1875 az irodalomban – Wikipédia

Az 1875. év az irodalomban.

• Wilkie Collins angol író regénye: The Law and the Lady^[1]
• Henry James amerikai származású angol író:
  • novelláskötete: A Passionate Pilgrim and Other Tales, benne a már korábban is megjelent címadó novellával: A Passionate Pilgrim (Egy szenvedélyes zarándok)
  • regénye: Roderick Hudson
• George Meredith regénye: Beauchamp's Career^[2]
• Mark Twain elbeszéléseinek kötete: Sketches New and Old
• Émile Zola regénye: Mouret abbé vétke (La Faute de l'Abbé Mouret)
• Jules Verne regénye: A Chancellor (Le Chancellor)
• Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij regénye: A kamasz (Подросток)
• Elkezdődik Lev Tolsztoj regénye, az Anna Karenina (Анна Каренина) közlése folytatásokban (1875–1877; könyv alakban először 1878-ban jelenik meg)
• Jakov Ignjatovics magyarországi szerb író regénye: Vasa Rešpekt [Васа Решпект?]^[3]
• Ljuben Karavelov bolgár író regénye: Маминото детенце; Maminoto detence (Mama kedvence)
• Bernardo Guimarães brazil író A Escrava Isaura (Isaura, a rabszolganő) című regénye, melyből népszerű televíziós sorozat készült
• José Maria de Eça de Queirós portugál író regénye: Amaro atya bűne (O Crime do Padre Amaro)

• Sully Prudhomme verseskötete: Les Vaines Tendresses
• Gaspar Núñez de Arce spanyol költő, író, drámaíró verseskötete: Gritos de combate (Csatakiáltások)^[4]

• Megjelenik Bjørnstjerne Bjørnson norvég költő, drámaíró darabja: En fallit (A csőd)
• Megjelenik és színre kerül Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij vígjátéka: Farkasok és bárányok (Волки и овцы)

• Beöthy Zsolt regénye: Kálozdy Béla (először a Pesti Napló 1875. évfolyamában jelenik meg)
• Berczik Árpád vígjátéka a Nemzeti Színházban: Házasítók
• Csiky Gergely Jóslat című ógörög tárgyú vígjátéka akadémiai pályadíjat nyer
• Tóth Ede: A falu rossza, népszínmű három felvonásban; bemutató a Nemzeti Színházban^[5]
• Szász Károly újabb műfordítás-kötetei:^[6]
  • Tennyson: Király-idillek
  • Goethe lírai költeményei (két kötet)

• április 1. – Edgar Wallace angol krimi- és színműíró († 1932)
• április 2. – Szinnyei Ferenc irodalomtörténész († 1947)
• június 6. – Thomas Mann német regényíró, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja († 1955)
• szeptember 1. – Edgar Rice Burroughs amerikai ponyvaíró, elsősorban Tarzan-regényeivel lett világhírű († 1950)
• szeptember 13. – Farkas Antal költő, író († 1913)
• október 8. – Tormay Cécile írónő, műfordító, a Napkelet című folyóirat szerkesztője († 1937)
• október 11. – Ștefan Octavian Iosif román irodalmár, költő és műfordító, a Societatea Scriitorilor Români (Román Írószövetség) megalapítója († 1913)
• október 31. – Avetik Iszahakjan örmény költő, író († 1957)
• december 4. – Rainer Maria Rilke osztrák impresszionista költő († 1926)

• április 7. – Georg Herwegh német költő (* 1817)
• június 4. – Eduard Mörike német romantikus költő, író, fordító (* 1804)
• augusztus 4. – Hans Christian Andersen, alighanem a leghíresebb dán költő, meseíró (* 1805)
• október 10. – Alekszej Tolsztoj orosz költő, író, drámaíró (* 1817)
• december 10. – Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus (* 1805)
• december 22. – Kemény Zsigmond író, publicista, politikus; Jókai Mór mellett a magyar romantikus regényirodalom legnagyobb alakja (* 1814)