Brlog Ozaljski – Wikipédia
Brlog Ozaljski | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Károlyváros |
Község | Kamanje |
Jogállás | falu |
Polgármester | Damir Mateljan |
Irányítószám | 47282 |
Körzethívószám | (+385) 047 |
Népesség | |
Teljes népesség | 74 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 275 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 37′ 31″, k. h. 15° 24′ 13″45.625400°N 15.403500°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 31″, k. h. 15° 24′ 13″45.625400°N 15.403500°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Brlog Ozaljski falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Kamanjéhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Károlyvárostól 20 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Brlog várát 1544-ben említi először írott forrás Zrínyi Miklósnak a szigetvári hősnek tulajdonaként. A várat és a hozzá tartozó falvakat Zrínyi 1560-ban a török elleni harcokban tett szolgálataiért Dovolich Jánosnak adományozta. Ezután a Zrínyiek a Dovolichokat többször is megerősítették a vár birtokában. Végül 1640-ben a két Zrínyi testvér Miklós és Péter a birtokot visszaváltották és ozalyi uradalmukhoz csatolták. Ezután egészen 1670-ig a Zrínyiek tulajdonában volt, amikor a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt a császár Zrínyi Pétertől elvette. A császári parancsot Herbertstein generális hajtotta végre. Katonái a várat teljesen kifosztották, minden mozdíthatót elvittek.
Ezután a birtokot a kincstár nevében 1679-ig Tompa Péter és Sztankovich György igazgatták. Ekkor 19000 forintért Ivan Peranski gróf a horvát gárda ezredese vásárolta meg, akit 1682-ben I. Lipót császár is megerősített birtokában. Lányának, Barbara Sidonijának halála után 1713-ban házassága révén a Delišimunović családé lett. Még ugyanebben az évben Jozef Rabatta generális szerezte meg, aki hosszas pereskedés után végül megvásárolta a birtokot. Rabatta 1722-ben 14000 forintért gróf Paradeizer turnjai kapitánynak adta el, majd fiától ugyanennyi összegért 1740-ben Benevenuto Petazzi gróf szluini és zsumberki császári ezredes vásárolta meg. A gróf aki már Ribnik várát is birtokolta 1754 és 1763 között a károlyvárosi erőd parancsnoka volt. Uralma idején a birtok nagy változáson ment át. A rendkívül művelt és olvasott gróf urbáriumot adott ki a birtok jobbágyainak. A várkastélyt keleti és délkeleti irányban is bővítette, melynek munkálatai 1756-ra a várkápolna megépülésével fejeződtek be. A megújított és bővített épületegyüttest a kor jeles történetírója Kercselics Boldizsár is elegáns kastélynak nevezi. A gróf 1785-ben bekövetkezett halála után végrendeletében az uradalmat Keglevich Mária Annára hagyta és az ő utódaié volt egészen 1838-ig, amikor a szamobori Filip Aleksandar Šufflay vásárolta meg, végül a Laszowski családé lett. Itt született 1868-ban a neves horvát történész Emil Laszowski, a horvát állami levéltár későbbi igazgatója, akinek a kastély bejárata felett emléktáblát állítottak.
A településnek 1857-ben 288, 1910-ben 249 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 91 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
288 | 291 | 258 | 275 | 244 | 249 | 235 | 266 | 296 | 305 | 277 | 197 | 164 | 142 | 93 | 91 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Brlog várkastélya a Zsumberki-hegység nyugati lejtőjén található. Mára nagy része romokban áll, más része magántulajdonként lakott. Ma közigazgatásilag Orljakovo falu területére esik.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1868-ban a neves horvát történész Emil Laszowski, a horvát állami levéltár igazgatója, a Horvát Sárkányrend alapítója, akinek a kastély bejárata felett emléktáblát állítottak.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf