Kovászna megye – Wikipédia

Kovászna megye (Covasna)
Kovászna megye címere
Kovászna megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióErdély
MegyeszékhelySepsiszentgyörgy
JelzésCV
Terület3710 km²
Körzethívószám(+40) 267
(+40) 367
Népesség
Népesség200 042 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovászna megye témájú médiaállományokat.

Kovászna megye (románul: Județul Covasna) Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje. Szomszédos megyék: keleten Bákó megye (Bacău), Vrancea megye, Buzău megye (Bodza), északon Hargita megye, nyugaton és délen Brassó megye. Székhelye Sepsiszentgyörgy.

Földrajz

[szerkesztés]

Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25°32' és 26°18' keleti hosszúságok, valamint a 45°32' és a 46°18' északi szélességek között.

Domborzat

[szerkesztés]
Kovászna megye domborzati térképe

A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja.

Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység (1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).

Kovászna megye 10 legmagasabb hegycsúcsa
Hely Név Magasság Hegység
1. Lakóca 1777 m Háromszéki-havasok
2. Nagy-Mányicska 1675 m Háromszéki-havasok
3. Nagy Sándor-csúcs 1640 m Nemere-hegység
4. Kis-Nemere 1627 m Nemere-hegység
5. Clabucilor 1615 m Háromszéki-havasok
6. Zernye-havas 1602 m Háromszéki-havasok
7. Kakukk-hegy 1558 m Hargita
8. Fekete-bérc 1543 m Háromszéki-havasok
9. Szélkapu 1524 m Háromszéki-havasok
10. Kis-Bonyó 1522 m Háromszéki-havasok


Vízrajz

[szerkesztés]

A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója). A két legnagyobb állóvíz a 2 km hosszúságú Besenyői-tó és a 23 hektár területű Rétyi-tó.

Éghajlat

[szerkesztés]

A megye mérsékelt kontinentális éghajlatú (forró nyarak, hideg telek), évi átlaghőmérséklete 2-7 °C között változik. A megyeszékhelyen mért legalacsonyabb hőmérséklet -32 °C (1929. február 11.), a legmagasabb 37.8 °C (1951. augusztus 11.) 2005. február 6. és február 8. között kétszer is megdőlt a megyei hidegrekord. Február 8-án reggel Bodzafordulón -37 °C-ot mértek. A városban 1939-ben hozták létre a meteorológiai intézetet, a szakemberek szerint azóta nem mértek ilyen alacsony hőmérsékleti értéket a vidéken. Az évi csapadékmennyiség a megyében 500 és 1100 mm között változik.

Lakosság

[szerkesztés]
A székelyföldi megyék etnikai térképe (1992 és 2002)

Kovászna megye lakossága 2007-ben 223 364 fő (1992-ben még 233 256 fő volt), melynek 50,1%-a városlakó. 122 település található a megye területén. A 2002-es népszámláláskor 222 449 volt a lakosság száma, ebből 73,79% magyar, 23,28% román és 2,68% cigány. Magyarok ennél nagyobb arányban csak Hargita megyében vannak. A népesség változása az utóbbi 150 évben (a megye mai területére számítva):[2][3]

A magyar nemzetiségűek aránya Kovászna megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Közigazgatás

[szerkesztés]

A megyei tanács

[szerkesztés]

A megyei tanács 31 tagból áll, a tanács elnökével együtt. A legutóbbi, 2020-as választásokkor Tamás Sándor az RMDSZ színeiben nyerte a tanácselnöki tisztségért folyó küzdelmet. A táblázat a 2020-as helyhatósági választások eredményeit mutatják:

    Párt Mandátumok Jelenlegi megyei tanács összetétel
  RMDSZ 22                                            
  Erdélyi Magyar Szövetség 3                                      
  PNL 3                                      
  PSD 2                                      

Települések

[szerkesztés]

A legnagyobb települések a megyében (2011):[3]

Név Rang Lakosság (fő)[4]
1. Sepsiszentgyörgy megyei jogú város 56 006
Sepsiszentgyörgy
Kézdivásárhely
Kovászna
2. Kézdivásárhely megyei jogú város 18 491
3. Kovászna város 10 114
4. Barót város 8 672
5. Bodzaforduló város 7 528
6. Zágon község 5 282
7. Gelence község 4 815
8. Bardoc község 4 728
9. Zabola község 4 597
10. Szitabodza község 4 584
11. Kézdiszentlélek község 4 582
12. Előpatak község 4 475
13. Uzon község 4 430
14. Nagybacon község 4 403
15. Torja község 4 027
16. Csernáton község 3 978
17. Zágonbárkány község 3 688
18. Bereck község 3 550
19. Ozsdola község 3 519
20. Szentkatolna község 3 378
21. Bölön község 3 097

Gazdaság

[szerkesztés]
Kovászna megyei táj

Természeti kincsek:

Források

[szerkesztés]
  • Kisgyörgy Zoltán: Erdővidék (Sepsiszentgyörgy, 1973);
  • Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön 3.: Kovászna megye (Pallas-Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2000);

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. ↑ a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  4. ↑ beosztott falvakkal együtt

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovászna_megye&oldid=27209290”