Cselényi László (rendező) – Wikipédia

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Cselényi László (egyértelműsítő lap).

Cselényi László (Kolozsvár, 1951. február 1. – 2024. június 24.) tv-rendező, szerkesztő, filmrendező, óraadó egyetemi tanár.

Szülei Cselényi Béla történész és Kiss Anikó. Középiskoláit a kolozsvári 3. sz. Líceumban (jelenleg Apáczai Csere János Elméleti Líceum) végezte 1970-ben.^[2]

1970–1974 között a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológia-történelem-filozófia szakán tanult. 1975–1977 között Bukarestben rendezői végzettséget szerzett.

Az erdélyi Stúdió 51 alapító vezetője, az 1970-es évek közepén a csoportot felszámolták. 1975–1978 között a Kolozsvári Bábszínháznál kreativitáskutató, irodalmi referens, rendező volt. 1978–1981 között a Román Televízió bukaresti magyar adásánál rendező, szerkesztő volt. 1981-1983 között néhány hónapig munkanélküli volt, ezalatt álnéven publikált cikkeket és a Kriterion Könyvkiadó számára írt kiadói referátumokat, majd éjszakai tejkihordóként dolgozott.

1969-től Magyarországra való kiköltözéséig számos cikket, tanulmányt, kritikát publikált a romániai magyar lapokban.

1983-ban települt Magyarországra. 1983-1996 között a Magyar Televízió szerkesztő-rendezőjeként dolgozott. 1996-2001 között a Duna Televízió rendezője volt. 2002 és 2005 között az Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetője volt. 2005–2010 között a Duna Televízió elnöke volt. Az ELTE dokumentumfilm óraadó tanára.

Cselényi Lászlót, a Duna TV volt elnökét több feltételezett korrupciós üggyel is próbálták megvádolni és ezzel hitelét rontani, személyét ellehetetleníteni. Az egyik legjelentősebb ilyen ügy a Duna Televízió által 2010-ben, Cselényi elnökségi időszaka alatt megkötött műsorgyártási szerződésekkel kapcsolatos, amelyben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója tett feljelentést (MTI, 2011. szeptember 30.). A feljelentés szerint több mint 8 olyan cég lehetett érintett, amely műsorkészítési szerződést kötött a Duna TV-vel, de a filmeket ezen cégek más vállalkozásokkal gyártatták le.

A Duna TV részére az országgyűlés a 2010. gazdasági évre 2,4 milliárd forint kiegészítő támogatást szavazott meg. Így ebben az évben a Duna TV-nek végre lehetősége nyílt arra is, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően jelentősen nagyobb összeggel vegyen részt a magyar filmgyártásban és televíziós műsorkészítésben, támogassa a magyar filmkészítést úgy, hogy a közreműködésével, illetve támogatásával létrehozott alkotások vonatkozásában szerzői jogokat is szerzett.^[3]

A másik koncepciós ügy a Duna TV és egy budapesti magánklinika, a Dr. Rose közötti szerződéssel kapcsolatos. A gyanúsítás szerint Cselényi és Szekeres László gazdasági főigazgató nemcsak saját maguknak, de feleségüknek is szolgáltatásokat vásároltak az exkluzív klinikán, a számlát pedig a Duna TV kasszájából fizették (MTI/Magyar Nemzet, 2011. január 14.). A szerződés értelmében a klinika jogosult volt arra, hogy a hároméves ellátás nyolcmillió forintos számláját egy összegben állítsák ki. A szerződés melléklete szerint az VIP-ellátásra a két vezető és feleségük volt jogosult. A nyomozás során azonban egyértelművé vált az, hogy a Dr. Rose Klinika szerződéses csomagokat ajánlott a Duna TV részére, amelynek része volt a családtagok ellátása is külön térítés nélkül, így a nyomozás azt állapította meg, hogy bűncselekmény elkövetésére nem került sor.

Egyes vélemények szerint ezek a rágalmazási ügyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Cselényi 2010-ben távozott a Duna TV elnöki posztjáról, miután a televízió vezetését olyan bírálatok érték, hogy a választások előtti utolsó fél évben számos olyan, külső gyártású produkció gyártására adott megbízást, amelyek ellenértékét végül gyanús hátterű cégek nyelhették le (MNO, 2010. december 13.).

