Bácsszőlős – Wikipédia

Nem tévesztendő össze a következővel: Bácsszőlős (Szerbia).

Bácsszőlős
Bácsszőlős címere Bácsszőlős zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Bácsalmási
Jogállás	község
Polgármester	Szarvas Róbert Norbert (független)[1]
Irányítószám	6425
Körzethívószám	79
Népesség
Teljes népesség	297 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	9,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	38,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 08′ 07″, k. h. 19° 25′ 16″46.1352313, 19.421249746.135231°N 19.421250°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 07″, k. h. 19° 25′ 16″46.1352313, 19.421249746.135231°N 19.421250°E
Bácsszőlős Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bácsszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsszőlős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bácsszőlős község Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járásban.

A község a Bácskában, a szerb határ közelében, Bácsalmástól 8 kilométerre keletre fekszik. Belterülete 37 hektár.

A szomszédos települések: észak felől Mélykút, északkelet felől Tompa, kelet felől Csikéria, dél felől Kunbaja, nyugat felől pedig Bácsalmás.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 5507-es út, amely kelet-nyugati irányban végighalad a falu központján, annak főutcájaként. A környék nagyobb városai közül Baja-Bácsalmás és Tompa felől is az 5501-es úton közelíthető meg; határszélét érinti még északnyugaton az 5312-es, északkeleten pedig az 5502-es út is.

1960-ig vasúton a Szabadka–Baja-vasútvonalon lehetett megközelíteni Kunbaja-Bácsalmási szőlők megállóhely révén. A sínek ma is megvannak, de a pálya járhatatlan.

Bácsszőlöst, amelynek talaja homokos, szőlőművelésre alkalmas, 1952-ben szervezték önálló tanyás községgé a bácsalmási szőlők Dobokanagyjárás, Kunbajapuszta, Ószőlők és Teleki szőlők határrészeiből. E határrészek a 19. század végétől váltak lakottá, amikor a felparcellázott területeken meghonosították az alföldi szőlőfajtákat, és állandó lakhelyű tanyákat építettek. A területen áthaladt az 1885-ben épült, Baját Szabadkával összekötő vasútvonal és a Bácsalmást Szabadkával összekötő makadámút is, ami lehetővé tette a borkereskedelem kialakulását és fejlődését.

A második világháború és utána a német lakosság kitelepítése jóvátehetetlen pusztítást okozott, ugyanis a tanyás szőlőskertek, ültetvények nagy része, amely németeké volt, a helyükre betelepített, hozzá nem értő telepeseké lett. 1949-ben 228 hektár elhanyagolt területen állami gazdaságot alakítottak, 75 hektáron pedig a Törekvés szakcsoport alakult meg. 1952-ben, a község megszerveződése idején a népesség száma meghaladta a háromezret. A faluközpontot a templom és a Szent István-iskola környékén alakították ki. Először bekötőutat, 1958-ban tanácsházát és postahivatalt építettek, villamosították a belterületet. A Bácsalmási Áfész új boltot és vendéglőt nyitott, a kereskedelmi ellátást ma is ezek biztosítják. 1959-ben adták át a kultúrházat, az orvosi rendelőt, 2 tanteremmel bővítették az iskolát, és labdarúgópályát építettek.

A szőlő- és gyümölcstermelés országos hosszú távú fejlesztési terve alapján 1958-tól az 1970-es évekig a térségben 1800 hektár területen gépi művelésre alkalmas szőlőt telepítettek, szőlőfeldolgozó és palackozó üzemet építettek. Az alföldi bortermelés fellegvárának tartott Kunbaja–Bácsszőlősi Állami Gazdaságban dolgozott a falu aktív korú lakosságának mintegy 60%-a. A másik mezőgazdasági munkáltató, a termelőszövetkezet egyesült a mélykúti Alkotmány Tsz-szel. Az utóbbi évtizedekben drasztikusan csökkent a hátrányos helyzetű település lakóinak száma, amihez az is hozzájárult, hogy a szovjet exportra berendezkedett monokultúrás állami gazdaság a nyolcvanas években fizetésképtelenné vált, és 1991-es teljes körű vagyonértékesítése után az aktív korú lakosság nagy része elvesztette állandó munkahelyét. Az 1990-es népszámlálás 207 fős belterületi és 324 külterületi állandó népességet és 235 lakást regisztrált, de az utóbbi években tovább nőtt az elhagyott tanyák száma, és csökkent a lélekszám.

A településen 137 hektár szőlőültetvény van magántulajdonban, s két betéti társaság és 14 egyéni vállalkozó is működik, akik virágmag-termesztéssel is foglalkoznak. A Cabernet Coop szőlőművelésre főképp idénymunkásokat foglalkoztat. Az önkormányzat közhasznú foglalkoztatással igyekszik enyhíteni a munkanélküliséget.

A falu központjában 1945-től 1990-ig 111 lakóházat építettek a tanyáikat elhagyó emberek. A törpevízmű helyett 1980-ban kiépítették a vezetékes vízhálózatot. A lakosság anyagi hozzájárulásával 1991-ben bekapcsolták a távhívást és 1993-ban kiépítették a tartályos gázellátó rendszert. A belterület parkosított, az utak pormentesítettek.

A község napközi otthonos óvodát, általános iskolát, könyvtárat és – alkalomszerű nyitvatartással – művelődési házat is működtet. Az iskolát 1993-ban pályázati támogatásokkal felújították, számítógépekkel és korszerű audiovizuális eszközökkel is ellátták.

2020 körül Európai Uniós támogatásból felújították az egészségházat és az orvosi szolgálati lakást, ahova azután a polgármester önkényesen beköltözött.^[3]

A település lakói közül 2001-ben ketten német nemzetiségűnek vallották magukat, a többiek magyarnak.

• 1990–1994: Mondovits Mihály (független)^[4]
• 1994–1998: Mondovits Mihály (független)^[5]
• 1998–2002: Mondovits Mihály (független)^[6]
• 2002–2006: Mondovits Mihály (független)^[7]
• 2006–2010: Mondovits Mihály (független)^[8]
• 2010–2014: Szarvas Róbert Norbert (Fidesz–KDNP)^[9]
• 2014–2019: Szarvas Róbert Norbert (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2019–2024: Szarvas Róbert Norbert (Fidesz–KDNP)^[11]
• 2024– : Szarvas Róbert Norbert (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,3% németnek, 0,3% románnak, 0,6% szerbnek mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,6%, református 7,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 19,1% (17,1% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 1,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% szerbnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,6% volt római katolikus, 9% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (49,5% nem válaszolt).^[13]

A 2010-ben kialakított park az első világháború áldozataira emlékező emléktáblával.