APG III-rendszer – Wikipédia

Az APG III-rendszer, röviden APG III a zárvatermő növények modern növényrendszertani osztályozása. 2009 októberében publikálta az Angiosperm Phylogeny Group a Botanical Journal of the Linnean Society c. szaklapban, 6½ évvel elődje, az ugyanitt megjelent APG II-rendszer (2003) után.[1][2][3] A 6½ évvel később, 2016 májusában publikált APG IV-rendszer váltotta fel.

Ahogy az előző két rendszer, úgy az APG III-ban is az alábbi főbb csoportokat (kládokat) tartalmazza:

Bár maga az APG-rendszer nem foglalkozik a 'rend'-nél magasabb taxonómiai szintekkel (csak kládokkal), 2009 októberében a londoni Linné Társaság tagjai összeállítottak egy az APG III-rendszerrel kompatibilis növényrendszertant, ami az összes szárazföldi növényt magában foglalta.[4] Erre azért volt szükség, mert a botanikusok és az algológusok gyakran nem értettek egyet abban, hogy az egyes csoportoknak milyen rendszertani szintre kellene kerülnie. Ez a rendszertan a zárvatermőket osztály szintről alosztály szintre fokozza le, Magnoliidae néven. Egy következő publikációban (Haston et al.) megadták az APG III szerinti növénycsaládok lineáris sorozatát (LAPG III).

Ennél sokkal fontosabb, hogy alig néhány család maradt, amit nem sikerült rendbe sorolni; ez nagyrészt annak a sok munkának az eredménye, amit a parazita zárvatermők jobb megismerésébe fektettek. Ezek a problémás taxonok az APG I-ben még szinte kivétel nélkül besorolatlanok voltak, az APG III-ban csak 5 taxon (2 apró család és 3 nemzetség) leszármazási fán belüli helyzete bizonytalan. Ez sokkal teljesebbé teszi az osztályozást a korábbiaknál.

Változások

[szerkesztés]

Az APG III-rendszer az előző APG-rendszerek mind a 45 rendjét tartalmazza, és 14 új rendet is. Az eredeti publikációban tévesen jelölték meg új rendként a Ceratophyllales-t, hiszen az mindkét előző rendszerben szerepelt. Az új rendek a következők:

Amborellales, Nymphaeales, Chloranthales, Petrosaviales, Trochodendrales, Buxales, Vitales, Zygophyllales, Picramniales, Huerteales, Berberidopsidales, Escalloniales, Bruniales és Paracryphiales.

Az APG III 415 családot ír le, 42-vel kevesebbet az APG II-nél. A „szögletes zárójeles” alternatívan leválasztható családok használatát megszüntették, mivel népszerűtlennek bizonyultak. Ilyen esetekben általában a szülő család szélesebb értelemben vett leírását választották (de nem mindig – kivételek: Cabombaceae, Nymphaeaceae, Dichapetalaceae, Trigoniaceae, Erythroxylaceae, Rhizophoraceae, Krameriaceae és Zygophyllaceae). Az 55 „szögletes zárójeles” családból 44-et, egyéb családokból 18-at szüntettek meg.

A megszüntetett „szögletes zárójeles” családok:

Illiciaceae, Alliaceae, Agapanthaceae, Agavaceae, Aphyllanthaceae, Hesperocallidaceae, Hyacinthaceae, Laxmanniaceae, Ruscaceae, Themidaceae, Asphodelaceae, Hemerocallidaceae, Kingdoniaceae, Fumariaceae, Pteridophyllaceae, Didymelaceae, Tetracentraceae, Pterostemonaceae, Hypseocharitaceae, Francoaceae, Memecylaceae, Lepuropetalaceae, Rhoipteleaceae, Medusagynaceae, Quiinaceae, Malesherbiaceae, Turneraceae, Bretschneideraceae, Diegodendraceae, Cochlospermaceae, Peganaceae, Tetradiclidaceae, Nyssaceae, Ternstroemiaceae, Pellicieraceae, Aucubaceae, Donatiaceae, Lobeliaceae, Desfontainiaceae, Diervillaceae, Dipsacaceae, Linnaeaceae, Morinaceae és Valerianaceae.

Az egyéb megszüntetett családok:

Limnocharitaceae, Luzuriagaceae, Sparganiaceae, Ledocarpaceae, Heteropyxidaceae, Psiloxylaceae, Oliniaceae, Rhynchocalycaceae, Parnassiaceae, Maesaceae, Myrsinaceae, Theophrastaceae, Eremosynaceae, Polyosmaceae, Tribelaceae, Aralidiaceae, Mackinlayaceae és Melanophyllaceae.

20 növénycsalád jelent meg újonnan az APG III rendszerében, néhány család pedig új helyre került. Az újonnan megjelent családok:

Petermanniaceae, Schoepfiaceae, Limeaceae, Lophiocarpaceae, Montiaceae, Talinaceae, Anacampserotaceae, Centroplacaceae, Calophyllaceae, Guamatelaceae, Gerrardinaceae, Dipentodontaceae, Capparidaceae, Cleomaceae, Cytinaceae, Mitrastemonaceae, Metteniusaceae, Linderniaceae, Thomandersiaceae és Quintiniaceae.

