A Manchester United FC a nemzetközi labdarúgásban – Wikipédia

A Manchester United nemzetközi mérkőzései
0
A Manchester United játékosai az 1999-es
UEFA-bajnokok ligája-győzelem után
Áttekintés
0Csapat Manchester United
0Szereplések 47
0Legtöbb pályára lépés0 Ryan Giggs (157)
0Legtöbb gól0 Wayne Rooney (39)
0Első szereplés 1956–1957-es bajnokcsapatok0
Európa-kupája
0Legutóbbi szereplés 2024–2025-ös Európa-liga
Sikerek
0UEFA-bajnokok ligája 3 (1968, 1999, 2008)
0Európa-liga 1 (Döntő)
0Kupagyőztesek
0Európa-kupája 		1 (1991)
0UEFA-szuperkupa 1 (1991)
0Interkontinentális kupa 1 (1999)
0FIFA-klubvilágbajnokság0 1 (2008)

A Manchester United FC angol labdarúgócsapat Manchesterben, Anglia egyik legsikeresebb klubja, európai szinten is. Az első angol csapat voltak, amely részt vett egy európai kupasorozatban, 1956-ban kaptak helyet a bajnokcsapatok Európa-kupájában. Ez óta az Intertotó-kupa és a Konferencia Liga kivételével minden UEFA-sorozatban szerepeltek.

A kiírás, amiben a United a legsikeresebb az UEFA-bajnokok ligája (korábban: bajnokcsapatok Európa-kupája). Háromszor nyerték meg a kupát, először 1968-ban, az első angol csapatként. A másik két győzelmük 1999-ben és 2008-ban volt. A csapat 2017-ben megnyerte az Európa-ligát, 1991-ben a kupagyőztesek Európa-kupáját, az UEFA-szuperkupát 1991-ben, az Interkontinentális kupát 1999-ben, a klubvilágbajnokságot pedig 2008-ban.

1999-es és 2008-as UEFA-bajnokok ligája sikereik után a United képviselte az UEFA csapatait a 2000-es és a 2008-as klubvilágbajnokságon. 2000-ben csak a csoportkörben szerepeltek, de 2008-ban az első angol csapatként megnyerték a tornát.

Áttekintés

[szerkesztés]

Az első évek

[szerkesztés]

Azt követően, hogy a United az előző évben megnyerte a bajnokságot, a csapat először helyet kapott egy európai kupasorozatban az 1956–1957-es szezonban. Az előző szezon bajnoka, a Chelsea, el lett tiltva a szerepléstől, mert a Football League elnöke, Alan Hardaker attól félt, hogy rontaná az angol labdarúgás helyzetét. Ennek ellenére Matt Busby, a Manchester United menedzsere viszont sokkal inkább előretekintő volt, és mindenképpen Európában akarta látni a Vörös Ördögöket. Stanley Rous, az angol labdarúgó-szövetség (és később a FIFA) elnöke támogatásával elérte, hogy a manchesteriek indulhassanak az 1956–1957-es bajnokcsapatok Európa-kupájában (BEK).

A csapat első nemzetközi mérkőzését az Anderlecht ellen játszott a BEK selejtezőjében, a brüsszeli Parc Astrid stadionban. A United 2–0-ra diadalmaskodott 35 ezer néző előtt. A visszavágót a Manchester City stadionjában, a Maine Roadon játszották, mert az Old Traffordon még nem voltak felszerelve az európai mérkőzésekhez szükséges reflektorok. A találkozó végeredménye 10–0 lett, ami napjainkig is rekord a klub történetében. A selejtezőben elért sikereket követően az elődöntőig menetelt a United, legyőzve a Borussia Dortmund és az Athletic Bilbao csapatát, mielőtt a klub kiesett a Real Madrid ellen. A spanyol fővárosi csapat első mérkőzését a Santiago Bernabéu stadionban játszották, 135 ezer néző előtt, ami rekord. A szezonjuk 5–3-as összesítéssel véget ért Európában, a madridiak öt sorozatban megnyert BEK-címük másodikját szerezték meg.

München

[szerkesztés]
Bővebben: Müncheni repülőtéri katasztrófa

A United ismét bajnok lett a szezonban, így sorozatban másodjára a bajnokcsapatok Európa-kupájában indulhattak az 1957–1958-as szezonban. A selejtezőben 9–2-es összesítéssel kiejtették a Shamrock Roverst, az első fordulóban a Dukla Praha csapatát kapták. A prágai visszavágó után a csapat Manchesterbe tartott volna, de a város fölötti köd miatt a repülővel való utazás nem volt lehetséges. Ennek következtében gyorsan össze kellett dobnia egy utazási tervet a csapatnak, aminek következtében Hoek van Holland faluból utaztak volna Harwich-ba komppal, majd onnan vonattal Manchesterbe. Ennek következtében a játékosok nagyon fáradtak voltak, a Birmingham City ellen csak egy 1–1-es döntetlent tudtak elérni.

