Árapatak – Wikipédia

Árapatak (Araci)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Előpatak
Rang	községközpont
Irányítószám	527176
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64951
Népesség
Népesség	2777 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	272 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	500 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 48′ 24″, k. h. 25° 39′ 13″45.806686, 25.65361845.806686°N 25.653618°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 24″, k. h. 25° 39′ 13″45.806686, 25.65361845.806686°N 25.653618°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Árapatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Árapatak (románul Araci, németül Arndorf) falu Romániában, Kovászna megyében. A falu Előpatak község központja, amihez rajta kívül Előpatak, Erősd és Hete tartozik.

Sepsiszentgyörgytől 14 km-re délnyugatra az Olt jobb partján fekszik.

Eredeti neve Árvapatak volt, és arra a vízfolyásra vonatkozott, amely mellett fekszik.

Református temploma a 13. század végén épülhetett, a 15. században gótikus stílusban átépítették. 1658-ban a tatárok elpusztították. 1659-ben újjáépítették, de 1683-ban tűzvészben leégett. A 18. században ismét újjáépítették. 2000-ben töredékes freskók kerültek elő ekkor a szentély felső, karzati szintjén és a diadalív belső oldalán. Reformáció utáni al secco-technikájú dekoratív festésnyomok is előkerültek a templombelsőben. A szószék belső-, fali oldalán egy latin feliratos, címeres, reneszánsz ornamentikával ellátott síremlék található, mely Geréb Benedeknek készült 1602-ben. Ennek felületét a XX. század elején átfestették. A barokk, feliratos szószékkorona 1772-ből származik.

2007-ben kiásták az egykori sekrestye alapfalait, a szentély északi oldalán. A templom átfogó felújítására 2008 nyarán került sor.

1849. január 2-án itt kötötték meg a háromszéki és császári haderő közötti árapataki szerződést. Felsőfehér vármegyéhez tartozott, majd amikor az megszűnt az 1876-os megyerendezés során, az ugyanakkor létrejött Háromszék vármegye része lett. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.

1910-ben 1523 lakosa volt. 1992-ben 1373 lakosából, 964 román, 406 magyar, 3 német volt.

A község polgármestere Kovács László (RMDSZ), annak ellenére, hogy a magyarság számbeli kisebbségben van.

• Református temploma

• Itt született 1882-ben Romulus Cioflec román író, mellszobra az iskola előtt áll.
• Itt született 1928-ban Dávid Gyula irodalomtörténész
• Itt élt és dolgozott Csulak Magda textilművész, aki összegyűjtötte a falu messzeföldön híres hímzéseinek motívumait.
• Itt született Lőrinczi Etelka a helyi kultúra kutatója és ápolója.

1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro

• Hereditatum [1]