Ürümcsi – Wikipédia

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Ürümcsi
(乌鲁木齐 / شەھىرى ئۈرۈمچى)
Fentről kezdve: A város üzleti negyedének panoráma képe, a Vörös hegy, Az Ürümcsi bazár este, Tien-san (Tianshan) a városból nézve
Fentről kezdve: A város üzleti negyedének panoráma képe, a Vörös hegy, Az Ürümcsi bazár este, Tien-san a városból nézve
Közigazgatás
Ország Kína
TartományHszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Rangprefektúraszintű város
PolgármesterYasim Sadiq
A KKP helyi képviselőjeXu Hairong
Irányítószám830000
Körzethívószám+86 991
Rendszámok betűjelei新A
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség4 054 369 fő (2020)[1]
Népsűrűség244 fő/km²
Főbb nemzetiségekhanok, ujgurok, hujok, kazakok, mandzsuk, mongolok
Földrajzi adatok
Tszf. magasság800 m
Terület10 245 km²
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 49′ 21″, k. h. 87° 36′ 45″43.822500°N 87.612500°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 21″, k. h. 87° 36′ 45″43.822500°N 87.612500°E
Ürümcsi
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ürümcsi
 témájú médiaállományokat.

Ürümcsi (mongol eredetű szó jelentése csodás legelő; kínaiul: 乌鲁木齐, pinjin: Wūlǔmùqí, magyaros: Vulumucsi; ujgur nyelven: ئۈرۈمچى) hárommillió lakosú város és adminisztrációs központ Kínában. Az ország legnyugatabbi és legnagyobb tartományának, Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területnek a székhelye. A város a Tang-dinasztia idejében lett állomása a selyemútnak, és a Csing-dinasztia idejében fejlődött jelentős gazdasági és kulturális központtá.

Földrajzi érdekesség, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint a világ nagyvárosai közül Ürümcsi fekszik a tengerektől legtávolabb. A 2010-es népszámlálás adatai szerint a város és a kínai adminisztrációs szabályok szerint az Ürümcsi prefektúrához tartozó részeken 3 113 000 fő lakott (hat városi kerület és Dabancseng, amely hivatalosan nem urbanizált része a városnak).[2] Nagyjából ezer kilométeres sugarú körben nincs még egy ekkora nagyságú város, ahol a Kínát irányító hanok vannak többségben. A város és a külvárosi részek lakóinak többsége kínai (han 75%), de emellett jelentős számban ujgurok, hujok, kazakok és kirgizek is élnek, hivatalosan 49 nemzetiség van jelen.

Az egyébként gyéren lakott hatalmas nagyságú autonóm terület Kína területének hatodát teszi ki és vidéki lakossága javarészt iszlám vallású ujgur, de élnek errefelé buddhista mandzsuk és sibék is. Ennek megfelelően a város is sokszínű, hiszen az utcákon lévő emberek az ország teljes etnikai keresztmetszetét felvonultatják. Látható itt magas sarkú lábbelit viselő modern öltözetű fiatal kínai, csadort viselő ujgur nő, szakállas han öregember, sajátos fejfedőt viselő kirgiz férfi, európai formátumú tádzsik és persze más egyéb kisebbséghez tartozók is, valamint több ezer orosz bevásárló turista szinte mindig színesíti a sokadalmat.

Az 1990-es évek óta folyamatosan fejlődik a város, amely fontos közlekedési csomópont és a tartomány kulturális és kereskedelmi központja. Nevezetes beruházás volt a Dabancseng-Szancsang szélerőmű farm építése, ami jó példa a környezetszennyezésben élenjáró város energiatermelő kapacitásainak korszerű környezetbarát lecserélésére. A világhírű ősi selyemút miatt a turisták által is kedvelt hely a bazár és az úgynevezett Második Híd út. Kína más tartományaiba és akár Európa országaiba történő gyorsabb eljutást nagyban segíti a Lancsou–Ürümcsi nagysebességű vasútvonal, amely az „új selyemút” projekt része.

Története

[szerkesztés]

A környéken az első emberi települést 3000 évvel ezelőtt nomád mongolok szállása jelentette, és innen származik a mai elnevezése, ami magyarra fordítva csodás legelőt jelent. A város közelében található a selyemút északi útvonala, de mégis viszonylag fiatalnak mondható a mai város elődje. Kínai tudósok szerint Tang Taj-cung kínai császár uralkodásának 22. évében, 648-ban az ősi Urabo helyébe alapította a várost. A selyemút északi útvonalán a Tang-dinasztia az átvonuló karavánok adóztatása érdekében Luntai néven hozott létre közigazgatási központot, amely a mai város déli részén helyezkedett el.[3]

