Alara – Wikipédia

Alara
előd Núbia kusita uralkodója utód Kasta
Alara kártusa a jóval később élt Nasztaszen sztéléjén[1]
Nomen	Alara[2]
Gyermekei	Tabiri

Ez a szócikk az uralkodóról szól. Hasonló címmel lásd még: Alara (keresztnév).

Alara a Kusita Királyság egyik uralkodója, akit utódai a napatai uralkodódinasztia alapítójának tartottak; Núbia első ismert királya. Egyesítette Felső-Núbiát Meroétól a harmadik kataraktáig, és Napatát Núbia vallási fővárosává tette. Valószínűleg említik a kawai Ámon-templomban. Magának Alarának az uralma nem terjedt ki Egyiptom bármely területére, ahogy két közvetlen utódáé, Kastáé és Piyéé, ezért nem számítják a XXV. dinasztia uralkodói közé. A núbiai irodalom szerint hosszú ideig uralkodhatott, mert az őt követő királyok azt kérték, hogy uralkodásuk olyan hosszú legyen, mint az övé. Emlékezete fontos szerepet kapott a kusita királyság eredetmítoszában, mely az idők során számos új elemmel bővült.^[3] A núbiai kultúrában nagy tisztelettel övezték.^[4]

Alara első dokumentált említése egy egyiptomi hieroglifákkal írt sztélén található, melyet Tabiri királyné,^[5] Alara és felesége, Kaszaka királyné lánya állíttatott.^[4] Mivel Tabiri Piye felesége volt, Piye pedig közvetlenük Kastát követte a trónon, Alara nagy valószínűséggel Kasta elődje volt.^[4] Míg Alara nem visel királyi címet Tabiri sztéléjén, nevét kártusba írják, ami megerősíti, hogy kusita uralkodó volt.^[6] Alarát Taharka nagyanyjának testvéreként említik a kawai feliratok (IV, 16f sor,^[7] i. e. 685 körül és VI, 23f, i. e. 680 körül),^[8] ami azt jelenti, Taharka anyja, Abar királyné (aki szintén Piyéhez ment feleségül), Alara lánytestvérének a lánya volt.^[9]

Timothy Kendall nubiológus szerint Alara az a bizonyos Ari Meriamon király, akinek 23. uralkodási évét említi egy töredékesen fennmaradt sztélé a kawai Ámon-templomból.^[10] Török László azonban 1997-es, The Kingdom of Kush: Handbook of the Napatan-Meroitic Civilization. (Handbuch der Orientalistik 31) című könyvében elutasítja ezt a nézetet, és úgy véli, a sztélé szövege és stílusa alapján az Ari név Arjamanira utal, egy sokkal későbbi, a XXV. dinasztia utáni királyra, aki Meroéből uralkodott. Kendall epigráfiai alapokon álló érveit más tudósok sem fogadják el.

Alarát Kasta követte, aki kiterjesztette Núbia befolyását Elephantinéig és Thébáig. Az el-kurrui királyi temetőben temették el, Napatától folyásirányban.^[11] Feleségét, Kaszakát a Ku.23 sírba temették (El-Kurru 23).^[12] Sírja közvetlenül a Ku.9 mellett van, ami feltehetőleg magáé Alaráé.^[13]

Kendall szerint a Ku.9 sír tulajdonosát (aki valószínűleg Alara):

„hagyományos núbiai módon temették el, ágyon fekve, egy kis, elzárt oldalkamrában, ami egy függőleges akna aljából nyílik. A sír látható felépítménye számos egyiptomi elemmel rendelkezik. Csúcsát durva kidolgozású, üreges bronz ba szobor díszíthette. A kápolnában egyszerű, kemény kőből faragott, egyiptomi stílusú áldozati asztal állt, a falakat durva kidolgozású mélyreliefekkel díszítették. Az egyik kőtömbön kivehető alak talán egy férfifej felső része, rajta korona zászlakkal, a homlok fölött hurokszerű, talán ureuszt utánzó dísz. Ez vagy azt sugallja, hogy a sír tulajdonosa élete vége felé közel állt ahhoz, hogy igazi fáraónak tekintse magát, vagy azt, hogy utóda (Kasta?), aki a sírt építtette és a reliefeket jóváhagyta, engedélyt adott erre a posztumusz ábrázolásra.”^[13]

Török egyetért ezzel és azt írja, hogy „a Ku.9 kultuszkápolnája lehetett az első sír el-Kurruban, a korai kusita uralkodók királyi temetőjében, amelyben halotti sztélé és áldozati asztal is volt”.^[4]

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Alara of Nubia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.