Zygmunt Bohusz-Szyszko – Wikipédia

Zygmunt Piotr Bohusz-Szyszko
Született	1893. január 19. Chełm
Elhunyt	1982. június 20. (89 évesen) London
Állampolgársága	lengyel
Nemzetisége	lengyel
Foglalkozása	katonatiszt
Kitüntetései	War Cross Gold Cross of Merit‎ Wound Decoration Lengyelország Újjászületése érdemrend tisztje Silver Cross of the Virtuti Militari Gold Cross of the Virtuti Militari Grand Cross of the Order of Polonia Restituta Bronze Medal for Long Service Commemorative Badge of the Inspector General of the Armed Forces
Sírhelye	Powązki katonai temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Zygmunt Piotr Bohusz-Szyszko témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zygmunt Piotr Bohusz-Szyszko (Chełm, 1893. január 19. – London, 1982. június 20.) lengyel tábornok.

Tanulmányait Moszkvában folytatta, előbb tizenhét éves korától a Szépművészeti Iskolában, majd egy évvel később az Alexandrov tisztiiskolában. Az első világháború kitörését követően behívták az orosz hadseregbe, amelynek tagjaként 1915-ben osztrák hadifogságba került. 1916 novemberében belépett a II. lengyel légiós dandárba. Később Magyarországra internálták, ahonnan csak a háború befejezése után tért vissza Lengyelországba. Az 1920-as lengyel–szovjet háborúban a litván–belorusz 2. gyalogoshadosztály 2. kovnói lövészezredét irányította.

1921–1923 között a Hadtudományi Főiskola hallgatója volt, később a Hadi Tanács Irodájában és a Fegyveres Erők Főfelügyelőségén dolgozott. 1934. február – 1938. augusztus között a Határvidék Védelmi Hadtest parancsnokhelyettese volt. Ezt követően az 1. légiós gyalogoshadosztályt, majd a 16. gyalogoshadosztályt vezette.

A második világháború kitörésekor az 1939-es szeptemberi hadjáratban a 16. gyalogoshadosztályt vezette. A lengyel vereséget követően Magyarországon keresztül Franciaországba ment. 1940 januárjában Sikorski tábornok kinevezte az újonnan szervezett tátraalji önálló lövészdandár parancsnokává. 1940. április 19-én dandártábornoki rangot kapott.

A tátraalji önálló lövészdandár a szövetséges expedíciós hadtest részeként Norvégiában részt a Narwikért folyó harcokban, majd 1940. május 29-én Nagy-Britanniába evakuálták. Sikorski tábornok utasítására a dandár visszatért a kritikus helyzetű francia frontra, ahol azonban feloszlatták.

Miután Bohusz-Szyszko visszajutott Nagy-Britanniába az I. lengyel hadtest kiképző táborának parancsnoka lett. A Sikorski–Majski egyezmény aláírását követően a Szovjetunióba utazott, és az ottani lengyel katonai misszió élére állt. 1941. augusztus 14-én a főparancsnokság nevében ő írta alá a lengyel–szovjet katonai egyezményt.

1941. december – 1942. március között a szovjetunióbeli lengyel hadsereg 7. gyalogoshadosztályát irányította, majd e hadsereg törzsét vezette. Miután a lengyel hadsereget 1942 augusztusában a Közel-Keletre evakuálták, 1942. október – 1943. június között az 5. gyalogoshadosztály parancsnoka volt. 1943 júniusában kinevezték a 2. hadtest parancsnokhelyettesévé, valamint a harcbalépést követően törzsparancsnokká. Elsődleges feladata az egységek oktatása volt – ebben a minőségében vett részt az olasz hadjáratban is. 1944 márciusában a 2. hadtest megbízott parancsnokaként vezette a Bolognáért vívott harcokat. 1945. június 1-jén hadosztálytábornokká léptették elő.

Leszerelését követően Nagy-Britanniában élt, ahol különböző feladatokat látott el az emigrációs lengyel szerveknél. 1965–1967 között a külföldi Lengyel Írók Szövetségének volt az elnöke. 1967 márciusától a Lengyel Fegyveres Erők Főfelügyelője.

Az emigrációs sajtóban számos cikket közölt, emlékiratait két kötetben jelentette meg. Londonban halt meg 1982. június 20-án, és a varsói Powązki temetőben temették el.

• Hadi Krónika, 33. szám

A Wikimédia Commons tartalmaz Zygmunt Bohusz-Szyszko témájú médiaállományokat.