Káposztafélék – Wikipédia
Káposztafélék | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kerti holdviola (Lunaria annua) | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Típusnemzetség | ||||||||||||||||
Brassica L. | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Káposztafélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztafélék témájú kategóriát. |
A káposztafélék (Brassicaceae) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjének egy családja.
Több konyhakerti (fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, retek, karfiol, brokkoli, bimbós kel, kínai kel, bordás kel, leves kel), illetve takarmánynövény (takarmánykáposzta, takarmányretek) mellett ebbe a családba tartozik a repce, számos gyógy- és fűszernövény (például a mustár, a torma, a kerti zsázsa) és több ismert gyom is.
Elterjedés
[szerkesztés]A családba háromszáz nemzetség mintegy háromezer faját sorolják, képviselői megtalálhatók szerte a világon, a trópusoktól a szubarktikus övig. Számos fajukat termesztik étkezési céllal vagy olajnövényként. A legtöbb fajuk a mediterrán, illetve mérsékelt égövön, Ázsia középső, illetve délnyugati részén él.
Jellemzők
[szerkesztés]Többnyire lágy szárúak. Leveleik többnyire szórtan állnak, pálhalevelük nincs. Négy csészelevél közt kereszt alakban négy sziromlevél nő, ami a keresztesvirágúak rendjére általában jellemző. Hat porzójuk közül kettő rövidebb a többinél. Felső állású magházuk két termőlevélből forr össze. Termésük, a becő, illetve becőke sajátos felépítésű, kétüregű toktermés, amelyben a magvak a két üreg közötti elválasztó hártyán (replum) ülnek. A becő legalább kétszer olyan hosszú, mint amilyen széles; a becőke közel olyan széles, mint amilyen hosszú. A termés a virágkocsány felől (alulról) két kopáccsal nyílik. Miután a termés két fele elszárad és lehullik (ehelyett egyes fajoknál két, egymagvú résztermésre esik szét), tengelyében a replum még sokáig megmaradhat. Magjuk fehérjét nem tartalmaz, a tartalék tápanyaguk olaj.
Rendszerezés
[szerkesztés]A valódi kétszikűek rosids kládján belül az eurosids II kládba tartozik. Az APG III-rendszerben a korábban ide vont Cleomaceae, valamint a Capparaceae (vagy Capparidaceae) családot újra létrehozták, néhány nemzetséget leválasztva róluk.
Nemzetségek
[szerkesztés]- Acanthocardamum
- Aethionema
- Agallis
- Alliaria
- Alyssoides
- Alysopsis
- Alyssum
- Ammosperma
- Anastatica
- Anchonium
- Andrzeiowskia
- Anelsonia
- Aphragmus
- Aplanodes
- Arabidella
- Arabidopsis
- Arabis
- Arcyosperma
- Armoracia
- Aschersoniodoxa
- Asperuginoides
- Asta
- Atelanthera
- Athysanus
- Aubrieta
- Aurinia
- Ballantinia
- Barbarea
- Beringia
- Berteroa
- Berteroella
- Biscutella
- Bivonaea
- Blennodia
- Boleum
- Boreava
- Bornmuellera
- Borodinia
- Botscantzevia
- Brachycarpaea
- Brassica
- Braya
- Brayopsis
- Brossardia
- Bunias
- Cakile
- Calepina
- Calymmatium
- Camelina
- Camelinopsis
- Capsella
- Cardamine
- Cardaminopsis
- Cardaria
- Carinavalva
- Carrichtera
- Catadysia
- Catenulina
- Caulanthus
- Caulostramina
- Ceratocnemum
- Ceriosperma
- Chalcanthus
- Chamira
- Chartoloma
- Cheesemania
- Cheiranthus
- Chlorocrambe
- Chorispora
- Christolea
- Chrysobraya
- Chrysochamela
- Cithareloma
- Clastopus
- Clausia
- Clypeola
- Cochlearia
- Coelonema
- Coincya
- Coluteocarpus
- Conringia
- Cordylocarpus
- Coronopus
- Crambe
- Crambella
- Cremolobus
- Crucihimalaya
- Cryptospora
- Cuphonotus
- Cusickiella
- Cycloptychis
- Cymatocarpus
- Cyphocardamum
- Dactylocardamum
- Degenia
- Delpinophytum
- Descurainia
- Diceratella
- Dichasianthus
- Dictyophragmus
- Didesmus
- Didymophysa
- Dielsiocharis
