French
DeutschPapolc – Wikipédia
| Papolc (Păpăuți) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Zágon |
| Rang | falu |
| Községközpont | Zágon |
| Irányítószám | 527186 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 65039 |
| Népesség | |
| Népesség | 1158 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 541 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 575 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 22″, k. h. 26° 08′ 41″45.789465°N 26.144753°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 22″, k. h. 26° 08′ 41″45.789465°N 26.144753°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Papolc (románul Păpăuți) falu Romániában Kovászna megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kézdivásárhelytől 26 km-re délre, a Háromszéki-havasok szélvédett völgynyílásában, a Papolc-patak mellett fekszik. Zágon községhez tartozik, a község központjától, Zágontól 3 km-re északkeletre van.
Története
[szerkesztés]1567-ben Papotz néven említik. 1706-ban vásártartási jogot kapott, melyet később Zágonnak engedett át. 1905-ben a farönkök szállítására iparvasút épült. 1910-ben 4377 lakosából 3635 magyar, 544 román, 76 szlovák, 59 német és 11 rutén volt. Ekkor még Gyulafalva és Komandó is ide tartozott. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1977-ben 1321 lakosából 672 magyar és 649 román volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Református temploma 1895-ben épült a régi, ismeretlen korú templom felhasználásával, melynek csak tornya maradt meg.
- Ortodox fatemploma 1814-ben épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1840-ben Zathureczki Gyula történetíró (†1924).[2]
- Itt született 1855-ben Barabás Samu középkori forráskutató.
- Itt született 1809-ben Kiss Sándor 48-as honvéd ezredes.
- Itt született 1895-ben Sóváry János szobrász.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Acta Siculica 2011, 283–296. [2021. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
.svg){kind=small}