A budapesti Szent István körút épületeinek listája – Wikipédia

Az alábbi lista a budapesti Nagykörút Szent István körúti részének épületeit tartalmazza.

A Nagykörút teljes hossza a Margit hídtól a Petőfi hídig 4141 méter. Számozásának iránya, a páros-páratlan oldalak váltakoznak. Egyes részeinek hossza és számozása az alábbi módon alakul:

• Szent István körút: 553 m, Jászai Mari tér – Nyugati tér:
  1–29. (Balassi B. u. > Bajcsy-Zs. út), 2–30. (Pozsonyi u. > Váci út.)
• Teréz körút: 1054 m, Nyugati tér – Király u.:
  57–1. (Nyugati pu. < Andrássy út), 62–2. (Jókai u. < Andrássy út)
• Erzsébet körút: 764 m, Király u. – Blaha Lujza tér:
  53–1. (Városliget felőli, külső oldal), 58–2. (Duna felőli, belső oldal)
• József körút: 1223 m, Blaha Lujza tér – Üllői út:
  3^[1]–87. (Duna felőli, belső oldal), 2–86. (Rákóczi tér felőli, külső oldal)
• Ferenc körút: 556 m, Üllői út – Boráros tér:
  45–1. (Üllői út < Soroksári út), 58–2. (Angyal István park < Ráday utca)

A Nagykörút szélessége teljes hosszában 37,92 méter, így felülete 157 027 m².^[2] Mérete a mindössze 124 944 m² területű Városmajorral összehasonlítva könnyen érzékeltethető. A körút tengerszint feletti legmagasabb pontja a Nyugati pályaudvar előtt van, 106,09 méterrel a tenger szintje felett. (A Duna normál szintjéhez viszonyítva 10,69 méter magasan.) Ettől a ponttól az út nyomvonala mindkét híd irányába egyaránt lejt, a József körút közepe táján 104,16 méter, míg a legalacsonyabb pontját a Boráros térnél elérve, 103,33 méteres tengerszint feletti magasságon. A 2,76 méteres terepkülönbséget – ekkora távolságban – az emberi szem nem érzékeli. A magassági viszonyok a körút alatt húzódó főgyűjtőcsatorna esését megfelelően tudják tehát biztosítani.

A házszámozás a Nagykörút két vége, vagyis a Duna felől, illetve középen a Blaha Lujza tértől növekvő irányú. A Nyugati térnél és az Üllői útnál megfordul, tehát innen a számok csökkennek. Az irány megváltozásával a páros-páratlan oldalak is felcserélődnek, vagyis a Szent István krt., József krt. külső oldala páros, míg a Teréz krt., Erzsébet krt., Ferenc krt. belső, Kiskörút felőli oldala.

Kép	Házszám	Név	Építés ideje	Tervező	Megjegyzés	További képek a Wikimédia Commonson
	1.	Gaál-bérház[3][4]	1899–1903	Gaál Bertalan
	2.	Foglár-bérház[5]	1898–1899	Kauser Gyula
	3.	Müller-bérház[6]	1903	tervező nem ismert
	4.	Weiss-bérház[7]	1904	Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula
	5.	Nádor-udvar[8]	1901	Heidelberg Sándor és Jónás Dávid
	6-8.	Weisz-bérház[9][10]	1894	Hudetz János
	7.	Budapest Székesfőváros bérháza[11]	1901–1902	Szabó Gyula[12][13]
	9.	Haggenmacher-bérház[14]	1897	Hubert József
	10.	Weisz-bérház[15]	1903–1904	Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula

Kép	Házszám	Név	Építés ideje	Tervező	Megjegyzés	További képek a Wikimédia Commonson
	11.	Haggenmacher-bérház[16]	1897–1898	Hubert József
	12.	Amon-bérház[17]	1900	Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula
	13.	Haggenmacher-bérház[18]	1898	Gaál Bertalan
	14.	Vígszínház[19]	1896	Hermann Helmer és Ferdinand Fellner
	15.	Haggenmacher-bérház[20]	1898	Gaál Bertalan[4]
	16.	Wellisch-bérház	1898–1899	Wellisch Alfréd[21] vagy Hegedűs Ármin[22]
	17.	Budapest Székesfőváros bérháza[23]	1901	Orczy Gyula
	18.	Jellinek-bérház[24]	1895–1896	Pucher József[25]
	19.	bérház[26]	1895	talán Pucher József
	20.	Amon-bérház[27]	1897	Gaál Bertalan

Kép	Házszám	Név	Építés ideje	Tervező	Megjegyzés	További képek a Wikimédia Commonson
	21.	Herz–Herczog-bérház[28]	1886	Ray Rezső Lajos
	22.	A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság bérháza[29]	1894	Peterek Lajos és Wagner Marcell[30]
	23.	Pillitz-bérház[31]	1891	Lederer G.[31]
	24.	Keleti-bérház	1888	Paulheim József[30]
	25.	Hudetz-bérház[32]	1889–1890	Hudetz János
	26.	Paulheim-bérház[33]	1887–1888	Paulheim József[34]
	27.	Paulheim-bérház[35]	1890	Paulheim Ferenc
	28.	Floch-bérház[36]	1890–1891	Hirsch József[34]
	29.	bérház[37]	1890 k.	Paulheim József
	30.	Keleti-bérház[38]	1887	Paulheim József[34]	1927-ben épült rá a 4. és 5. emelete Sós Aladár és Jakab Dezső tervei alapján.[34]

Kép	Házszám	Név	Építés ideje	Tervező	Megjegyzés	További képek a Wikimédia Commonson
	31. (Nyugati tér 6.-ként ismert)	bérház	1878 (?)	Petschacher Gusztáv (?)
	32. (Nyugati tér 5.-ként ismert)	Hatschek-bérház[39]	1893	Holub József

• Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528  
• Déry Attila: Pest építészeti topográfiája II. V. kerület, Belváros – Lipótváros. Budapest, 2005.
• Nagykörút Portálprogram

• Budapest V. kerületének műemléki listája
• Budapest XIII. kerületének műemléki listája