A sztyeppe népei is használták e helyet pihenőnek a Bogda-san keleti és a Tien-san hegység nyugat része között átkelve, a Dzsungár medence és a Turpáni mélyedést érintő vándorlásaik során. Ez a fontos átjáró a 7. században a Türk Birodalom felügyelete alatt állt. Az ujgurok 742-ben kiváltak a szövetségből, és törzseik a korábbi birodalom keleti felén létrehozták az Ujgur Kaganátust. Ürümcsi ez időben a birodalom központi területén helyezkedett el, egészen 1220-ig, amikor a Dzsingisz kán vezette Mongol Birodalomba olvadt a terület. A mongolok ugyanis megegyeztek az ujgurokkal, s ennek értelmében az ujgur kánságok adót fizettek és katonákat adtak hadjárataikhoz, viszont cserébe megtarthatták belső önállóságukat, saját társadalmi szervezetüket. Azonban ahogy a mongolok hatalma hanyatlott, úgy nőtt a helyi kánságok tényleges önállósága is.[4]

A Mongol Birodalom felbomlása után a terület a Csagatáj Kánság részként a szufi iszlám befolyás alá került. Az 1670-es években fellázadtak az ujgur törzsek és szövetségre léptek a dzsungárokkal. A Dzsungár Kánságban még továbbra is jelentéktelen település volt Ürümcsi, hiszen lényegesen kisebb jelentőséggel bírt, mint a kétszáz kilométerre található oázis és selyemúti kereskedelmi központ, Tulufan.

Emiatt nem lehet sokat megtudni a róla a Tang-dinasztia korából fennmaradt írásokból. Viszont a Csing-dinasztia idejéből már több feljegyzés készült a vidékről, hiszen a kínaiak a már országukat is fenyegető Dzsungár Kánságot legyőzték és erősítették pozíciójukat a térségben. Vej Jüan kínai tudós írásában például Hszincsiang tartományt üres vidéknek látta, ahol nyoma is alig volt az embernek. 1759-ben Ürümcsi környékén, ahol termőföld és víz is rendelkezésre állt, ott állami ültetvényeket hoztak létre. 1762-ben már jelentős üzleti tevékenységet folytattak az itt élők, hiszen több mint ötszáz üzletet alapítottak a kínai kereskedők. 1763-ban Csien-lung kínai császár az egyre nagyobb és gyarapodó városnak a „Dihua” (迪化) nevet adta, mely kifejezés magyarul körülbelül a „megvilágít” jelentést hordozza. A város innentől kezdve fokozatosan fontos kereskedelmi, pénzügyi központtá növekedett, és ezt elsődlegesen a kínai dominanciának köszönhette.[5]

A városba nagy számban települtek Kanszu, Senhszi és más kínai tartományokból muzulmán kínai hanok és a velük szövetséges egyéb népek, mint például mandzsuk is. 1870-ben az ürümcsi csatában türk muzulmán erők Jákub bég vezetésével legyőzték a kínai muzulmán erőket.[6][7][8][9] A bég halála és birodalmának bukása után 1884-ben Caj Tien kínai császár létrehozta Hszincsiang tartományt, melynek fővárosává Dihuát tette.[4] A kumuli felkelés során az 1933-as és az 1933–34-es ürümcsi csatában Ma Csung-jing vezetésével a Nemzeti Forradalmi Hadsereghez tartozó 36. hadosztály, valamint a Szovjetunió támogatását élvező Csin Su-zsen kormányzó és Seng Si-caj kínai hadúr vezette tartományi hadsereg ütközött meg, és ez végül Seng hatalomra jutását eredményezte.

A Kínai Népköztársaság megalakulása után, 1954. február 1-jén és a város visszakapta mongol eredetű Ürümcsi nevet. Az 1955-ös kommunista átszervezés eredményeként létrejövő, korábban Hszincsiangnak nevezett tartomány elnevezésében is Ujgur Autonóm terület lett. Azóta a városban is megnövekedett az ujgurok száma, és mára már az ő kulturális hatásuk is érezhetően jelen van. A Csing időszak írói ezzel szemben még elismeréssel arról szóltak, hogy milyen nagy a kulturális hasonlóság Dihua és Peking között. A városban az ujgur és a kínai népesség egymás mellett élése azonban nem felhőtlen. 1989 májusában százötvenen sérültek meg etnikai villongások során. A mindmáig legnagyobb zavargás 2009-ben tört ki, ami körülbelül kétszáz halálos, többségében han kínai áldozattal járt. A kínai hivatalos szervek a mai napig nem adtak pontos tájékoztatást az eseményekről.[10][11]

2014. április 30-án, Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke látogatásakor az ürümcsi vasútállomáson ujgur szélsőségesek bombát robbantottak és késsel támadtak a tömegre. Az incidensnek három halálos áldozata és 79 sebesültje volt.[12]

Földrajza

[szerkesztés]
Ürümcsi panorámaképe a belvárostól északra elhelyezkedő dombon álló pavilonból fényképezve

A Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület északnyugat-Kínában helyezkedik el, területe Kína hatodát teszi ki, melynek fővárosa és egyben legnagyobb városa is Ürümcsi. A várost hegységek veszik körül: a Bogda-san keleten, míg a Tien-san nyugaton. Északra helyezkedik el a Dzsungár medence. A Guinness Rekordok Könyvében kiérdemelte a tengertől legtávolabbra fekvő város címet. A légvonalban mért legközelebbi tengervíz a Bengáli-öböl, ami 2500 kilométerre található. Erre a címre két közeli város, Karamay és Altay is pályázhatna, hiszen a tengertől mért távolságban ők sem maradnak le. A város közigazgatási területe 10 245 négyzetkilométer, az Ürümcsi prefektúrához tartozó területekkel együtt 14 577 négyzetkilométer. Az átlagos tengerszint feletti magasság 800 méter.[13][11]

Földrajzi elhelyezkedése miatt fontos közlekedési csomópont, amely a légi forgalom mellett a kiépített vasúti és közúti rendszerek mellett gyorsvasúti csatlakozással is rendelkezik. A Lancsou–Ürümcsi nagysebességű vasútvonalat 2014. december 26-án adták át, ami az „új selyemút” megaprojekt része.[14][15] A délnyugati városrészben található Ázsia földrajzi középpontja (é. sz. 43° 40′ 52″, k. h. 87° 19′ 52″43.681111°N 87.331111°E, Ürümcsi megye), amelyet 1992-ben jelöltek ki helyi szakértők. Az 1990-es években emlékművet építettek ezen a helyen, ami azóta népszerű idegenforgalmi látványosság.[16][17]

Vízrajza

[szerkesztés]

A városhoz viszonylag közel nagy sivatagos területek találhatók: északon a Gurbantünggüt, délen a Takla-Makán sivatag terül el. Mégis a környéknek több kisebb természetes folyóvize is van, melyek egyrészt a hófödte Tien-san hegységből erednek, és innen kapja a város déli része és Ürümcsi megye a vízellátást. Másrészt a Bogda-san hegység folyóvize a város keleti részét (Dabancseng kerület) látja el. A víz tárolására kisebb tározókat építettek, és a hegyek lábánál csatornarendszer üzemel, ami biztosítja a terület öntözhetőségét.

Mivel a város lakossága és gazdasága növekszik, ezért az egyre növekvő vízigényt a természetes források már csak szűkösen tudták biztosítani. A vízhiány megelőzése érdekében a 2010-es években megépítették az Irtis-Ürümcsi csatornát. A csatorna fő ága a „Reservoir 500” (“500”水库; é. sz. 44° 12′ 00″, k. h. 87° 49′ 00″44.200000°N 87.816667°E) nevet kapta, mely biztosítja a vízellátást az északkeleti külvárosi résznek és a 2009-ben épített Új Ipari Város 500-nak (500工业新城). Az érkező víz azonban tovább oszlik a csatornahálózatban, és a Mitung kerület alsóbb részeibe is jut belőle.[18][19][20]

Éghajlata

[szerkesztés]

A város éghajlata félszáraz. Nagy a különbség az évszakok között, a nyár forró, míg a tél nagyon hideg. A januári középhőmérséklet –12,6 °C, míg a júliusi 23,7 °C. Az éves átlaghőmérséklet 6,9 °C. A csapadék mennyisége kevés, az éves átlag 240 mm. Nyáron több a csapadék, de a relatív páratartalom a meleg hónapok alatt a legalacsonyabb. Nagy hőmérséklet-ingadozás is előfordulhat, a szélső értékeket nézve −41,5 °C hideg és 42,1 °C meleg hőmérséklet is előfordulhat.[21]

Ürümcsi éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−8,4−6,23,716,724,328,831,230,023,713,62,0−6,112,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−17,9−15,9−4,95,212,016,819,117,711,83,4−6,0−14,42,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)8818292836201624221710236
Forrás: worldweather.org


Népesség

[szerkesztés]

A 2000-es népszámlálás szerint a városnak 2 081 834 lakosa volt, ami 174,53 fő/km² népsűrűséget jelentett az alábbi nemzetiségi megoszlásban:[22]

Ürümcsi férfiak négyzetjátékot játszanak (A kép jól példázza a városban uralkodó etnikai sokszínűséget)
Nemzetiség Fő Százalék
han 1 567 562 75,3
ujgur 266 342 12,79
huj 167 148 8,03
kazak 48 772 2,34
mandzsu 7682 0,37
mongol 7252 0,35
sibe 3674 0,18
orosz 2603 0,13
fehér mongol 1613 0,08
kirgiz 1436 0,07
üzbég 1406 0,07
csuanga 878 0,04
tatár 767 0,04
tibeti 665 0,03
tungszien 621 0,03
miao 620 0,03
koreai 588 0,03
egyéb 2205 0,09

Közigazgatás

[szerkesztés]

Ürümcsi közigazgatásához jelenleg nyolc megyei jogosultságú egység tartozik: hét kerület és egy megye.[10][23]

Térkép # Név han írás Pinjin Ujgur Népesség (2010[24]) Terület (km²) Népsűrűség (fő/km²)
Belváros
1 Tien-san kerület 天山区 Tianshan Qu تىيانشان رايونى 696 277 171 4071,79
2 Saybagh kerület 沙依巴克区 Shayibake Qu سايباغ رايونى 664 716 422 1575,15
3 Hszinsi kerület 新市区 Xinshi Qu يېڭىشەھەر رايونى 730 307 143 5107,04
4 Sujmogou kerület 水磨沟区 Shiimogou Qu شۇيموگۇ رايونى 390 943 92 4249,38
Külváros
5 Toutune kerület 头屯河区 Toutunhe Qu تۇدۇڭخابا رايونى 172 796 276 626,07
6 Dabancseng kerület 达坂城区 Dabancheng Qu د اۋانچىڭ رايونى 40 657 5,188 7,83
7 Mitung kerület 米东区 Midong Qu میدونگ رايونى 333 676 3,594 92,84
Vidék
8 Ürümcsi megye 乌鲁木齐县 Wulumuqi Xian ئۈرۈمچى ناھىيىسى 83 187 4,332 19,20

