas termések gömb alakúak vagy kissé hosszúkásak, feketék.

Életmódja

A zelnicemeggy a mély rétegű, tápanyagban gazdag és nyirkos talajokat kedveli. Virágzási ideje április–május között van.

Felhasználása

Egyes helyeken - Hérodotosz beszámolója szerint - ősidők óta fogyasztják, de a levelekben, a szárakban és a termésekben különböző glikozidokat, prulaurazint és amigdalint tartalmaz, amelyek egyes emlősökre mérgezők lehetnek.^[5]