1844 az irodalomban – Wikipédia

Az 1844. év az irodalomban.

• Honoré de Balzac: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága (Splendeurs et misères des courtisanes). 1844-ben megjelenik a regény (mai változatának) első két része; a harmadik rész 1846 júliusában (Une instruction criminelle), a negyedik rész (La Dernière incarnation de Vautrin) egy folyóirat 1847. április-májusi számában
• Alexandre Dumas regényei:
  • A három testőr (Les Trois Mousquetaires); folytatásokban, márciustól júliusig
  • Monte Cristo grófja (Le Comte de Monte-Cristo); folytatásokban: I–II. rész – 1844. augusztus végétől 1844. november végéig; III. rész – 1845. júniustól 1846. január közepéig
• Charles Dickens regényei:
  • Martin Chuzzlewit (folytatásos megjelenése után könyv alakban is kiadják)
  • Harangszó (The Chimes)
• Eugène Sue regénye: Le juif errant (A bolygó zsidó) 1844–1845, tíz kötet
• William Makepeace Thackeray regénye: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai (The Luck of Barry Lyndon, későbbi kiadásban: The Memoirs of Barry Lyndon, Esq.)

• Heinrich Heine verseskötete: Neue Gedichte (Új versek)
  • szatirikus elbeszélő költeménye: Deutschland. Ein Wintermärchen (Németország. Téli rege). A cím Shakespeare Winter's Tale – németül: Das Wintermärchen, azaz Téli rege – című darabját idézi.
• Henrik Wergeland norvég költő, drámaíró elbeszélő költeménye: Den Engelske Lods (Az angol révkalauz)^[1]

• Megjelenik Friedrich Hebbel egy évvel korábban írt tragédiája, a Maria Magdalena (Mária Magdolna). Először 1846-ban kerül színre
• Émile Augier francia szerző első vígjátéka, a La ciguë bemutatója
• Megjelenik José Zorrilla spanyol drámaíró vallásos-fantasztikus drámája: Don Juan Tenorio
• Megjelenik a portugál Almeida Garrett romantikus sorstragédiája, a Frei Luís de Sousa (Luís de Sousa testvér), „a portugál színház büszkesége.”^[2]

• Petőfi Sándor:
  • A helység kalapácsa, komikus eposz. Önállóan ez a műve jelenik meg először nyomtatásban, október végén
  • Versek (1842–1844). Két héttel A helység kalapácsa után, november 10-én jelenik meg
• Nagy Ignác túlzóan romantikus regénye: Magyar titkok (1844–1845, tizenkét füzet)
• Czakó Zsigmond színdarabja: Kalmár és tengerész, bemutató; első kiadása: Pest, 1845.
• Eötvös József legjobb színdarabja: Éljen az egyenlőség. Vígjáték négy felvonásban. Aradi Vészlapok. Pest, 1844. (A darabot 1844-ben a Nemzeti Színház sikerrel játszotta)
• Szigligeti Ede: A szökött katona, színmű dalokkal, tánccal. Ezzel létrejön az új műfaj, a népszínmű. Szigligeti a továbbiakban évente több színművel is jelentkezik, ő lesz a legnépszerűbb hazai színpadi szerző

• március 24. – Arany László költő, népmesegyűjtő, műfordító; Arany János fia († 1898)
• március 30. – Paul Verlaine francia parnasszista és szimbolista költő († 1896)
• április 16. – Anatole France Nobel-díjas francia író, kritikus († 1924)
• április 25. – Lehr Albert műfordító, költő, irodalomtörténész († 1924)
• július 28. – Gerard Manley Hopkins angol költő († 1889)
• október 15. – Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus, filozófus, költő († 1900)

• január 27. – Charles Nodier francia romantikus író, könyvtáros, lexikográfus (* 1780)
• július 11. – Jevgenyij Baratinszkij orosz lírikus, műfordító, a Puskin előtti orosz irodalom egyik legnagyobb költője (* 1800)
• október 28. – Kisfaludy Sándor magyar költő, drámaíró (* 1772)
• november 21. – Ivan Andrejevics Krilov, főként verses állatmeséiről nevezetes orosz költő, író (* 1769)
• 1844 – Muhamet Çami albán költő, a muzulmán tradíciójú bejtedzsi irodalom jelentős alakja (* 1784)