Gazdaság

[szerkesztés]
A város felüljárói

Ürümcsi a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület jelentős ipari központja. A kínai központi kormányzat több itteni beruházást támogatott, és a nyugat-kínai fejlesztési tervben is jelentős támogatáshoz jutott a város. Együtt Karamay és Korla városokkal a terület teljes ipari termelésének 64,5%-át állítják elő. A város egyben a legnagyobb fogyasztó is a területen, hiszen 2008-ban a kiskereskedelmi fogyasztási cikkekből 41 900 000 000 ¥ értékben adtak el, ami az előző évhez képest 26%-os növekedést jelentett. A 2008-as adatok alapján az egy főre jutó GDP 6222 USA dollár volt. A Nyugat-Kínában mért statisztikai adatok szerint a városi lakosság jövedelmének nagysága alapján Ürümcsi a hetedik helyen végzett.[25]

A környék gazdaságát élénkítette, hogy 1955-ben északra Karamay környékén a Dzsungár medencében kőolajmezőt tártak fel, ami Kína legnagyobb hazai kőolaj forrása. A várostól nem messze, a Tien-san hegységben kiterjedt szén- és a Jili-medencében uránlelőhelyek is találhatók. Ezeknek az erőforrásoknak a feldolgozásában és felhasználásában fontos szerepet játszik a város. A gazdasági háttér megalapozásában további meghatározó beruházás volt, amikor a Tien-san lábánál öntözőcsatornák építésével növelték az öntözhető mezőgazdasági területeket, és a város vízellátásának biztosítására 2010-ben átadták az Irtis-Ürümcsi csatornát.[4][26]

A város fontos eseménye az Ürümcsi Nemzetközi Vásár, melyet 1991 óta évente rendeznek meg. A 17. vásáron a Kereskedelmi Minisztérium és a Kína Tanács nemzetközi kereskedelmi részlege is részt vett. 2011-ben első alkalommal Kína-Eurázsia Expo néven nyitott meg a vásár, amelynek célja az volt, hogy elősegítse a hazai és a külföldi piacok minél jobb megismerését.[27]

Hszincsiangban a Xinjiang Guanghui Group (新疆广汇集团) a legjelentősebb ingatlanforgalmazással foglalkozó csoport, amely az egyik legerősebb magántulajdonban lévő vállalkozás, és érdekeltségük kiterjed az energia- és az autóiparra is. A város s egyben Nyugat és közép Kína legmagasabb épülete a 229 méteres Kína CITIC Bank Épület (中信 银行 大厦), amely az Észak-Hszinua utcában helyezkedik el. A Csungsan utcában található a város egyik leghíresebb kereskedő utcája, melyet 2005-ben a tíz leghíresebb kínai kereskedő utca közé választottak. Ez az utca mindig szerepet játszott a kereskedelemben, és jelentős központja a fogyasztói elektronikai, a számítógép és a mobiltelefon értékesítésnek. Az 1980-as években épült a Második Híd piac, ami 6756 négyzetméternyi területen helyezkedik el. A kereskedelem élénkítésére 2003 és 2004 között hozták létre az úgynevezett Nemzetközi Nagy Bazárt, amely 40 ezer négyzetméternyi területen fekszik. A bazárhoz tartozik többek között 80 méter magas kilátótorony, iszlám mecset, nyolcezer négyzetméteres színház és nem utolsósorban körülbelül háromezer üzlet is.[13]

Ürümcsi fontos közigazgatási szerepe mellett a tartomány gazdasági központja is, ezért az 1990-es évek óta tartó gazdasági növekedéssel párhuzamosan nőtt a várost körülvevő urbanizált rész. A belvárost körülvevő kerületek gyorsan fejlődtek, a régi déli városrész elsősége mellett az 1980-as évek végétől kezdődően az északi területeket is jelentős mértékben fejlesztették. Ilyen volt például az Ürümcsi Város Önkormányzatának helyt adó irodaház építése, melyet 2003-ban adtak át a Nanu utcában. 2003 óta a metróhiány pótlására a városban felüljárókat építettek, amelyek könnyebbé tették a közlekedést. A Jouhao utca (友好 路) és a környéke a város bevásárló- és szórakoztatóközpontja. A hasonló nevű Jouhao Csoportnak (友好 集团) jelentős a részesedése azt itt bonyolított kiskereskedelemből. Külföldre is szállít a műanyag hordókba és fából készült tonnás dobozokba csomagolt termékeiről ismert paradicsom- és gyümölcsfeldolgozással foglalkozó Xinjiang Chalkis Co.Ltd (新疆中基实业), amely a város egyik legjelentősebb élelmiszeripari feldolgozó vállalata.[28] A Maison Mode luxusáruház (乌鲁木齐 美 美 百货) 2008-ban nyitott meg. A Toutune kerületben működik az ürümcsi gazdasági és technológiai fejlesztési terület, amelyben acél- és gépgyártás mellett biokémiai és egyéb ipari vállalkozások üzemelnek.[4][27]

Környezetszennyezés

[szerkesztés]

Ürümcsi a Föld azon városai közé tartozik, melyet a környezetszennyezés jelentős mértékben károsít. A New York-i székhelyű Blacksmith Institute nonprofit szervezet, amely az ipari szennyezés ellen küzd, 2007-ben a levegőszennyezésben Linfen és Lanzhou mellett a legszennyezettebb kínai városok közé sorolta.[29] 2008-ban a Toronto Star által közzétett listán Ürümcsi a tíz kénes szennyezéssel legjobban sújtott terület között szerepelt.[30]

A télen gyakori nagy ködök a légi közlekedésnek okoznak gondot. A hivatalos vélemény szerint ennek egyik fő oka, hogy az energiaigényes nehézipari vállalkozások java része már elavult széntüzeléssel működik.[31] A Sanghaj Fudan Egyetem 2007 telén készített tanulmánya alapján a levegőben található porszemcsék PM2,5[m 1] értéke tizenkétszerese volt az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezettnek, míg a teljes szállópor - a TSP - koncentráció háromszor volt nagyobb.[32] A légszennyezést a légkörben előforduló magas szulfáttartalom okozza, ami az ipar által kibocsátott kén-dioxid, a fosszilis tüzelőanyagok égetésével keletkező aeroszol és a levegőben szállított por keveredésének az eredménye.[10]

A káros CO2-kibocsátás csökkentése érdekében széles körű összefogás is mutatkozik. Magyarországon is több vállalkozás támogatta, hogy 2013-ban megépüljön a Dabancseng-Szancsang első fázisú szélerőműfarm, amely energiatermelése által kiválthat környezetszennyező energiatermelő kapacitásokat.[33][34]

Gasztronómia

[szerkesztés]
Ürümcsiben felszolgált dapandzsi

A kínai gasztronómia mellett különleges és igazán a városra jellemző az ujgur konyha, amelynek egyik híres és kedvelt étele a dapandzsi, ami egyfajta átmenet a pörkölt és a paprikás csirke között. A hozzávalók csirkehús, vöröshagyma, fokhagyma, édes zöldpaprika, erős paprika, burgonya, római kömény, őrölt szecsuani bors, olaj, szójaszósz és sör, s ez alapján könnyen kijelenthető, hogy a magyarok számára is hamar megkedvelhető fogásról van szó.[35] Az ujgur étkek jellemzője, hogy inkább tészta alapú, és kevesebb rizst használ. Jellegzetesebb ételeik a grillezett bárány, a különböző kebabok és a sült hal. Nevezetes még az ujgur kenyér, a nan, ami lehet húskenyér (bográcsban sütött, hússal, hagymával töltött pogácsa) vagy gőzkenyér (sárgarépa, sütőtök, hagyma stb. töltelékkel készült tekercs).[36]

A városban számos étterem és kifőzde működik. A legdrágább a legjobb elv itt nem biztos, hogy érvényesül, hiszen a legkisebb kifőzde által készített ételek is fogyaszthatók akár az utcán is, és adhat az erre járó turistának különleges gasztronómiai élményt.[37]

A városban élők többsége muzulmán vallású, ezért az alkoholfogyasztás kevésbé jellemző. A tea és a kávé fogyasztásának viszont évszázados hagyományai vannak. A selyemúti kereskedő központba könnyedén eljutó tealevél és kávébab, megalapozta, hogy kávézók és teaházak működhessenek. Az ide betérő vendégek találkozhatnak arab, indiai és kínai teakülönlegességekkel. Helyi italkülönlegesség a tejes tea és a kancatejből készített joghurt.[37]

Turizmus

[szerkesztés]

A város több nevezetes történelmi emléket rejt, és egyre kedveltebb hely a turisták számára. Az odalátogató külföldiek által kedvelt turisztikai nevezetesség a Nemzetközi Bazár, melynek területe nagyobb, mint az Isztambuli Bazáré. Egyben ez a leglátogatottabb turisztikai célpont is, amely naponta 100–200 000 fő közötti látogatót fogad.[38] Az eladók az ujgur és a kínai nyelv mellett angolul és oroszul is értenek. További népszerű hely Ürümcsi szimbolikus látványossága, a Vörös hegy, a város főtere és a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület Múzeuma,[39] amit a 2000-es évek elején építettek újjá, a Selyemút Múzeum és a pazarul berendezett Tartar mecset.[10][13][40][41]

A városhoz közel található az 1990-es években állított emlékmű, amely Ázsia földrajzi középpontját jelzi.[16] Népszerű és látványos a mennyei Tien Cse tó és a nomád életet bemutató, a várostól délre fekvő legelőn található kazak jurtasátrak.[40][42][43]

Oktatás

[szerkesztés]

