1951 – Wikipédia

Ez a szócikk az 1951. évről szól. Az 1951-es számról szóló cikket lásd itt: 1951 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek

Évek: 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956

• január 28. – A lengyel kormány rendeletet ad ki az egyházi közigazgatás felszámolásáról az ország nyugati és északi területein.^[1]
• január 30. – A jugoszláv diplomáciai kapcsolatok felvétele Ausztriával.^[2]
• február 5–10. – Parlamenti választások Aranyparton, ahol a Népi Konvenció Párt (CCP) a 38 vidéki és községtanácsi mandátumból 34-et szerez meg.^[3]
• február 15. – Párizsban megnyitják az európai hadsereg felállításával foglalkozó, a francia kormány által összehívott konferenciát.
• február 21–24. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülése kizárja a pártból a „burzsoá nacionalizmus” képviselőit – Gustáv Husákot és társait – és döntést hoz az ötéves terv feladatainak és tervszámainak növeléséről. (Husákék kizárását azonnali letartóztatásuk követi.)^[4]
• március 6. – A Rosenberg házaspár pere az Amerikai Egyesült Államokban.
• április 2. – Az Európai Szövetséges Főparancsnokság a Szövetséges Hatalmak Legfelsőbb Főhadiszállásával a Párizs melletti Rocquencourt-ba települ.
• április 11. – Truman elnök felmenti beosztásából Douglas MacArthur tábornokot, és Matthew Ridgway altábornagyot nevezi ki helyette a Koreai-félszigeten állomásozó ENSZ-erők élére.^[5]
• április 18. – Hat állam Párizsban aláírja az Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződést.
• április 20. – A munkásmozgalmi vezetők elleni koncepciós perek keretében őrizetbe veszik Kádár János volt belügyminisztert.^[6]
• május 3. – A Védelmi Bizottságot és a Védelmi Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot beolvasztják az Észak-atlanti Tanácsba.
• május 14. – A Magyar Állami Népi Együttes első bemutatója a Városi Színházban.
• május 21–július 18. – A Rákosi-rendszer társadalmi osztály alapon több mint 5000 családot, legalább 12–14 ezer személyt kitelepített Budapestről.^[7][8]
• június 1. – A honvédség neve Magyar Néphadseregre változik.^[9]
• június 2. – Az Államvédelmi Hatóság váci fegyházában meghal Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter.^[10]
• június 3–4. – A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának (JKP KB) plénuma törvénytelennek minősíti a „kominformistákkal” és a kollektivizálódás ellen tiltakozókkal szemben alkalmazott vizsgálati módszereket. (Részleges rehabilitáció kezdődik.)^[2]
• június 19. – Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete országai megállapodást írnak alá haderőik státuszáról.
• június 30. – Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.
• július 11. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a határok védelméről.^[11]
• július 22. – A Horthy-házaspár aranylakodalma a portugáliai Estorilban.^[12]
• július 26. – A csehszlovák munkaerő-átszervezési kormánybizottság jelentése szerint 1949 óta 77 500 adminisztratív dolgozót „irányítottak át” az iparba.^[11]
• július 28. – Genfben, egy különleges ENSZ-konferencián elfogadják a menekültek jogállásáról szóló egyezményt.
• augusztus 27. – Jugoszlávia gazdasági egyezményeket köt az USA-val, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal. (1955-ig Jugoszlávia e 3 államból 490 millió USD értékben kap gazdasági segélyt.)^[2]
• szeptember 6. – A CSKP KB ülésén Rudolf Slánský főtitkárt teszik felelőssé a gazdaságszervezésben elkövetett hibákért és leváltják tisztségéből.^[11]
• szeptember 20. – A tagországok megállapodást írnak alá Ottawában a NATO nemzeti képviselők és a Nemzetközi Titkárság státuszáról (Polgári Státusz Megállapodás).
• október 9–11. – Megtartja első ülését Párizsban az Ideiglenes Tanács Bizottsága, amelyet az Észak-atlanti Tanács hoz létre azzal a céllal, hogy összeegyeztesse a kollektív biztonság követelményeit a tagországok politika és gazdasági képességeivel.
• október 17–22. – Londonban Görögország és Törökország aláírja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.
• november 1. – Megalakul a 103. Önálló Hadműveleti Rádiófelderítő Zászlóalj. (Feladatát a hadműveleti-harcászati szintű felderítés képezte, és tábori körülmények között működött Izbég-Annavölgy térségében.)^[13]
• november 7. – Üzembe helyezik az Inotai hőerőművet.
• november 11. – Anasztasz Mikoján közvetítésével Sztálin a csehszlovák pártvezetés tudtára adja, hogy Slánský lesz a „csehszlovákiai Rajk”, akit november 23-án le is tartóztatnak.^[11]
• november 14. – Amerikai–jugoszláv katonai egyezmény.
• november 19. – Felavatják a NATO Védelmi Kollégiumát Párizsban (amelyet 1966. október 10-én Rómába helyeznek át).
• december 8. – Jugoszlávia és az NSZK nagyköveti szintre emeli diplomáciai kapcsolatát.^[2]
• december 18. – A Budapesti Megyei Bíróság Kádár Jánost bűnösnek találja és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéli.^[6]
• december 24. – Volt észak-afrikai olasz gyarmatokból megalakul Líbia, mint királyság.
• december 27–29. – A piacorientált gazdaság kialakítását célzó első törvények elfogadása Jugoszláviában.