Hogy ilyen helyzetbe többet ne kerüljenek, a csapat úgy döntött, hogy kibérelnek egy repülőgépet a negyeddöntő visszavágójára a Crvena zvezda ellen. A 2–1-es hazai győzelem után a 3–3-as idegenbeli döntetlen azt jelentette, hogy a csapat továbbjutott az elődöntőbe. A Manchesterbe tartó visszaúton a csapat gépe (British European Airways 609-es járat) leszállt Münchenben, hogy megtankoljanak. A kásás jéggel borított Müncheni reptérről az első felszállási próbálkozás sikertelen volt egy motorhiba miatt, a második próbálkozást is ugyanez a probléma akadályozta meg. Fél órával, és egy mérnöki ellenőrzéssel később a repülőgép megkapta az engedélyt az indulásra. A tervek szerint a gépet lassabban gyorsították, így csak később hagyta el a felszállópályát. Amint a gép elérte a 117 csomós (217 km/órás) sebességet, amikor már nem biztonságos megszakítani a felszállási próbálkozást, az volt az elvárás, hogy a repülőgép sebessége tovább fog növekedni, és így sikeresen felszállhatott volna. Ennek ellenére hirtelen 112, majd 105 csomóra esett vissza a sebesség, így a gép nem tudott felszállni a kifutópálya vége előtt. A repülőgép a kifutópálya végén lecsúszott, átszakított egy kerítést, majd bal szárnyával egy közelben lévő családi háznak ütközött.

A katasztrófában a negyvennégy utasból huszonegy azonnal meghalt, míg ketten napokkal később a kórházban. Az áldozatok közül nyolcan játékosok voltak: Geoff Bent, Roger Byrne, Eddie Colman, Duncan Edwards, Mark Jones, David Pegg, Tommy Taylor és Billy Whelan, míg a csapat titkára Walter Crickmer, illetve két edzője, Tom Curry és Bert Whalley meghaltak. Matt Busby is komolyan megsérült, de két hónapnyi ápolás után teljesen felépült. Annak következtében, hogy a csapat nyolc játékosa is meghalt, és sokan még kórházban voltak, az AC Milan elleni elődöntőre egy megviselt kerettel állt ki a United. Az Old Traffordon ennek ellenére is 2–1-re nyertek a Vörös Ördögök, de Olaszországban már 4–0-ra kikaptak, véget vetett az álomnak. Megemlékezésként az áldozatokról, az UEFA úgy döntött, hogy engedélyezi, hogy a United elinduljon az 1958–1959-es BEK-évadban, a BSC Young Boys ellen kezdve a szezont. Ennek ellenére a Football League megtagadta a csapat indulási jogát, mert a katasztrófa által nehezített évben nem lettek bajnokok. A Young Boys találkozókat barátságos mérkőzésként lejátszották.

Visszatérés Európába

[szerkesztés]

Az 1963-as angol kupagyőzelem után a United visszatért Európába egy öt éves távolmaradás után, az 1963–1964-es kupagyőztesek Európa-kupájában szerepelve. A csapat a negyeddöntőig jutott, a selejtezőben legyőzve a Willem II-t, majd a nyolcaddöntőben a címvédő Tottenham Hotspurt. A negyeddöntőben a Sporting CP ellen játszottak, az első mérkőzést 4–1-re nyerve, így egy nagy vereség kivételével biztosnak tűnt a továbbjutásuk. A United 5–0-ra kikapott idegenben, ami máig a csapat történetének legnagyobb nemzetközi veresége.

Az 1963–1964-es szezonban másodikak lettek a bajnokságban, ami azt jelentette, hogy szerepelhettek a vásárvárosok kupája 1964–1965-ös kiírásában. Az elődöntőig jutottak, kiejtve a Djurgården, a Borussia Dortmund, az Everton és a Strasbourg csapatait, mielőtt kiestek a Ferencváros ellen, 3–3-as összesítéssel.

Újra a bajnokcsapatok Európa-kupájában

[szerkesztés]

A következő évben a Manchester United visszatért a bajnokcsapatok Európa-kupájába, először a légikatasztrófa óta, miután a bajnokságot gólátlaggal megnyerték a Leeds United ellen. Azt követően, hogy az első két fordulóban megverték a finn Helsingin JK és a kelet-német Vorwärts Berlin csapatát, a United a négyszeres bajnok, kétszeres győztes, és előző évben ezüstérmes Benficával mérkőzött meg. A portugálok legjobb játékosa, Eusébio, nem sokkal korábban nyerte meg egyetlen Aranylabdáját, és részben emiatt a Benfica volt az esélyes. Ennek ellenére a hazai mérkőzésen a United 3–2-re nyert, míg a visszavágón 5–1-re verte el a portugálokat az Estádio da Luz stadionban, amit sokan George Best pályafutása legjobb mérkőzésének tekintenek.[1][2] A következőben a United a Partizan csapatát kapta, először tértek vissza Belgrádba a müncheni katasztrófa óta. Best az FA-Kupa hatodik fordulójában megsérült néhány héttel korábban, és ugyan játszott az első, idegenbeli mérkőzésen, a United 2–0-ás vereséget szenvedett a JNA-stadionban. A visszavágón ugyan nyertek a manchesteriek, de Nobby Stiles egy találata nem volt elég a továbbjutáshoz. A szezon végén Matt Busby, aki úgy érezte, hogy az európai álma sose fog beteljesülni, elgondolkozott a visszavonuláson, de a csapat következő évi bajnoki címe meggyőzte, hogy még egy utolsó alkalommal megpróbálja elérni célját.

Az első angol európai cím

[szerkesztés]

A Manchester United négy ponttal megelőzve a Nottingham Forestet megnyerte az 1966–1967-es bajnokságot, egy mérkőzéssel a szezon vége előtt. Három éven belül így másodjára szerepelhetett a csapat a bajnokcsapatok Európa-kupájában. Miután legyőzték a máltai bajnok Hibernianst az első fordulóban, a United ismét Jugoszláviába utazott, ezúttal az FK Sarajevo ellen játszottak. Hosszú útjukat követően egy nagyon erőszakos mérkőzés várta őket, a végeredmény 0–0 lett. A második mérkőzés is hasonló körülmények között folyt le, de John Aston és George Best találatainak köszönhetően biztos helyzetbe került a csapat. Ugyan a jugoszlávok szépítettek, a United a negyeddöntőbe jutott, ahol a Górnik Zabrze ellen játszottak. Az Old Traffordon 2–0-ra győzött a United, Stefan Florenski öngólja és Brian Kidd találata révén. A lengyelek az utolsó nyolc csapat közül az egyik legjobbnak számítottak, de 1–0-ás győzelmük hazai pályán nem volt elég arra, hogy megakadályozzák az angolok elődöntőbe jutását. Az utolsó előtti fordulóban a United a Real Madrid ellen mérkőzött meg, hazai pályán 1–0-ra tudott nyerni a csapat. Végül ez elégnek is bizonyult a továbbjutáshoz, mivel a visszavágó a Bernabéuban 3–3 lett. A Wembley Stadionban lejátszott döntőben a United 4–1-re verte meg a Benficát, hogy az első angol csapatként nemzetközi címet nyerjen. Best ismét betalált, Bobby Charlton duplája és a 19. születésnapján gólt szerző Kidd mellett.

A United a következő évben elődöntős volt a bajnokcsapatok Európa-kupájában, de kikapott a Milantól. Ezt követően hét évig voltak távol az európai kupáktól.

Ismét Európában

[szerkesztés]

Matt Busby 1968–1969-es szezon végi visszavonulása után a United története egyik legrosszabb időszaka kezdődött meg, 1974-ben kiestek az első osztályból. Tommy Docherty vezetésével azonnal visszajutott a csapat az első osztályba, amit követően azonnal európai szereplést (UEFA-kupa) harcolt ki a csapat, harmadikként zárva a szezont.

Ugyan a United bejutott az 1977–1978-as kupagyőztesek Európa-kupájába, miután megnyerték az 1977-es FA-kupát, illetve az 1980–1981-es és az 1982–1983-as UEFA-kupába, az 1983–1984-es szezonig nem volt nagyobb sikerük egyik sorozatban se. Ekkor a kupagyőztesek Európa-kupájába jutottak be Ron Atkinson alatt. A United kerete ekkor a legjobb volt a Busby-éra óta, olyan játékosokkal, mint Ray Wilkins, Bryan Robson, Frank Stapleton és a tinédzser Norman Whiteside. A negyeddöntőben 3–0-ra megnyerték a Diego Maradona által erősített FC Barcelona elleni visszavágójukat, miután idegenben 2–0-ás vereséget szenvedtek Spanyolországban.

A United 1984–1985-ben eljutott az UEFA-kupa negyeddöntőjéig, ami az utolsó szereplésük volt európai porondon majdnem egy fél évtizedig, mivel a Heysel-tragédia következtében, amiben a Liverpool huligánjainak erőszakossága miatt 39 olasz szurkoló életét vesztette az 1985-ös bajnokcsapatok Európa-kupája-döntő közben, az angol csapatokat eltiltották az európai szerepléstől 1990-ig. Ennek következtében a United lemaradt az 1985–1986-os kupagyőztesek Európa-kupájáról, illetve az 1986–1987-es és az 1988–1989-es UEFA-kupáról. Ebben az időszakban Ron Atkinson helyét átvette Alex Ferguson, mint a csapat menedzsere, ami a csapat negyed évszázadig tartó aranykorának kezdetét jelentette.

Ferguson-éra: Európa csúcsán

[szerkesztés]
A három érem a United 1998–1999-es szezonjából, amelyben triplázott a csapat

Amikor véget ért az angol csapatok tiltása az európai sorozatokból, a United az 1990–1991-es szezon angol képviselője volt a kupagyőztesek Európa-kupájában, miután megnyerték az FA-kupát. Európába győztesként tértek vissza, a döntőben 2–1-re verték meg a Barcelonát, Mark Hughes kétszer talált be.[3] Az 1991–1992-es szezonban nem tudták megvédeni a címüket, a második fordulóban kikaptak az Atlético Madridtól, majd 1992–1993-ban az első lehetőségnél kiestek az UEFA-kupából.