Több közép- és felsőfokú tanítási intézmény működik a városban. Egyetemi oktatással foglalkozik a Hszincsiang Egyetem (新疆大学), a Hszincsiang Általános Egyetem (新疆师范大学), a Hszincsiang Mezőgazdasági Egyetem (新疆农业大学), a Hszincsiang Művészeti Intézet (新疆艺术学院), a Hszincsiang Pénzügyi és Gazdasági Egyetem (新疆财经大学), az Ürümcsi Továbbképző Egyetem (乌鲁木齐职业大学), a Hszincsiang Továbbképző és Műszaki Intézet (新疆交通职业技术学院) és a Hszincsiang Egészségügyi Egyetem (新疆医科大学). A középiskolák közül az egyik legismertebb a No.1 középiskola.[44] A kutatóintézetek közül említést érdemel a Kínai Tudományos Akadémia Hszincsiang Csillagvizsgálója (新疆天文台).[45]

Közlekedés

[szerkesztés]
Az Ürümcsi Tivopu nemzetközi repülőtér utasterminálja

A város a régió központja, melyet közúton, vasúton és légi közlekedéssel is meg lehet közelíteni. A világhírű ősi selyemút kereskedelmének köszönheti Ürümcsi a fejlődését. Kína egyéb részeihez kapcsolódást és gyorsabb eljutást nagyban segíti majd az építés alatt álló Lancsou–Ürümcsi nagysebességű vasútvonal, amely az „új selyemút” projekt része. A városba vezet a 216-os, a 312-es és a 314-es kínai autópálya. A közutak októbertől a téli időjárás végéig időszakosan járhatatlanná válhatnak, de a vasúti közlekedést ilyenkor is működtetik. Érdekesség, hogy a kínai kormányzat hivatalosan kikötőnek nyilvánította várost, hogy itt is kihasználhassák az ilyen esetekben érvényesíthető adókedvezményeket és támogatásokat.[10][46]

Légi közlekedés

[szerkesztés]

Az Ürümcsi Tivopu nemzetközi repülőtér 16 kilométerre fekszik a belvárostól, 1973-ban nyitották meg a nemzetközi utasforgalom előtt. Korábban fontos szerepet játszott, mint szükség esetén igénybe vehető biztonsági leszállóhely az Európa és Ázsia közötti légi forgalomban. Ma már azonban gyűjtő-elosztó repülőtér, és forgalma folyamatosan bővül mind a személy-, mind az áruszállításokban. 2010-ben utasforgalma 9 148 329 fő, amivel a 18. legforgalmasabb kínai repülőtér volt.[47]

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Ürümcsi a tartomány fő vasúti csomópontja. Nyugati végállomása Lanzhou–Ürümcsi és az Ürümcsi-Dzsungária vasútvonalaknak. Keleti végállomása a Észak-Xinjiang és a Második Jinghe-Ürümcsi vasútvonalnak. Az itt átmenő vasútvonalak a Transz-Eurázsiai Kontinentális vasútvonal révén összekötik Rotterdamot Lancsouval.[10]

Helyi közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: Ürümcsi metró

Ürümcsi metróhálózata 27,615 kilométer hosszúságú, ami fejlesztés alatt áll. 2003-tól a megnövekedett autóforgalom biztosítása érdekében felüljárókat építettek. 2011-től gyorsforgalmi buszjáratokat indítottak, amelyek már négy vonalon biztosítanak gyorsabb közlekedést.[10][48]

Sport

[szerkesztés]

A városban jelentős sportélet folyik. A versenysportok közül kiemelkedik a kínai kosárlabda élvonalába tartozó Hszincsiang Repülő Tigrisek[49] és a Hszincsiang Ticai labdarúgócsapat.[50] Ürümcsiben 2009 júniusától kezdtek el olyan fejlesztési és oktatási programot, amely a bandy (jéglabda) labdajáték népszerűsítését szorgalmazza.[51]

Média

[szerkesztés]
Az Ürümcsi Televíziós Társaság (UTV) logója, ami a Vörös hegyet formázza

A Xinjiang Networking Transmission Limited (kínaiul: 新疆广电传输网络有限责任公司) átviteli hálózati társaság üzemelteti az Ürümcsi Népi Adóállomást és a Hszincsiang Népi Műsorszóró Állomást, melyek mandarin, ujgur, kazak, mongol, orosz és kirgiz nyelven készítenek műsort. A Xinjiang Television Station (XJTV) Ürümcsiben található, és a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területen jelentős televíziós műsorszóró állomásnak számít. A város helyi televíziója az Ürümcsi Televíziós Társaság (UTV).[52][53]

Helyi idő

[szerkesztés]

A város elhelyezkedése miatt a Nap helyzetéből megállapítható helyi idő 2 óra 10 perccel kevesebb a hivatalos kínai időhöz képest (ami UTC+8), a város hivatalai és han lakossága ezt a hivatalos időt használja.

Az ujgurok azonban egyrészt praktikus okokból (hogy a felkelés, lefekvés, és az iszlám vallás egyes előírásai betarthatók legyenek), továbbá polgári engedetlenségből nem a „Pekingi időt”, hanem a „Xinjiang shijian”-t használják, ami a Pekingi időnél 2 órával kevesebb, így jobban megfelel a helyi idő fogalmának. A hivatalok is ehhez igazítják a nyitvatartásukat, bár a hivatalos időt tüntetik fel.[54][55][56]

A kínai kormány megpróbálta visszaszorítani a nem hivatalos ujgur idő használatát, amit a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén belül az ujgurok alkalmaznak, de ez a próbálkozás kudarcba fulladt.

