Tass – Wikipédia

Tass
A Ráckevei-Duna zsilipje Tassnál
Tass címere Tass zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kunszentmiklósi
Jogállás	község
Polgármester	Németh Gábor (független)[1]
Irányítószám	6098
Körzethívószám	76
Népesség
Teljes népesség	2834 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	36,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	74,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′ 08″, k. h. 19° 01′ 44″47.019, 19.02947.019000°N 19.029000°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 08″, k. h. 19° 01′ 44″47.019, 19.02947.019000°N 19.029000°E
Tass Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Tass weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tass témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tass község Bács-Kiskun vármegye északnyugati részében, a Kunszentmiklósi járásban. A településnél ered mesterséges kivezetéssel a Kiskunsági-főcsatorna a Ráckevei-Duna-ágból, illetve a Ráckevei-Duna a Tassi-zsilipen keresztül - szintén mesterségesen és felduzzasztással - a Dunába torkollik.

Budapesttől hozzávetőlegesen 60 kilométerre délre fekszik, a Duna főága és a Ráckevei-Duna találkozása közelében, a Duna bal parti oldalán. A faluközpont az 51-es út mentén található, de – eléggé elhatárolódva – körülbelül 7 kilométerrel távolabb a vízparti Tass-Szentgyörgypuszta üdülőterület Dömsödről külön leágazó úton és részben Csepel-szigeten Makádon át is megközelíthető. (Azonban a tassi zsilipnél még nem épült személyforgalmi átkelés.)

A szomszédos települések: észak felől Dömsöd, kelet felől Kunszentmiklós, dél felől Szalkszentmárton, nyugat felől (a Duna túlpartján) Rácalmás, északnyugat felől pedig (a Csepel-sziget déli csücskén) Makád.

A községen végighalad észak-déli irányban az 51-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Kunszentmiklóssal az 5205-ös út köti össze, lakott területeit érinti emellett még néhány öt számjegyű közút is.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Kelebia-vasútvonal érinti, és bezárása előtt áthaladt a területén a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonal is. A két vonal közös állomása, Kunszentmiklós-Tass vasútállomás a község határvonalától néhány lépésre keletre, de teljesen kunszentmiklósi területen létesült, Tass központjától nagyjából 5 kilométerre.

A település első ismert írásos említése, Tas néven 1325 körüli. Nevét valószínűleg Árpád fejedelem unokájáról, Tas vezérről kapta, akinek itt lehetett az egyik szállása. Területe az Árpád-korban Fejér, majd Solt vármegyéhez tartozott. A 13. század végén a királyi tárnokok és ételhordók lakhelye volt. A 14. században a Tassi nemesek birtokolták. A török időket átvészelte, az 1690–1695-ös összeírásban kisnemesek lakta nemesi község volt.

A 18. században több nemesi családnak is volt itt részbirtoka. A 19. században tűzvész, árvíz, kolera pusztította. A vasút a település határában 1882-ben épült ki. A ráckevei Duna-ág torkolatánál 1926–1929 között épült meg a zsilip és egy kisebb vízerőmű, utóbbi gépészeti berendezéseit az 1956-os jeges árvíz lerombolta, később sem állították helyre.

• 1990–1994: Horváth Győző (független)^[3]
• 1994–1998: Horváth Győző (független)^[4]
• 1998–2002: Horváth Győző (független)^[5]
• 2002–2006: Csík József Pálné (független)^[6]
• 2006–2010: Csík Józsefné (független)^[7]
• 2010–2014: Németh Gábor (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Németh Gábor (független)^[9]
• 2019–2024: Németh Gábor (független)^[10]
• 2024– : Németh Gábor (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,8% bolgárnak, 2,2% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 30,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14% (26% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, ukránnak, szlováknak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt református, 18,8% római katolikus, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 2,8% egyéb katolikus, 14,9% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).^[12]

• A református templom Benkó Károly tervei alapján 1886–1888 között épült. A torony csúcsán a csillag és a kakas a reformátusok mindkét jelképe látható.
• A Tassi-zsilip a Ráckevei-Duna-ág szabályozására készült Kvassay Jenő mérnök kezdeményezésére. A folyó esése 48 km-en 4,3 méter, ez a szintkülönbség tette szükségessé a hajók számára a zsilip megépítését. A torkolatot a felduzzasztásból valójában Bács megye és Tass területén vájták ki, így Csepel-sziget déli csücske megye-átlépésben részesült. 2021-2022. év között a Kis-Dunából egy újabb ág kivezetésével egy új több-funkcióju vízleeresztő zsilip-műtárgy épült autóátkeléssel, mely természetesebb új határvonalakat képez. Illetve vele szemben és a régi zsiliptől délre a régi kivezető folyáson egy vékony híd épült, így végre közvetlen elérhetőség létesült Makádtól Tassig. Ellenben az új zsilip miatt kisebb terület lecsípődött a Csepel-szigetről, a régi zsilip így már nem a sziget része.

A tassi zsilip körüli IV, V és VI-os számú vízterületek kiváló horgászási lehetőséget biztosítanak. A horgászhelyek közelében számos szálláslehetőség található. A IV-es számú vízterület mellett található a Postás Sporthorgász Egyesület központi tanyája.

• Itt született Kemény Simon (1882. augusztus 19. – Budapest, 1945. január 27.) költő, író, lapszerkesztő.
• Itt nyugszik a Darányi család sírboltjában Darányi Kálmán (miniszterelnök) és Hóman Bálint miniszter.
• Itt szolgál plébánosként Bese Gergő atya (1983–), a 777 bloggere.

• 
  Darányi-kúria
• 
  Fogyatékos Személyek Otthona Tass
• 
  Református templom
• 
  Tassi-zsilip
• 
  Kiskunsági-főcsatorna

• Tassról (magyar nyelven) (html). www.tass.hu. [2013. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)