• az év folyamán –
  • Az ausztriai népszámláláson mindössze 11000-en vallják magukat magyarnak.
  • Megkezdődik Romániában az első ötéves terv.

• • Takarékossági kampány Magyarországon.
  • Egész évben folyik a szocializmustól idegennek tekintett köztéri szobrok eltávolítása.
  • Az iráni olajipar államosítása.
  • A karhatalommal is támogatott begyűjtés és a kvóták folyamatos emelkedése ellenére romlik az ellátás.
  • Budapesten újra bevezetik a húsjegyet, de az év végére megszűnik a jegyrendszer az egész országban.
  • Tibet megőrzi autonómiáját a Kínai Népköztársaságon belül.
  • A magyar úszósport új csillaga Csordás György.
  • A „volt kizsákmányolókat” kitelepítik Budapestről.
  • Az ENSZ összesítése szerint a kommunisták vesztesége a koreai háborúban mintegy 890 ezer fő, míg az ENSZ csapatok 248 055 katonát vesztettek. A rendkívül véres harcok után két évig tartó béketárgyalások kezdődnek a fegyverszünetről.
  • Megkezdődik a második békekölcsön jegyzése.
  • Az év közepéig 67 államból 17 szüntette meg a hadiállapotot Németországgal.
  • Divatba jön a műszálas ruha.
  • Árvíz Észak-Olaszországban.
  • Kínában felosztják a nagybirtokokat, államosítják a bankokat és a nagyvállalatokat.
  • Milton Margai megalapítja a Sierra Leone-i Néppártot (Sierra Leone People’s Party – SLPP).
  • Lengyelország az Ukrán SZSZK-val kb. 480 km² területet cserél ki Galíciában, és visszaadja Csehszlovákiának az Olzán túli területet.^[1]

• december 20. – Az EBR-1 atomreaktor által termelt árammal először világít 4 villanykörte.^[14]

• november 4. – Megnyílik a Galgamácsa és Vácrátót közötti vasútvonal.
• december 15. – Átadják a Pusztaszabolcs és Sztálinváros (ma Dunaújváros) közötti vasútvonalat.

• Isaac Asimov: Alapítvány (regény)
• Samuel Beckett: Molloy (regény)
• Truman Capote: A fűhárfa (regény)
• Friedrich Dürrenmatt: A gyanú (regény)
• Eugène Ionesco: Különóra (dráma)
• Jerome David Salinger: Zabhegyező (regény)
• Nagy László: A tüzér és a rozs (verseskötet)
• Tennessee Williams: Tetovált rózsa (dráma)

• A Formula–1-es világbajnokságot Juan Manuel Fangio nyeri Alberto Ascari előtt.
• Vívó-világbajnokság Stockholmban. Elek Ilona és a magyar férfi kardcsapat aranyérmet nyer.
• Ökölvívó-Európa-bajnokság Milánóban. Papp László nagyváltósúlyban Európa-bajnoki címet nyer.
• Főiskolai világbajnokság Berlinben. A magyar csapat 40 arany-, 35 ezüst- és 21 bronzérmet nyer.
• 1951-es NB 1 győztese a Budapesti Bástya SE (MTK). Ez a klub 16. bajnoki címe.

• január 12. – Kirstie Alley Golden Globe-díjas amerikai színésznő († 2022)
• január 28. – Leonyid Kosztyantinovics Kadenyuk ukrán űrhajós († 2018)
• január 30. – Phil Collins angol zenész
• február 1. – Cselényi László televíziós rendező, szerkesztő, egyetemi tanár († 2024)
• február 14. – Kevin Keegan kétszeres aranylabdás angol válogatott labdarúgó, csatár, edző. A Brit Birodalom Rendje tiszti fokozatának (OBE) birtokosa
• február 19. – Horace Andy (szül. Horace Hinds) jamaicai-brit popzenész, reggae-énekes, a Massive Attack tiszteletbeli tagja
• március 2. – Balázs Fecó Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, zeneszerző († 2020)
• március 11. – Palotás Dezső erdélyi magyar költő, író, grafikus († 1999)
• március 21. – Jimmie Vaughan amerikai blues zenész, gitáros
• március 29. – Roger Myerson amerikai közgazdász (megosztva kapta a 2007-es Közgazdasági Nobel-emlékdíj-at)
• március 30. – Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész
• április 3. – Budai Ilona Kossuth-díjas magyar népdalénekesnő, a nemzet művésze († 2023)
• április 26. – Kukorelly Endre író, költő, a Magyar Lettre Internationale szerkesztője
• április 27. – Jim Justice amerikai üzletember és politikus
• április 29. – Dale Earnhardt amerikai NASCAR autóversenyző († 2001)
• április 30. – Hegyi Gyula filmkritikus, politikus
• április 30. – Jacek Rostowski lengyel politikus, pénzügyminiszter
• május 15. – Frank Wilczek amerikai fizikus, professzor az MIT-n
• május 19. – Jancsó Sarolta színésznő
• június 15. – Havril András nyá. vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke
• június 27. – Leonard Fraser elítélt queenslandi sorozatgyilkos († 2007)
• június 29. – Don Rosa, a ma élő legnagyobb Donald kacsa-rajzoló
• július 1. – Gedővári Imre olimpiai bajnok vívó
• július 2.
  • Fabio Frizzi olasz zeneszerző, filmzeneszerző
  • Pataky Attila magyar rockénekes
• július 4. – Grandpierre Attila magyar csillagász, zenész, énekes, író, költő, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa.
• július 6. – Végvári Ádám énekes, zeneszerző, gitáros (Neoton Família)
• július 8. – Anjelica Huston amerikai színésznő
• július 21. – Robin Williams amerikai színész († 2014)
• augusztus 6. – Catherine Hicks amerikai színésznő
• augusztus 11. – Róža Domašcyna szorb költő, műfordító, író
• augusztus 19. – John Deacon angol zenész, a Queen együttes basszusgitárosa
• augusztus 20. – Greg Bear amerikai sci-fi-író
• augusztus 24. – Orson Scott Card amerikai író
• augusztus 26. – Edward Witten amerikai fizikus, matematikus
• szeptember 1. – Nicu Ceaușescu román politikus, Nicolae Ceaușescu fia († 1996)
• szeptember 1. – Timothy Zahn, amerikai sci-fi-író
• szeptember 2. – Mark Harmon, amerikai színész
• szeptember 8. – Markó Béla, erdélyi magyar író és költő, tanár, politikus
• szeptember 9. – Tordasi Ildikó vívó, olimpiai bajnok († 2015)
• szeptember 12. – Joe Pantoliano amerikai színész
• szeptember 15. – Johan Neeskens holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
• szeptember 16. – René van de Kerkhof holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
• szeptember 16. – Willy van de Kerkhof holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
• szeptember 23. – Tőkéczki László Széchenyi-díjas magyar történész († 2018)
• szeptember 27. – Baczakó Péter olimpiai bajnok súlyemelő († 2008)
• szeptember 30. – Barry Marshall fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas orvos
• október 2. – Sting előadóművész, színész, a Police együttes egyik alapító tagja
• október 5. – Bob Geldof ír zenész
• október 23. – Fatmir Sejdiu Koszovó elnöke
• október 24. – Orosz István Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész
• október 31. – Zombori Sándor magyar válogatott labdarúgó, újságíró, a Sport TV szakkommentátora
• november 8. – Gujdár Sándor magyar labdarúgó, kapus, kapusedző
• november 24. – Szabó Ildikó filmrendező, színésznő, jelmeztervező
• november 25. – Johnny Rep holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
• november 26. – Cicciolina (eredetileg: Staller Ilona) magyar származású olasz pornó-színésznő, politikus, képviselő
• december 1. – Jaco Pastorius amerikai jazz basszusgitáros és zeneszerző († 1987)
• december 5. – Menszátor Magdolna magyar színésznő, szinkronszínész
• december 12. – Müller Péter Sziámi költő, zenész, filmrendező
• december 18. – Böszörményi Zoltán író, költő, szerkesztő, üzletember

• január 27. – Carl Gustaf Emil von Mannerheim finn marsall, politikus, hadvezér a II. világháború idején (* 1867)
• február 12. – Bajor Gizi Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja (* 1893)
• február 19. – André Gide, francia író, esszéista (* 1869)
• március 11. – Zsupánek János magyarországi szlovén költő (* 1861)
• március 17. – Habsburg–Tescheni Károly Albert főherceg osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, császári és királyi tüzérezredes, majd a lengyel hadsereg tábornoka, földbirtokos (* 1888)
• március 22. – Almásy László, Afrika-kutató (* 1895)
• március 23. – Henryk Floyar-Rajchman lengyel őrnagy, ipari és kereskedelmi miniszter (* 1893)^[15]
• március 25. – Mechlovits Zoltán, hatszoros világbajnok asztaliteniszező (* 1891)
• március 28. – Nagy István magyar földbirtokos, zalai helyi politikus, országgyűlési képviselő (* 1882)
• április 15. – Müller Antal magyar szabó, szakiparos, országgyűlési képviselő (* 1885)
• április 29. – Ludwig Wittgenstein, osztrák születésű angol filozófus (* 1889)
• május 22. – Jacobi Roland, négyszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1893)
• május 29. – Maróczy Géza, nemzetközi sakknagymester (* 1870)
• június 2. – Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter (* 1885)
• június 4. – Szergej Alekszandrovics Kuszevickij orosz-amerikai nagybőgős és karmester (* 1874)
• június 19. – Egry József, festőművész (* 1883)
• július 11. – Tegzes László magyar cserkészvezető, jogász, újságíró, országgyűlési képviselő (* 1907)
• július 13. – Arnold Schönberg osztrák zeneszerző (* 1874)
• július 23. – Henri Philippe Pétain francia marsall, miniszterelnök, köztársasági elnök (* 1856)
• szeptember 1. – Wols, eredeti nevén Alfred Otto Wolfgang Schulze, német festő, grafikus és fotográfus (* 1913)
• szeptember 23. – Simon Ferenc magyar gazdálkodó, országgyűlési képviselő (* 1893)
• október 2. – Kozma István, honvéd altábornagy (* 1896)
• november 25. – Friedrich István, politikus, miniszterelnök (* 1883)
• december 20. – Szergej Ivanovics Ognyov, orosz zoológus és természettudós, aki az emlősök tanulmányozásában szerzett hírnevet (* 1886)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1951 témájú médiaállományokat.