1912-ben, a Qing-dinasztia uralmának végével Kína öt időzónát kezdett használni, ezek ideje UTC+5,5 és UTC+8,5 közé esett. 1949-ben a Kínai Kommunista Párt elnöke, Mao Ce-tung rendeletben egyetlen időzónában „egyesítette” az országot (ez a „Pekingi idő”), ami azóta is így van használatban.[57]

Német kutatók szerint egészségi problémákat okoz, ha az ember biológiai, belső órája (amit a Nap járása szinkronizál), és a „külső” zónaidő egymástól eltér. A jelenséget „Social Jet Lag”-nek nevezték el.[58]

A napkelte és a napnyugta időpontjai a nap-éj egyenlőségek, és a napfordulók idején a hivatalos kínai idő és a nemhivatalos ujgur idő szerint (2014-ben).

dátum kínai idő szerint ujgur idő szerint
március 21., napkelte 06:12 08:12
március 21., napnyugta 18:21 20:21
június 21., napkelte 04:28 06:28
június 21., napnyugta 19:55 21:55
szeptember 21., napkelte 05:55 07:55
szeptember 21., napnyugta 18:10 20:10
december 21., napkelte 07:40 09:40
december 21., napnyugta 16:35 18:35

Híres ürümcsiek

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]
Város Régió Ország
Orem Utah  Egyesült Államok
Oszan Kjonggi  Dél-Korea
Pesavar Haibar-Pahtúnhva  Pakisztán
Dusanbe főváros  Tádzsikisztán
Biskek főváros  Kirgizisztán
Almati Almati  Kazahsztán
Cseljabinszk Cseljabinszki terület  Oroszország
Meshed Razavi Horászán tartomány  Irán

Galéria

[szerkesztés]
  • A város központi épületei
    A város központi épületei
  • A központi fekvésű Népi Tér
    A központi fekvésű Népi Tér
  • Ürümcsi vasútállomás
    Ürümcsi vasútállomás
  • Ürümcsi Tivopu (Diwopu) nemzetközi repülőtér
    Ürümcsi Tivopu nemzetközi repülőtér
  • Ürümcsi No.1 Középiskola
    Ürümcsi No.1 Középiskola
  • Hoi Tak Hotel
    Hoi Tak Hotel