1993-as Premier League-címükkel a United bejutott az UEFA-bajnokok ligája első szezonjába, 1969 óta először szerepelve a legrangosabb európai kupába. A United a második fordulóban kiesett, a Galatasaray elleni 3–3-as döntetlen idegenben szerzett gólok miatt nem volt elég.[4] Az 1996–1997-es szezonig nem volt nagy szerepe a Unitednek európai sorozatokban, mikor elérték az UEFA-bajnokok ligája elődöntőjét, ahol a Borussia Dortmund ellen estek ki. Ebben a szezonban kapott ki először hazai pályán a United, 40 évnyi európai kupaszereplés után, mikor a csoportkörben 1–0-ra nyert ellenük a Fenerbahçe az Old Traffordon.[5]

1999-ben 31 év után nyert újra európai trófeát a United, mikor Teddy Sheringham és Ole Gunnar Solskjær, 91., illetve 93. percben szerzett góljai 2–1-es győzelmet hoztak a csapatnak a Bayern München ellni UEFA-bajnokok ligája-döntőben.[6] 2003–2004-ben a United a nyolcaddöntőben kiesett a Porto ellen, hét év után először nem jutottak el a negyeddöntőig.[7]

A Manchester United három UEFA-bajnokok ligája-érme a 2008–2011 közötti négy szezonból

Három rövid UEFA-bajnokok ligája-szezon után a United 2006–2007-ben elődöntőbe jutott, miután a negyeddöntőben 2–1-re kikaptak,[8] majd a visszavágóban 7–1-re megverték az AS Roma csapatát.[9] Az első mérkőzésen 3–2-es előnyt szereztek az AC Milan ellen,[10] de a visszavágóban 3–0-ra kikaptak, így az angol házidöntő a Liverpool ellen nem történt meg.[11] Egy évvel később viszont már a két angol csapat egyike voltak a moszkvai Luzsnyiki Stadionban, ahol az 1–1-es végeredményű döntőben büntetőkkel megverték a Chelsea-t, megnyerve harmadik UEFA-bajnokok ligája címüket.[12]

A következő három évben még két döntőbe jutott be a csapat, de mindkétszer kikaptak a Barcelonától. Először 2009-ben Rómában,[13] majd 2011-ben a Wembley Stadionban, Londonban.[14] A 2011–2012-es szezonban harmadikak lettek a csoportkörben, így az Európa-ligában folytathatták évüket.[15] Ez volt az első alkalom, hogy a United a sorozatban szerepelt, mióta átnevezték UEFA-kupáról a kiírást, és az első alkalom 1995–1996 óta. Végül a nyolcaddöntőben estek ki, 5–3-ra kikapva az Athletic Bilbaótól.[16]

2014–napjainkig: hanyatlás és visszatérés

[szerkesztés]

Az után, hogy a 2013–2014-es szezonban hetedik lett a csapat David Moyes vezetésével, a United 25 év után először nem indult európai kupasorozatban,[17] de egy évvel később már vissza is tértek, Louis van Gaal az UEFA-bajnokok ligája selejtezőt érő negyedik helyig vezette a klubot a bajnokságban.[18] A 2005–2006-os szezon óta először kellett a selejtezőben szerepelnie a Unitednek, amikor a Debrecent verték meg.[19]

A 2015–2016-os FA-kupa megnyerése (és a bajnoki ötödik hely megszerzése) után a United 2016–2017-es szezonját az Európa-ligában kezdte, először 1995–1996 óta. A csapat meg is nyerte a kiírást, az Ajaxot 2–0-ra legyőzve a döntőben, először diadalmaskodva a sorozatban. Ezzel az ötödik csapat lettek, amely az UEFA mindhárom kiírását megnyerte.[20] 2019–2020-ban ismét az Európa-ligában kellett szerepelniük gyenge bajnoki teljesítményük miatt, az elődöntőben a Sevilla ellen estek ki. A 2020–2021-es kiírásban, amibe (2015–2016-hoz hasonlóan) az UEFA-bajnokok ligája csoportköréből estek ki a harmadik helyen, ismét a döntőig meneteltek, a Villarreal ellen kaptak ki büntetőkkel (10–11).[21] A 2012–2013-as szezonban megszerzett bajnoki címük óta a csapat még egyszer se jutott el az UEFA-bajnokok ligája elődöntőjéig. 2021–2022-ben a Vörös Ördögök elsők voltak a csoportkörben, de a nyolcaddöntőben kiejtette őket az Atlético Madrid ellen, 2–1-es összesítéssel. A 2021–2022-es szezonban hatodikak lettek, ismét az Európa-ligában szerepeltek a következő évben, Erik ten Hag első szezonjában. A csoportkört másodikként zárták, kevesebb szerzett góljuk miatt. A rájátszásban, illetve a nyolcaddöntőben legyőzték az FC Barcelonát és a Real Betis csapatát, majd a későbbi győztes Sevilla kiejtette őket.[22] A 2022–2023-as szezonban a bajnokságban harmadikak lettek, bejutottak az UEFA-bajnokok ligájába, ahonnan utolsó helyen estek ki, mindössze egy megnyert mérkőzéssel.[23] A következő évet az Európa-ligában kezdték meg.