A rendbe nem sorolt családok számát sikerült 39-ről 10-re csökkenteni. Az Apodanthaceae és Cynomoriaceae családok a zárvatermők alá kerültek incertae sedis-ként. Nyolc másik család a zárvatermők alatti, rendnél magasabb szintű csoport részeként kaptak incertae sedis besorolást. Ezek:

Apodanthaceae, Cynomoriaceae, Dasypogonaceae, Sabiaceae, Dilleniaceae, Icacinaceae, Metteniusaceae, Oncothecaceae, Vahliaceae és Boraginaceae.

Az Icacinaceae család besorolása különösen kétséges maradt. Az Apodytes, Emmotum, Cassinopsis és néhány más, a családba sorolt nemzetséget egyelőre helyben hagytak, amíg a további kutatások nem derítik ki, mi tartozik pontosan ide.

Három nemzetség (Gumillea, Nicobariodendron és Petenaea) került közvetlenül a zárvatermők alá incertae sedis-ként. A Gumillea az APG II-ben is bizonytalan besorolású volt, míg a Nicobariodendron és a Petenaea újonnan kerültek a listára.

Alább olvasható a rendszerezés, két változatban. A rövidebb a rendek, illetve rendekbe nem sorolt családok szintjéig van lebontva, a részletesebb változat az összes növénycsaládot szerepelteti. Az azonos szinten lévő rendek ábécésorrendben szerepelnek. Figyelem, a rendek nem feltételenül ugyanazokat a családokat tartalmazzák, mint az APG-rendszer korábbi változatai (APG-rendszer, APG II-rendszer).

Rövid változat

[szerkesztés]

Részletes változat (az összes családdal)

[szerkesztés]

Jelmagyarázat:

* = megváltozott helyű család;
† = újonnan leírt növényrend;
§ = család új leírással (lásd a szövegben);
$ = család, ami az APG II-ben lehetővé tett sensu lato leírással jelenik meg;
$$ = család, ami az APG II-ben szögletes zárójelben volt, itt a lehetővé tett sensu stricto leírással jelenik meg.

Zárvatermők (angiosperms)

[szerkesztés]

Magnoliids

[szerkesztés]

Egyszikűek (monocots)

[szerkesztés]

Commelinids

[szerkesztés]

A valódi kétszikűek (eudicots) valószínű testvércsoportja

[szerkesztés]

Valódi kétszikűek (eudicots)

[szerkesztés]

Core eudicots

[szerkesztés]

Rosids

[szerkesztés]

Eurosids I (fabids)

[szerkesztés]

Eurosids II (malvids)

[szerkesztés]

Asterids

[szerkesztés]

Euasterids I (lamiids)

[szerkesztés]

Euasterids II (campanulids)

[szerkesztés]

Bizonytalan helyzetű taxonok

[szerkesztés]

Kladogram

[szerkesztés]

Az APG III-rendszer a zárvatermők mind az 59 rendjéből és 4 rendbe nem sorolt családjából felállított törzsfán alapul. A maradék 6 rendbe nem sorolt család rendszertani helyzete annyira bizonytalan, hogy a fa egyik politómiájában (többszörös elágazásában) sem helyezhető el.

Az alábbi törzsfa az APG III-rendszerrel együtt került publikálásra,[1] de néhány címke itt hozzáadásra került.

angiosperms 

Amborellales




Nymphaeales




Austrobaileyales





Chloranthales


magnoliids 


Canellales



Piperales





Magnoliales



Laurales






monocots 

Acorales




Alismatales




Petrosaviales





Dioscoreales



Pandanales





Liliales




Asparagales


commelinids 

Dasypogonaceae



Arecales



Poales




Commelinales



Zingiberales












Ceratophyllales


eudicots 

Ranunculales




Sabiaceae



Proteales




Trochodendrales



Buxales


core eudicots 

Gunnerales




Dilleniaceae




Saxifragales


rosids 

Vitales


eurosids 
fabids 

Zygophyllales





Celastrales




Oxalidales



Malpighiales






Fabales




Rosales




Fagales



Cucurbitales







malvids

(continued)







Berberidopsidales




Santalales




Caryophyllales


asterids 

Cornales




Ericales


euasterids 
lamiids 

(continued)


campanulids

(continued)



















Malvids (continued)

[szerkesztés]
malvids 


Geraniales



Myrtales





Crossosomatales




Picramniales




Sapindales




Huerteales




Brassicales



Malvales








Lamiids (continued)

[szerkesztés]
lamiids 

Garryales




Boraginaceae



Gentianales




Solanales



Lamiales





Campanulids (continued)

[szerkesztés]
campanulids 

Aquifoliales




Asterales



Escalloniales




Bruniales




Apiales




Paracryphiales



Dipsacales







Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Angiosperm Phylogeny Group (2009). An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG III Archiválva 2017. május 25-i dátummal az Archive-Iten. Botanical Journal of the Linnean Society 161(2): 105-121.
  2. ↑ As easy as APG III - Scientists revise the system of classifying flowering plants. The Linnean Society of London, 2009. október 8. (Hozzáférés: 2009. október 29.)
  3. ↑ APG III tidies up plant family tree. Horticulture Week, 2009. október 8. (Hozzáférés: 2009. október 29.)
  4. ↑ Chase, Mark W. and Reveal, James L.: A phylogenetic classification of the land plants to accompany APG III pp. 122–127. Botanical Journal of the Linnean Society, 2009. október 1. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1111/j.1095-8339.2009.01002.x. (Hozzáférés: 2010. március 30.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=APG_III-rendszer&oldid=26325986”