Bubnjarci – Wikipédia

Bubnjarci
A kastély 1880 körül.
A kastély 1880 körül.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségŽakanje
Jogállásfalu
PolgármesterNikola Sopčić
Irányítószám47282
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség197 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 38′ 39″, k. h. 15° 21′ 32″45.644167°N 15.358889°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 39″, k. h. 15° 21′ 32″45.644167°N 15.358889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bubnjarci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bubnjarci falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Žakanjéhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Károlyvárostól 23 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra a Kulpa bal partján a szlovén határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település neve dobost jelent, a 15. – 16. században ugyanis lakói a török elleni harcokban az ozalyi és ribniki bandériumok dobosaiként szolgáltak. A települést kastélyával együtt 1465-ben "Bobnarczy possessio ad castrum Rybnik" néven említik először,[2] abban az időben az ország egyik legfontosabb kastélya volt. Építésének idejéről nincs történeti adat. Ma már nem áll, de egy 1860-ban készített térképen még jól látszik. A település előbb a lipniki, majd a ribniki uradalomhoz tartozott, mely 1418-ban 25 falut foglalt magában összesen 4784 lakossal. Mivel azonban a ribniki templom túl messze volt az itteniek a Kulpán túli Metlikára jártak istentiszteletre.

A 16. században Bubnjarci ura egy gazdag nemesember Franjo Herendić, míg a szomszédos ribniki birtoké a luteránus vallás lelkes terjesztője Petar Lukić volt volt. Ők ketten jó barátok voltak. A kastély utolsó tulajdonosa Filip Šufflaj volt, leszármazottainak sírja ma is látható a helyi temetőben. A település 1783-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Bubnaricz” néven szerepel. Bubnjarcit az 1913-ban megépített, majd 1914-ben Károlyvárosig meghosszabbított Ljubljana – Novo Mesto vasútvonal kapcsolta be a vasúti forgalomba. Ekkor épült a Kulpán átívelő vasúti híd is. A településnek 1857-ben 339, 1910-ben 264 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 210-en lakták.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
339 331 354 364 292 264 315 315 301 338 335 321 286 267 234 210

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma[5] 1688-ban már állt, bár eredetileg nem volt harangtornya. A žakanjei plébánia alapítása előtt a lipniki plébániához tartozott. Mai barokk formáját 1753-ban kapta, amikor átépítették. A kápolnát a 17. században a Zrínyi és a Frangepán családok által épített mediterrán típusú kápolnaként írják le, fa előcsarnokkal, harangdúccal és famennyezettel. A kápolna mai megjelenését a 18. és 19. századi felújítások során nyerte el. Egyhajós épület téglalap alaprajzú hajóval, keskenyebb sokszögű szentéllyel, a szentélytől északra levő sokszögletű sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A hajót dongaboltozat, a diadalívvel elválasztott szentélyt pedig a csillagos ég motívumával díszített keresztboltozattal boltozzák. A főhomlokzatot a korábbi harangdúc helyett harangtorony uralja, a földszinten bejárati előcsarnok, felül pedig barokk toronysisak zárja. Az oldalhomlokzatok egyszerűen formázottak, egy-egy téglalap alakú ablakkal tagolva. A harangtorony sarkait, az oldalhomlokzatokat, a szentélyt és a sekrestyét fehér vakolatcsíkok emelik ki. Két oltára 1830-ban készült.
  • Vasúti határátkelőhely, híd a Kulpa folyón.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]