Mérkőzések

[szerkesztés]
Szezon Kiírás Forduló Ellenfél Hazai pályán[a] Idegenben[a] Összesítve[a]
1956–1957 Bajnokcsapatok Európa-kupája Selejtező Belgium Anderlecht 10–0 2–0 12–0
Első forduló Nyugat-Németország Borussia Dortmund 3–2 0–0 3–2
Negyeddöntő Spanyolország Athletic Bilbao 3–0 3–5 6–5
Elődöntő Spanyolország Real Madrid 2–2 1–3 3–5
1957–1958 Bajnokcsapatok Európa-kupája Selejtező Írország Shamrock Rovers 3–2 6–0 9–2
Első forduló Csehszlovákia Dukla Praha 3–0 0–1 3–1
Negyeddöntő Jugoszlávia Crvena zvezda 2–1 3–3 5–4
Elődöntő Olaszország Milan 2–1 0–4 2–5
1958–1959 Bajnokcsapatok Európa-kupája Selejtező Svájc Young Boys A Football League visszaléptette
1963–1964 Kupagyőztesek Európa-kupája Selejtező Hollandia Willem II 6–1 1–1 7–2
Első forduló Anglia Tottenham Hotspur 4–1 0–2 4–3
Negyeddöntő Portugália Sporting CP 4–1 0–5 4–6
1964–1965 Vásárvárosok kupája Első forduló Svédország Djurgården 6–1 1–1 7–2
Második forduló Nyugat-Németország Borussia Dortmund 4–0 6–1 10–1
Harmadik forduló Anglia Everton 2–1 1–1 3–2
Negyeddöntő Franciaország Strasbourg 0–0 5–0 5–0
Elődöntő Magyarország Ferencváros 3–2 0–1 3–3
(új. 1–2) (V)
1965–1966 Bajnokcsapatok Európa-kupája Selejtező Finnország HJK 6–0 3–2 9–2
Első forduló Német Demokratikus Köztársaság Vorwärts Berlin 3–1 2–0 5–1
Negyeddöntő Portugália Benfica 3–2 5–1 8–3
Elődöntő Jugoszlávia Partizan 1–0 0–2 1–2
1967–1968 Bajnokcsapatok Európa-kupája Első forduló Málta Hibernians 4–0 0–0 4–0
Második forduló Jugoszlávia Sarajevo 2–1 0–0 2–1
Negyeddöntő Lengyelország Górnik Zabrze 2–0 0–1 2–1
Elődöntő Spanyolország Real Madrid 1–0 3–3 4–3
Döntő Portugália Benfica 4–1 (S)
1968 Interkontinentális kupa Döntő Argentína Estudiantes 1–1 0–1 1–2
1968–1969 Bajnokcsapatok Európa-kupája Első forduló Írország Waterford 7–1 3–1 10–2
Második forduló Belgium Anderlecht 3–0 1–3 4–3
Negyeddöntő Ausztria Rapid Wien 3–0 0–0 3–0
Elődöntő Olaszország Milan 1–0 0–2 1–2
1976–1977 UEFA-kupa Első forduló Hollandia Ajax 2–0 0–1 2–1
Második forduló Olaszország Juventus 1–0 0–3 1–3
1977–1978 Kupagyőztesek Európa-kupája Első forduló Franciaország Saint-Étienne 2–0 1–1 3–1
Második forduló Portugália Porto 5–2 0–4 5–6
1980–1981 UEFA-kupa Első forduló Lengyelország Widzew Łódź 1–1 0–0 1–1[b]
1982–1983 UEFA-kupa Első forduló Spanyolország Valencia 0–0 1–2 1–2
1983–1984 Kupagyőztesek Európa-kupája Első forduló Csehszlovákia Dukla Praha 1–1 2–2 3–3[c]
Második forduló Bulgária Szpartak Várna 2–0 2–1 4–1
Negyeddöntő Spanyolország Barcelona 3–0 0–2 3–2
Elődöntő Olaszország Juventus 1–1 1–2 2–3
1984–1985 UEFA-kupa Első forduló Magyarország Rába ETO Győr 3–0 2–2 5–2
Második forduló Hollandia PSV Eindhoven 0–0 1–0 1–0
Harmadik forduló Skócia Dundee United 2–2 3–2 5–4
Negyeddöntő Magyarország Videoton 1–0 0–1 1–1 (t. 4–5)
1985–1986 Kupagyőztesek Európa-kupája Első forduló Portugália Benfica Eltiltva
1986–1987 UEFA-kupa Eltiltva
1988–1989 UEFA-kupa
1990–1991 Kupagyőztesek Európa-kupája Első forduló Magyarország Pécsi Munkás 2–0 1–0 3–0
Második forduló Wales Wrexham 3–0 2–0 5–0
Negyeddöntő Franciaország Montpellier 1–1 2–0 3–1
Elődöntő Lengyelország Legia Warszawa 1–1 3–1 4–2
Döntő Spanyolország Barcelona 2–1 (S)
1991 UEFA-szuperkupa Döntő Jugoszlávia Crvena zvezda 1–0 (H)
1991–1992 Kupagyőztesek Európa-kupája Első forduló Görögország Athinaikósz 2–0 0–0 2–0
Második forduló Spanyolország Atlético Madrid 1–1 0–3 1–4
1992–1993 UEFA-kupa Első forduló Oroszország Torpedo Moszkva 0–0 0–0 0–0 (t. 3–4)
1993–1994 UEFA-bajnokok ligája Első forduló Magyarország Kispest Honvéd 2–1 3–2 5–3
Második forduló Törökország Galatasaray 3–3 0–0 3–3[b]
1994–1995 UEFA-bajnokok ligája A csoport Svédország IFK Göteborg 4–2 1–3 3.
Törökország Galatasaray 4–0 0–0
Spanyolország Barcelona 2–2 0–4
1995–1996 UEFA-kupa Első forduló Oroszország Rotor Volgográd 2–2 0–0 2–2[b]
1996–1997 UEFA-bajnokok ligája C csoport Olaszország Juventus 0–1 0–1 2.
Ausztria Rapid Wien 2–0 2–0
Törökország Fenerbahçe 0–1 2–0
Negyeddöntő Portugália Porto 4–0 0–0 4–0
Elődöntő Németország Borussia Dortmund 0–1 0–1 0–2
1997–1998 UEFA-bajnokok ligája B csoport Szlovákia Košice 3–0 3–0 1.
Olaszország Juventus 3–2 0–1
Hollandia Feyenoord 2–1 3–1
Negyeddöntő Franciaország Monaco 1–1 0–0 1–1[b]
1998–1999 UEFA-bajnokok ligája Második selejtező forduló Lengyelország ŁKS Łódź 2–0 0–0 2–0
D csoport Spanyolország Barcelona 3–3 3–3 2.
Németország Bayern München 1–1 2–2
Dánia Brøndby 5–0 6–2
Negyeddöntő Olaszország Internazionale 2–0 1–1 3–1
Elődöntő Olaszország Juventus 1–1 3–2 4–3
Döntő Németország Bayern München 2–1 (S)
1999 UEFA-szuperkupa Döntő Olaszország Lazio 0–1 (S)
1999 Interkontinentális kupa Döntő Brazília Palmeiras 1–0 (S)
2000 FIFA-klubvilágbajnokság B csoport Mexikó Necaxa 1–1 (S) 3.
Brazília Vasco da Gama 1–3 (S)
Ausztrália (ország) South Melbourne 2–0 (S)
1999–2000 UEFA-bajnokok ligája Első csoportkör
D csoport 		Horvátország Croatia Zagreb 0–0 2–1 1.
Ausztria Sturm Graz 2–1 3–0
Franciaország Marseille 2–1 0–1
Második csoportkör
B csoport 		Olaszország Fiorentina 3–1 0–2 1.
Spanyolország Valencia 3–0 0–0
Franciaország Bordeaux 2–0 2–1
Negyeddöntő Spanyolország Real Madrid 2–3 0–0 2–3
2000–2001 UEFA-bajnokok ligája Első csoportkör
G csoport 		Belgium Anderlecht 5–1 1–2 2.
Ukrajna Dinamo Kijiv 1–0 0–0
Hollandia PSV Eindhoven 3–1 1–3
Második csoportkör
A csoport 		Görögország Panathinaikósz 3–1 1–1 2.
Ausztria Sturm Graz 3–0 2–0
Spanyolország Valencia 1–1 0–0
Negyeddöntő Németország Bayern München 0–1 1–2 1–3
2001–2002 UEFA-bajnokok ligája Első csoportkör
G csoport 		Franciaország Lille 1–0 1–1 2.
Spanyolország Deportivo La Coruña 2–3 1–2
Görögország Olimbiakósz 3–0 2–0
Második csoportkör
A csoport 		Németország Bayern München 0–0 1–1 1.
Portugália Boavista 3–0 3–0
Franciaország Nantes 5–1 1–1
Negyeddöntő Spanyolország Deportivo La Coruña 3–2 2–0 5–2
Elődöntő Németország Bayer Leverkusen 2–2 1–1 3–3[b]
2002–2003 UEFA-bajnokok ligája Harmadik selejtező forduló Magyarország Zalaegerszeg 5–0 0–1 5–1
Első csoportkör
F csoport 		Izrael Makkabi Haifa 5–2 0–3 1.
Németország Bayer Leverkusen 2–0 2–1
Görögország Olimbiakósz 4–0 3–2
Második csoportkör
D csoport 		Svájc Basel 1–1 3–1 1.
Spanyolország Deportivo La Coruña 2–0 0–2
Olaszország Juventus 2–1 3–0
Negyeddöntő Spanyolország Real Madrid 4–3 1–3 5–6
2003–2004 UEFA-bajnokok ligája E csoport Görögország Panathinaikósz 5–0 1–0 1.
Németország Stuttgart 2–0 1–2
Skócia Rangers 3–0 1–0
Nyolcaddöntő Portugália Porto 1–1 1–2 2–3
2004–2005 UEFA-bajnokok ligája Harmadik selejtező forduló Románia Dinamo București 3–0 2–1 5–1
D csoport Franciaország Lyon 2–1 2–2 2.
Törökország Fenerbahçe 6–2 0–3
Csehország Sparta Praha 0–0 4–1
Nyolcaddöntő Olaszország Milan 0–1 0–1 0–2
2005–2006 UEFA-bajnokok ligája Harmadik selejtező forduló Magyarország Debrecen 3–0 3–0 6–0
D csoport Spanyolország Villarreal 0–0 0–0 4.
Portugália Benfica 2–1 1–2
Franciaország Lille 0–0 0–1
2006–2007 UEFA-bajnokok ligája F csoport Skócia Celtic 3–2 0–1 1.
Portugália Benfica 3–1 1–0
Dánia København 3–0 0–1
Nyolcaddöntő Franciaország Lille 1–0 1–0 2–0
Negyeddöntő Olaszország Roma 7–1 1–2 8–3
Elődöntő Olaszország Milan 3–2 0–3 3–5
2007–2008 UEFA-bajnokok ligája F csoport Portugália Sporting CP 2–1 1–0 1.
Olaszország Roma 1–0 1–1
Ukrajna Dinamo Kijiv 4–2 4–0
Nyolcaddöntő Franciaország Lyon 1–0 1–1 2–1
Negyeddöntő Olaszország Roma 1–0 2–0 3–0
Elődöntő Spanyolország Barcelona 1–0 0–0 1–0
Döntő Anglia Chelsea 1–1 (t. 6–5) (S)
2008 UEFA-szuperkupa Döntő Oroszország Zenyit 1–2 (S)
2008 FIFA-klubvilágbajnokság Elődöntő Japán Gamba Oszaka 5–3 (S)
Döntő Ecuador LDU Quito 1–0 (S)
2008–2009 UEFA-bajnokok ligája E csoport Spanyolország Villarreal 0–0 0–0 1.
Dánia AaB 2–2 3–0
Skócia Celtic 3–0 1–1
Nyolcaddöntő Olaszország Internazionale 2–0 0–0 2–0
Negyeddöntő Portugália Porto 2–2 1–0 3–2
Elődöntő Anglia Arsenal 1–0 3–1 4–1
Döntő Spanyolország Barcelona 0–2 (S)
2009–2010 UEFA-bajnokok ligája B csoport Törökország Beşiktaş 0–1 1–0 1.