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Minél kisebbek a porszemcsék, annál nagyobb hatással vannak az emberi szervezetre. A 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű por (PM2,5) ártalmasabb az egészségre, mint a 10 mikron átmérőjű (PM10)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
  2. ↑ Ürümcsi lakossága a 2010-es népszámlálás alapján (angol nyelven). geohive.com. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
  3. ↑ Urumqi. chinatoday.com.cn. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
  4. ↑ a b c d Encyclopædia Britannica
  5. ↑ Jia, Jianfei (2011). „Whose Xinjiang? The Transition in Chinese Intellectuals' Imagination of the "New Dominion" During the Qing Dynasty”. 
  6. ↑ James A. Millward. Eurasian Crossroads: a history of Xinjiang (angol nyelven). New York, NY: Columbia University Press, 120. o. (2007). ISBN 0-231-13924-1. Hozzáférés ideje: 2014. február 7. 
  7. ↑ Ho-dong Kim. Holy War in China: the Muslim rebellion and state in Chinese Central Asia, 1864-1877 (angol nyelven). Stanford, Calif.: Stanford University Press, 96. o. (2004). ISBN 0-8047-4884-5. Hozzáférés ideje: 2014. február 7. 
  8. ↑ John King Fairbank, Kwang-ching Liu, Denis Crispin Twitchett. Late Ch'ing, 1800-1911 (angol nyelven). Cambridge, UK: Cambridge University Press, 223-224. o. (1980). ISBN 0-521-22029-7. Hozzáférés ideje: 2014. február 7. 
  9. ↑ Cyril E. Black, Louis Dupree, Elizabeth Endicott-West, Eden Naby. The Modernization of Inner Asia (angol nyelven). M. E. Sharpe, 45. o. (1991). ISBN 0-87332-779-9. Hozzáférés ideje: 2014. február 7. 
  10. ↑ a b c d e f g Ürümcsi
  11. ↑ a b Chinese break up 'needle' riots (angol nyelven). BBC News, 2009. szeptember 4. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
  12. ↑ Extremists 'bombed China station' (angol nyelven). news.uk.msn.com. [2014. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  13. ↑ a b c Liu Xuesi 2012
  14. ↑ 兰新铁路第二双线新疆段春节施工热火朝天_网易新闻中心. news.163.com, 2010. február 20. [2012. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 10.)
  15. ↑ Urumqi-Lanzhou High-speed Rail Starts Full Operation (angol nyelven). english.cri.cn, 2014. december 26. [2014. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
  16. ↑ a b Ázsia földrajzi középpontja
  17. ↑ Ürümcsi útikalauz
  18. ↑ 解决米东新区建设项目供水紧缺问题的方向 (kínai nyelven). xjass.com, 2009. január 13. [2013. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
  19. ↑ 高新区（新市区）甘泉堡工业园基本概况--乌鲁木齐高新技术产业开发区(新市区) (kínai nyelven). wxsq.gov.cn, 2012. május 21. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
  20. ↑ Ganquanbao industrial park (angol nyelven). chinadaily.com.cn, 2012. május 10. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
  21. ↑ Extreme temperatures around the world (angol nyelven). mherrera.org. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
  22. ↑ 2000年人口普查中国民族人口资料，民族出版社 (2003. September). ISBN 7-105-05425-5 
  23. ↑ Urumqi Facts (angol nyelven). chinatouronline.com. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 15.)
  24. ↑ Communiqué of the National Bureau of Statistics of People's Republic of China on Major Figures of the 2010 Population Census (angol nyelven). stats.gov.cn, 2011. április 28. [2013. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 15.)
  25. ↑ Urumqi (angol nyelven). sicas.cn. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
  26. ↑ Hatalmas uránbányát találtak Kínában (magyar nyelven). portfolio.hu, 2012. november 5. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
  27. ↑ a b Urumqi (kínai nyelven). cctv.com. (Hozzáférés: 2014. február 14.)
  28. ↑ A Xinjiang Chalkis Co.Ltd weboldala (angol nyelven). chalkistomato.com. [2014. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 17.)
  29. ↑ Report updated 2009.pdf The World’s Worst Polluted Places - The Top Ten of The Dirty Thirty (angol nyelven) (pdf). worstpolluted.org. (Hozzáférés: 2014. február 21.)[halott link]
  30. ↑ The world's 10 worst places to live (angol nyelven). thestar.com. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  31. ↑ Urumqi to invest heavily to cut air pollution (angol nyelven). english.peopledaily.com.cn. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  32. ↑ Légszennyezés világszerte (magyar nyelven). c3.hu. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  33. ↑ Környezetvédelem (magyar nyelven). egysegben.hu. [2014. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  34. ↑ A Gordiusz Alfa számára fontos a környezetvédelem és az energiatakarékosság, így karbon-semlegesek lettek (magyar nyelven). cnc.hu, 2013. március 29. [2014. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  35. ↑ Lovas István: Dapanji (Uyghur cuisine) / Dapandzsi (ujgur konyha) (magyar nyelven). szabir.com. [2014. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  36. ↑ Bődi Ákos: Ujgur konyha (magyar nyelven). ujgur.hu. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  37. ↑ a b Urumqi Dining-What to Eat (angol nyelven). travelchinaguide.com. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  38. ↑ Urumqi's Int'l Bazaar sees drastic drop in visitor numbers after riot (angol nyelven). news.xinhuanet.com, 2009. augusztus 2. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  39. ↑ A TALE OF TWO CITIES: NEW MUSEUMS FOR YINING AND URUMQI (angol nyelven). chinaheritagequarterly.org. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  40. ↑ a b Ürümcsi utikalauz
  41. ↑ Urumqi Tartar Mosque (angol nyelven). muslim2china.com. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  42. ↑ Heavenly Lake (Tian Chi) (angol nyelven). travelchinaguide.com. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  43. ↑ Southern Pastures (West White Poplar Gully) (angol nyelven). travelchinaguide.com. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  44. ↑ No.1 középiskola weboldala (kínail nyelven). wlmqyz.com. [2014. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  45. ↑ Hszincsiang Csillagvizsgáló weboldala (angol nyelven). english.xao.ac.cn. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  46. ↑ A vadnyugat története kínai szemmel (magyar nyelven). kk.blog.hu. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  47. ↑ Ürümcsi Tivopu nemzetközi repülőtér weboldala (kínai nyelven). xjairport.com. [2014. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  48. ↑ NW China's Xinjiang launches BRT bus service (kínai nyelven). english.cntv.cn, 2011. augusztus 29. [2014. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
  49. ↑ Hszincsiang Repülő Tigrisek hivatalos weboldala (kínai nyelven). xjfeihu.com. [2012. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
  50. ↑ Hszincsiang Ticai labdarúgóklub (kínai nyelven). ts.cn. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
  51. ↑ China on the way into the Bandy family (angol nyelven). internationalbandy.com. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
  52. ↑ Xinjiang Networking Transmission Limited hivatalos weboldala (kínai nyelven). ucatv.com.cn. [2014. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
  53. ↑ Xinjiang Television hivatalos weboldala (kínai nyelven). xjtvs.com.cn. [2007. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 11.)
  54. ↑ Map: How Wrong Is Your Time Zone?. Slate. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
  55. ↑ Frommer's. China. John Wiley and Sons (2012) 
  56. ↑ China. Lonely Planet (2013) 
  57. ↑ China Only Has One Time Zone—and That's a Problem. The Atlantic. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
  58. ↑ Social Jet Lag When Biological Time Does Not Match Clock Time. About.com. [2014. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 15.)
  59. ↑ Parhat Azimat adatlapja (kínai nyelven). tieba.baidu.com. (Hozzáférés: 2014. február 11.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ürümqi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Urumqi
A Wikimédia Commons tartalmaz Ürümcsi témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ürümcsi&oldid=27039632”