- Dilophia
- Dimorphocarpa
- Diplotaxis
- Dipoma
- Diptychocarpus
- Dithyrea
- Dolichirhynchus
- Dontostemon
- Douepea
- Draba
- Drabastrum
- Drabopsis
- Dryopetalon
- Eigia
- Elburzia
- Enarthrocarpus
- Englerocharis
- Eremobium
- Eremoblastus
- Eremodraba
- Eremophyton
- Ermania
- Ermaniopsis
- Erophila
- Eruca
- Erucaria
- Erucastrum
- Erysimum
- Euclidium
- Eudema
- Eutrema
- Euzomodendron
- Farsetia
- Fezia
- Fibigia
- Foleyola
- Fortuynia
- Galitzkya
- Geococcus
- Glaribraya
- Glastaria
- Glaucocarpum
- Goldbachia
- Gorodkovia
- Graellsia
- Grammosperma
- Guillenia
- Guiraoa
- Gynophorea
- Halimolobos
- Harmsiodoxa
- Hedinia
- Heldreichia
- Heliophila
- Hemicrambe
- Hemilophia
- Hesperis
- Heterodraba
- Hirschfeldia
- Hollermayera
- Hormathophylla
- Hornungia
- Hornwoodia
- Hugueninia
- Hymenolobus
- Ianhedgea
- Iberis
- Idahoa
- Iodanthus
- Ionopsidium
- Irenepharsus
- Isatis
- Ischnocarpus
- Iskandera
- Iti
- Ivania
- Kernera
- Kremeriella
- Lachnocapsa
- Lachnoloma
- Leavenworthia
- Lepidium
- Lepidostemon
- Leptaleum
- Lesquerella
- Lignariella
- Lithodraba
- Lobularia
- Lonchophora
- Loxostemon
- Lunaria
- Lyocarpus
- Lyrocarpa
- Macropodium
- Malcolmia
- Mancoa
- Maresia
- Mathewsia
- Matthiola
- Megacarpaea
- Megadenia
- Menkea
- Menonvillea
- Microlepidium
- Microsysymbrium
- Microstigma
- Morettia
- Moricandia
- Moriera
- Morisia
- Murbeckiella
- Muricaria
- Myagrum
- Nasturtiopsis
- Nasturtium
- Neomartinella
- Neotchihatchewia
- Neotorularia
- Nerisyrenia
- Neslia
- Neuontobotrys
- Notoceras
- Notothlaspi
- Ochthodium
- Octoceras
- Olimarabidopsis
- Onuris
- Oreoloma
- Oreophyton
- Ornithocarpa
- Orychophragmus
- Otocarpus
- Oudneya
- Pachycladon
- Pachymitus
- Pachyphragma
- Pachypterygium
- Parlatoria
- Parodiodoxa
- Parolinia
- Parrya
- Parryodes
- Pegaeophyton
- Peltaria
- Peltariopsis
- Pennellia
- Petiniotia
- Petrocallis
- Phaeonychium
- Phlebolobium
- Phlegmatospermum
- Phoenicaulis
- Physaria
- Physocardamum
- Physoptychis
- Physorrhynchus
- Platycraspedum
- Polyctenium
- Polypsecadium
- Pringlea
- Prionotrichon
- Pritzelago
- Pseuderucaria
- Pseudoarabidopsis
- Pseudocamelina
- Pseudoclausia
- Pseudofortuynia
- Pseudovesicaria
- Psychine
- Pterygiosperma
- Pterygostemon
- Pugionium
- Pycnoplinthopsis
- Pycnoplinthus
- Pyramidium
- Quezeliantha
- Quidproquo
- Raffenaldia
- Raphanorhyncha
- Raphanus
- Rapistrum
- Reboudia
- Redowskia
- Rhizobotrya
- Ricotia
- Robeschia
- Rollinsia
- Romanschulzia
- Roripella
- Rorippa
- Rytidocarpus
- Sameraria
- Sarcodraba
- Savignya
- Scambopus
- Schimpera
- Schivereckia
- Schizopetalon
- Schlechteria
- Schoenocrambe
- Schouwia
- Scoliaxon
- Selenia
- Sibara
- Sibaropsis
- Silicularia
- Sinapidendron
- Sinapis
- Sisymbrella
- Sisymbriopsis
- Sisymbrium
- Smelowskia
- Sobolewslia
- Sohms-Laubachia
- Sophiopsis
- Sphaerocardamum
- Spirorhynchus
- Spryginia
- Staintoniella
- Stanfordia
- Stanleya
- Stenopetalum
- Sterigmostemum
- Stevenia
- Straussiella
- Streptanthella
- Streptanthus
- Streptoloma
- Stroganowia
- Stubebdorffia
- Subularia
- Succowia
- Synstemon
- Synthlipsis
- Taphrospermum
- Tauscheria
- Teesdalia
- Teesdaliopsis
- Tetracme
- Thelypodiopsis
- Thelypodium
- Thlaspeocarpa
- Thlaspi
- Thysanocarpus
- Trachystoma
- Trichotolinum
- Trochiscus
- Tropidocarpum
- Turritis
- Vella
- Warea
- Wasabia
- Weberbauera
- Werdermannia
- Winklera
- Xerodraba
- Yinshania
- Zerdana
- Zilla
Források
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 813–814. o. ISBN 963-9257-02-8
- Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan (1999, 2005), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár