Birkás Géza – Wikipédia

Birkás Géza
1939-ben
Született	1879. október 1. Köveskál
Elhunyt	1951. október 15. (72 évesen)[1][2] Szeged
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Kleiszner Vilma Krisztina (h. 1907–?)[3]
Gyermekei	Endre Géza
Foglalkozása	filológus
Sírhelye	Dugonics temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Birkás Géza (Köveskál, 1879. augusztus 1. – Szeged, 1951. október 15.)^[4] irodalom- és művelődéstörténész, nyelvész, szótáríró, egyetemi professzor, rektor. A magyar–francia művelődéstörténeti kapcsolatokat és a francia irodalomtörténetet kutatta.

Birkás Gáspár és Seller Klára fia. A középiskolát a veszprémi piarista gimnáziumban végezte el, majd a budapesti, grenoble-i és genfi egyetemeken folytatta felsőfokú tanulmányait. 1902-ben nyert magyar–francia szakos középiskolai tanári diplomát.^[4] Tanulmányutakat tett Olaszországban, Angliában, Belgiumban, Svájcban, Ausztriában, s két évet a Sorbonne-on is töltött.^[4] 1902–23 között a budapesti Főreáliskolában^{[pontosabban?]}, közben 1903-tól két éven át a Medve utcai polgári iskolában is tanított francia nyelvet.^[5] 1919-től a budapesti tankerület francia nyelvi szakfelügyelője.^[4] Ő volt a fordítója és előkészítője annak a francia nyelvű anyagnak, mellyel a magyar delegáció a trianoni béketárgyalásokra érkezett.^[4]

1922-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen francia irodalomtörténetből magántanári képesítést szerzett. 1923-ban Pécsre költözött és az ottani egyetemen a francia nyelvnek és irodalomnak lett helyettes, majd nyilvános rendes tanára.^[4] 1938–39-ben az egyetem rektoraként működött. Egyetemi munkája mellett francia művelődéstörténeti és irodalmi tárgyú cikkeket, tanulmányokat írt, továbbá szótár- és nyelvkönyvírással is foglalkozott.

Amikor a pécsi Erzsébet Tudományegyetem a II. bécsi döntés után visszaköltözött Pozsonyba, Birkás Géza az újonnan megalapított Horthy Miklós Tudományegyetemre került a Francia Filológiai Intézet addigi vezetője, Zolnai Béla utódjaként, akit 1940. október 19-én a Kolozsvárra visszaköltözött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem hasonló nevű intézetének élére neveztek ki. E posztján 1940–48 között állt. Az 1947/48-as tanévben dékáni tisztséget töltött be a Bölcsészettudományi Karon. Az 1948. naptári év második felében nyugdíjazták.

1951-ben érte a halál. A szegedi Dugonics temetőben nyugszik, a VIII. parcella 3. sorának 5. számú, védett (MK 2006/148) sírhelyén.^[6]

• Rousseau természetérzése (Budapest, 1901)
• Montaigne pedagógiai tanulmányai (ford., bev. és jz.; Budapest, 1913)
• A francia irodalom története a legrégibb időktől napjainkig (Budapest, 1927)^[4]
• A magyarság francia barátai régen és most (Pécs, 1936)
• Egy francia utazó Magyarországon 1597-ben (Budapest, 1938)
• A régi Pécs külföldi útleírások alapján (Pécs, 1939)
• Az ember tragédiája és a franciák (Budapest, 1942)
• Francia-magyar, magyar-francia szótár (Budapest, 1934)^[4]
• Francia utazók Magyarországon (Szeged, 1948)

• Philológiai Társaság
• Irodalomtörténeti Társaság (választmányi tag)
• Keresztény Nemzeti Liga (főtitkár)

• Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Birkás Géza lásd 96. p.
• Bernáth Árpád: Idegen nyelvi modern filológia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. pp. 138–156.

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar katolikus lexikon
• Birkás Géza. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 29.)