Vang Su – Wikipédia

Vang Su
Vang Su 2012-ben építészeti kiállításon
Születési neve	王澍
Született	1963. november 4. (61 éves) Ürümcsi
Nemzetisége	kínai
Házastársa	Lu Ven-ju
Iskolái	Southeast University Southeast University Tongji University China Academy of Art
Munkái
Díjai	Pritzker-díj (2012)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vang Su témájú médiaállományokat.

Vang Su ( kínai írással: 王澍 Ürümcsi, 1963. november 4. –) kínai építész, a 2012-es Pritzker-díj díjazottja. Hangcsou városban élő és dolgozó építész. Munkásságának magas szakmai elismerése azt mutatja, hogy Kína a jövő építészetében egyre nagyobb szerepet tölt be.

Apja zenész volt, aki alkalmanként asztalosmunkát is végzett. Édesanyja pedagógusként és könyvtárosként dolgozott. Tizenévesként sokszor utazott szülővárosa, Ürümcsi és anyja munkahelye, Peking között. A négynapos, 4000 kilométeres út során látott végtelen tájak nagy hatást gyakoroltak rá. A Nankingi Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1988-ban. A rá következő tíz évben szakmunkásként dolgozott, hogy valódi építkezésekről szerezzen tényleges építési tapasztalatokat. Fiatal építészként némi időbe tellett, hogy megbízást kapjon. Bár családja révén a fővároshoz kötődött, végül mégis a természetes környezetéről híres Hangcsouban telepedett le és kezdett el tervezéssel foglalkozni.

Hangcsouban feleségével, Lu Venjüvel 1997-ben építészirodát alapítottak, melynek az „Amatőr Építészstúdió” nevet adták. Ars poeticája: „épület­ helyett házat tervezek”. Az általa képviselt építészeti irányzat a tervezett épületekhez hétköznapi technológiákat alkalmaz és tradicionális anyagokat használ fel. Látványos és rá jellemző, hogy az épületeinél az újrahasznosított kő, színes tégla mellett nagy mennyiségben használ bambusznádat.^[1] A hagyományos felfogás, a gyakorlati tudáson alapuló építkezés és az intenzív kutatómunka egyedülálló kombinációjával ért el nagy sikereket.

Több nevezetes építkezés kötődik a nevéhez. Ő tervezte például a keleti-kínai Ningpóban működő Kortárs Művészeti Múzeum és a Történeti Múzeum épületeit, a kelet-kínai Szucsouban pedig a Vencseng Egyetemi Könyvtár egy részét.

Gyakran szerepel mint vendégelőadó külföldi egyetemeken. Megkapta 2010-ben az Erich-Schelling építészeti alapítvány díját, 2011-ben pedig a francia Építészeti Akadémia aranyérmét. 2012-ben második kínaiként megkapta a Pritzker-díjat, melyet az építészek a legmagasabb szakmai elismerésnek tartanak és „építészeti Nobel-díjnak” is neveznek. Az elismeréssel 100 ezer dolláros tiszteletdíj is jár.^[2]

• 2000 Vencseng Főiskola Könyvtára, Szucsou Egyetem
• 2005 Öt szétszórt ház, Ningpo
• 2005 Ningpo Kortárs Művészeti Múzeum, Ningpo
• 2006 Tiles garden, velencei biennálé
• 2006 Függőleges udvaros ház, Hangcsou
• 2006 Kerámia-ház, Jinhua
• 2007 Hsziangsani Kampusz, Kínai Művészeti Egyetem, Hangcsou
• 2008 Ningpo Történeti Múzeum, Ningpo
• 2009 Adéli Song dinasztia birodalmi útjának kiállítócsarnoka, Hangcsou
• 2010 Ningpo Tengtou Pavilon, sanghaji világkiállítás

• 
  Ningpo Kortárs Művészeti Múzeum (2005)
• 
  Ningpo Történeti Múzeum (2008)
• 
  Ningpo Tengtou Pavilion, Sanghaj Expo (2010)
• 
  Öt szétszórt ház egyike Ningpo (2005)

• Wang Shu kínai építész nyerte el a 2012-es Pritzker-díjat (magyar nyelven). epiteszforum.hu, 2012. február 28. (Hozzáférés: 2014. február 10.)
• Kovács Dániel: Először kapta kínai építész a Pritzker-díjat (magyar nyelven). hg.hu, 2012. február 28. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 10.)

A Wikimédia Commons tartalmaz Wang Shu témájú médiaállományokat.

• The Pritzker Architecture Prize (angol nyelven). pritzkerprize.com. (Hozzáférés: 2014. február 10.)