Németország Wolfsburg 2–1 3–1
Oroszország CSZKA Moszkva 3–3 1–0
Nyolcaddöntő Olaszország Milan 4–0 3–2 7–2
Negyeddöntő Németország Bayern München 3–2 1–2 4–4[b]
2010–2011 UEFA-bajnokok ligája C csoport Skócia Rangers 0–0 1–0 1.
Spanyolország Valencia 1–1 1–0
Törökország Bursaspor 1–0 3–0
Nyolcaddöntő Franciaország Marseille 2–1 0–0 2–1
Negyeddöntő Anglia Chelsea 2–1 1–0 3–1
Elődöntő Németország Schalke 04 4–1 2–0 6–1
Döntő Spanyolország Barcelona 1–3 (S)
2011–2012 UEFA-bajnokok ligája C csoport Portugália Benfica 2–2 1–1 3.
Svájc Basel 3–3 1–2
Románia Oțelul Galați 2–0 2–0
2011–2012 Európa-liga Legjobb 32 Hollandia Ajax 1–2 2–0 3–2
Nyolcaddöntő Spanyolország Athletic Bilbao 2–3 1–2 3–5
2012–2013 UEFA-bajnokok ligája H csoport Törökország Galatasaray 1–0 0–1 1.
Románia CFR Cluj 0–1 2–1
Portugália Braga 3–2 3–1
Nyolcaddöntő Spanyolország Real Madrid 1–2 1–1 2–3
2013–2014 UEFA-bajnokok ligája A csoport Németország Bayer Leverkusen 4–2 5–0 1.
Ukrajna Sahtar Doneck 1–0 1–1
Spanyolország Real Sociedad 1–0 0–0
Nyolcaddöntő Görögország Olimbiakósz 3–0 0–2 3–2
Negyeddöntő Németország Bayern München 1–1 1–3 2–4
2015–2016 UEFA-bajnokok ligája Selejtező rájátszás Belgium Club Brugge 3–1 4–0 7–1
B csoport Hollandia PSV Eindhoven 0–0 1–2 3.
Németország Wolfsburg 2–1 2–3
Oroszország CSZKA Moszkva 1–0 1–1
2015–2016 Európa-liga Legjobb 32 Dánia Midtjylland 5–1 1–2 6–3
Nyolcaddöntő Anglia Liverpool 1–1 0–2 1–3
2016–2017 Európa-liga A csoport Törökország Fenerbahçe 4–1 1–2 2.
Hollandia Feyenoord 4–0 0–1
Ukrajna Zorja Luhanszk 1–0 2–0
Legjobb 32 Franciaország Saint-Étienne 3–0 1–0 4–0
Nyolcaddöntő Oroszország Rosztov 1–0 1–1 2–1
Negyeddöntő Belgium Anderlecht 2–1 1–1 3–2
Elődöntő Spanyolország Celta Vigo 1–1 1–0 2–1
2017 Hollandia Ajax 2–0 (S)
2017 UEFA-szuperkupa Döntő Spanyolország Real Madrid 1–2 (S)
2017–2018 UEFA-bajnokok ligája A csoport Svájc Basel 3–0 0–1 1.
Oroszország CSZKA Moszkva 2–1 4–1
Portugália Benfica 2–0 1–0
Nyolcaddöntő Spanyolország Sevilla 1–2 0–0 1–2
2018–2019 UEFA-bajnokok ligája H csoport Svájc Young Boys 1–0 3–0 2.
Spanyolország Valencia 0–0 1–2
Olaszország Juventus 0–1 2–1
Nyolcaddöntő Franciaország Paris Saint-Germain 0–2 3–1 3–3[c]
Negyeddöntő Spanyolország Barcelona 0–1 0–3 0–4
2019–2020 Európa-liga L csoport Kazahsztán Astana 1–0 1–2 1.
Hollandia AZ 4–0 0–0
Szerbia Partizan 3–0 1–0
Legjobb 32 Belgium Club Brugge 5–0 1–1 6–1
Nyolcaddöntő Ausztria LASK 2–1 5–0 7–1
Negyeddöntő Dánia København 1–0 (S)
Elődöntő Spanyolország Sevilla 1–2 (S)
2020–2021 UEFA-bajnokok ligája H csoport Franciaország Paris Saint-Germain 1–3 2–1 3.
Németország RB Leipzig 5–0 2–3
Törökország İstanbul Başakşehir 4–1 1–2
2020–2021 Európa-liga Legjobb 32 Spanyolország Real Sociedad 0–0 4–0 4–0
Nyolcaddöntő Olaszország Milan 1–1 1–0 2–1
Negyeddöntő Spanyolország Granada 2–0 2–0 4–0
Elődöntő Olaszország Roma 6–2 2–3 8–5
Döntő Spanyolország Villarreal 1–1 (t. 10–11) (S)
2021–2022 UEFA-bajnokok ligája F csoport Svájc Young Boys 1–1 1–2 1.
Spanyolország Villarreal 2–1 2–0
Olaszország Atalanta 3–2 2–2
Nyolcaddöntő Spanyolország Atlético Madrid 0–1 1–1 1–2
2022–2023 Európa-liga E csoport Spanyolország Real Sociedad 0–1 1–0 2.
Moldova Sheriff Tiraspol 3–0 2–0
Ciprusi Köztársaság Omónia 1–0 3–2
Nyolcaddöntő-rájátszás Spanyolország Barcelona 2–1 2–2 4–3
Nyolcaddöntő Spanyolország Real Betis 4–1 1–0 5–1
Negyeddöntő Spanyolország Sevilla 2–2 0–3 2–5
2023–2024 UEFA-bajnokok ligája A csoport Németország Bayern München 0–1 3–4 4.
Dánia København 1–0 3–4
Törökország Galatasaray 2–3 3–3
2024–2025 Európa-liga Alapszakasz Hollandia Twente 1–1 — Ismeretlen
Portugália Porto — 3–3
Törökország Fenerbahçe — okt. 24.
Görögország PAÓK nov. 7. —
Norvégia Bodø/Glimt nov. 28. —
Csehország Viktoria Plzeň — dec. 12.
Skócia Rangers jan. 23. —
Románia FCSB — jan. 30.
  1. ↑ a b c A Manchester United góljai szerepelnek először
  2. ↑ a b c d e f Kiesett idegenben szerzett kevesebb gól miatt.
  3. ↑ a b Továbbjutott több idegenben szerzett gól következtében

Sikerek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „The best of Best”, 2005. november 25. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  2. ↑ George Best's finest hour (angol nyelven). www.manutd.com. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  3. ↑ European triumphs: 1991 (angol nyelven). www.manutd.com. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  4. ↑ Smyth, Rob. „Not So Forgotten Story: Manchester United v Galatasaray, 1993”, The Guardian, 2012. szeptember 19. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  5. ↑ Moore, Glenn: United's record ended by Bolic, 1996. október 31. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  6. ↑ United crowned kings of Europe. news.bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  7. ↑ „Man Utd 1-1 Porto”, 2004. március 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  8. ↑ „Roma 2-1 Man Utd”, 2007. április 4. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  9. ↑ „Man Utd 7-1 Roma (agg 8-3)”, 2007. április 10. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  10. ↑ „Man Utd 3-2 AC Milan”, 2007. április 24. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  11. ↑ „AC Milan 3-0 Man Utd (Agg: 5-3)”, 2007. május 2. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  12. ↑ „Man Utd earn dramatic Euro glory”, 2008. május 22. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  13. ↑ „Barcelona 2-0 Man Utd”, 2009. május 27. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  14. ↑ „Barcelona 3-1 Man Utd”, BBC Sport, 2011. május 27. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  15. ↑ „FC Basel 2-1 Man Utd”, BBC Sport, 2011. december 6. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  16. ↑ „Athletic Bilbao 2-1 Man Utd (agg 5-3)”, BBC Sport, 2012. március 14. (Hozzáférés: 2024. október 2.) (brit angol nyelvű) 
  17. ↑ „David Moyes: Manchester United manager sacked by club”, BBC Sport, 2014. április 22. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.) (brit angol nyelvű) 
  18. ↑ „Manchester United could face Monaco in Champions League”, BBC Sport, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.) (brit angol nyelvű) 
  19. ↑ Dawson, Rob: Manchester United to face Champions League play-off (angol nyelven). Manchester Evening News, 2015. május 24. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  20. ↑ „Ajax 0-2 Manchester United”, BBC Sport, 2017. május 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.) (brit angol nyelvű) 
  21. ↑ Jackson, Jamie. „Villarreal beat Manchester United 11-10 on penalties to win Europa League final”, The Guardian, 2021. május 26. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.) (brit angol nyelvű) 
  22. ↑ „Sevilla 3-0 Manchester United (Agg: 5-2): Dreadful Red Devils dumped out of Europa League”, BBC Sport, 2023. április 19. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.) (brit angol nyelvű) 
  23. ↑ Summerscales, Robert: Manchester United Eliminated From Europe After Worst Ever Champions League Campaign (angol nyelven). Futbol on FanNation, 2023. december 12. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Manchester United F.C. in international football című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Manchester_United_FC_a_nemzetközi_labdarúgásban&oldid=27496483”