A sajtóhíresztelésekkel ellentétben a fent említett gyanúsítás a Fővárosi Főügyészség 2014. október 14-i nyomozást megszüntető határozata szerint megalapozatlannak bizonyult, „a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény” (...) „valamennyi gyanúsítottal szemben a nyomozás megszüntetése indokolt”. ^[4]

A határozatban továbbá megállapították, hogy a szóban forgó megrendelt produkciók kapcsán visszaéléseket nem találtak, a gyanú minden tekintetben megalapozatlan volt.

„Az igényérvényesítés területén a Duna Televízió vezetőit  mulasztás nem terheli.” A Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy a Duna TV-t vagyoni hátrány nem érte, a Duna TV a szóban forgó produkciók kapcsán az érdekérvényesítés területén gyorsan és szakszerűen járt el. A leírtak alapján Cselényi Lászlót, és munkatársait büntetőjogi felelősség nem terheli.

Az ügyészség szerint nem bizonyítható, hogy a „gyanúsítás tárgyát képező  5 koprodukciós megállapodásban rögzített hozzájárulási összeg aránytalan, a szakmában irányadó piaci viszonyoknak nem megfelelő összeg lett volna. Az előfinanszírozási modell a szakértő szerint általános konstrukció volt, így ennek alkalmazása nem minősülhet visszaélésszerű vezetői magatartásnak. Az alkalmazott szerződési rendelkezések nem tekinthetőek egyedinek”.

Cselényi közlései szerint távozásának legfőbb oka az volt, hogy az új médiaszabályozás keretében a koalíciós pártok készültek összevonni a közmédiumok kuratóriumait, amely a csatorna függetlenségének elvesztését jelenti, amely sokak szerint be is következett.

1972-ben megházasodott. Házasságából 2 gyermek született; László és Sára Ágnes.

• Az elhagyott szemüveg
• Régi nyári történet
• Toldi
• Tersánszkyáda
• Csillagvitéz (1987)
• Tarka elbeszélések
• Mert ahová te mégy, oda megyek...
• Kanári – Kosztolányi Dezső (1993)
• Ördögváltozás Csíkban (1993)
• Hidegrázás (1994)
• Zsoltárok (1996)
• Zenés bibliai barangolás (2000)

• Romániai magyar cigány
• Viva Espagna
• What Happened in Targu Mures?
• Időgörbülés – Tunézia (1994)
• Kettős kötődés
• Zurhane
• Keresztelő (1997)
• Áradat
• Kinga üzenete (1999)
• A Miatyánk földjén
• István, az egyetemes szent (2000)
• A nemzeti vonat
• Fekete függöny
• Tavaszi mámor... (1991)
• Tekercsek vándortarisznyában (Csák János) (1997)
• Legendárium: Teller (2000)

• I. Mihály román király
• Juan Gyenes
• Szülőföldem (Rab Zsuzsa)
• Four Seasons (Kövi Pál)
• Ilyen Benczédi!
• Kisvárosi univerzum (Incze János)
• Vasfüggöny (Méhes György) (1997)
• Egyszemélyes magán(y)színház (Dusa Ödön)
• Lujzika (Orosz Lujza)
• Egy lány elindul (Szörényi Éva) (1998)
• Honvágy Tamás Gábor módra
• Én élvezem az életet (Kulhavy Mariann)
• Menetközben (Baránszky László)

• Via Crucis
• Pál apostol
• A Hegyi Beszéd

• Csángó asszony

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

• Cselényi László halálára – Selmeczi György zeneszerző nekrológja, Krónikaonline.ro, Online hozzáférés
• Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017: Cselényi László
• Feljelentést tesz a Duna TV szerződéseinek ügyében az MTVA vezére, hvg.hu, 2011. szeptember. 30. Online hozzáférés

• 168 óra Archiválva 2010. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Televíziós Művészek Társasága
• Cselényi László a PORT.hu-n (magyarul)
• Cselényi László az Internet Movie Database oldalon (angolul)