Ósándorfalva – Wikipédia
Ósándorfalva (Олександрівка) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Huszt község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1455 |
Irányítószám | 90444 |
Körzethívószám | +380 03142 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 260 m |
Terület | 0 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 08′ 15″, k. h. 23° 30′ 36″48.137500°N 23.510000°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 15″, k. h. 23° 30′ 36″48.137500°N 23.510000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ósándorfalva témájú médiaállományokat. |
Ósándorfalva (ukránul: Олександрівка [Olekszandrivka], oroszul: Александровка [Alekszandrovka], szlovákul: Šandrova) falu Ukrajnában, a Huszti járásban, Huszt község része.
Fekvése
[szerkesztés]Huszttól 20 km-re délkeletre, a Szeklence partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Ósándorfalva nevét 1455-ben említette először oklevél Sandorfalwa néven.
A falu a 15. század elején a Szeklence-patak felső völgyében a Rosályi Kún család birtokán települt. Később birtokosai zálogba adták a falut, és a 20. századig más magyar nemesek; a Kemény, Réthy, Toldy és Szőlősy családok is birtokhoz jutottak itt.
A középkorban lakossága magyar volt, azonban lakói később eloroszosodtak.
A településnek egykor sóbányája volt. A falu közepén sósvizű kút található.
1910-ben 1285 lakosából 4 magyar, 383 német, 897 román volt. Ebből 902 görögkatolikus, 382 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]2200 körüli lakosságú ruszin település.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma 1753-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963-243-724-1
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Galéria
[szerkesztés]- Zsinagóga
- Zsidó temető
- Zsidó temető