Budapest XV. kerülete – Wikipédia

Budapest XV. kerülete
Újpalota központja a híres Víztoronyházzal
Budapest XV. kerülete címere Budapest XV. kerülete zászlaja
Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Pestújhely Rákospalota Újpalota [1]
Irányítószám	1151-1158
Testvérvárosok	Lista Liesing Marzahn-Hellersdorf Tóvárosi lakótelep Maroshévíz Obervellach Szanming Bukarest 1. kerülete Murakirály Linji Dabas (2012–)
Polgármester	Cserdiné Németh Angéla (DK-Jobbik-LMP-Momentum-MSZP-Párbeszéd)[2]
Országgyűlési képviselő	Barkóczi Balázs (DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd)[3]
Népesség
Teljes népesség	75 236 fő (2024. jan. 1.)[4]
Népsűrűség	2 792,72 fő/km²
Terület	26,94 km²
Elhelyezkedése
Budapest XV. kerülete Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 10″47.5589, 19.119347.558900°N 19.119300°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 32″, k. h. 19° 07′ 10″47.5589, 19.119347.558900°N 19.119300°E
Budapest XV. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XV. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest XV. kerülete, azaz Rákospalota-Pestújhely-Újpalota a pesti oldal északkeleti részén fekvő kerületek egyike.

Budapest északkeleti részén helyezkedik el. Északkeleten Fót, keleten Csömör, délkeleten a XVI. kerület, délnyugaton a XIV. kerület, nyugaton pedig a IV. kerület határolják.

• Az M3-as autópálya bevezető szakasza,
• a Fő út,
• a Szentmihályi út,
• a Nyírpalota út, ^[5]
• a Kolozsvár utca,
• a Rákos út,
• a Fő tér,
• a Hubay Jenő tér,
• a Sztárai Mihály tér
• és a Kossuth utca

Néhány főbb útvonala, mint az Árpád úti felüljáró, az Illyés Gyula utca, a Régi Fóti út és a Külső Fóti út, továbbá a Rákospalotai határút tehermentesítésére épült új út az országos közúthálózat részének tekinthető, előbbiek mint a Fóton és Veresegyházon át Galgamácsáig vezető 2102-es út fővároson belüli szakaszai, utóbbi pedig a kerületet Csömörrel összekötő 21 105-ös számú mellékút városhatáron belüli része.

A Nyír, később Palota nevű falu dombhátra épült a Szilas-patak mentén. Legrégebbi építészeti emlék az 1200-as évek körül épült templomának romjai, amelyek az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy 14-17. század között működő temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa Lóránd ispán, 1347-ben választott budai bíró, kinek családja a 15. századig birtokolja Palotát, 1638-ban az Újfalusyaké lesz a falu. A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc alatt a település többször elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. 1749-től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a 19. század elejétől a Károlyi családé.

Számos más fővároskörnyéki település mellett 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez Rákospalota megyei várost és Pestújhely nagyközséget, melyekből a kerület létrejött, ugyanakkor az addig Rákospalotához tartozott Istvántelek az Újpestből alakult IV. kerület része lett.

1969 és 1978 között felépült Újpalota, a főváros egyik legnagyobb lakótelepe.

A XV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 77 091 fő volt, ami Budapest össznépességének 4,6%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 2554 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 2862 ember volt. A XV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 71,9, a nőknél 78,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 27 378 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 17 315 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,3%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 12%-a, mintegy 9217 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, kínai és vietnámi nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XV. kerület lakosságszáma lassan növekedett, egészen 1900-ig. Az 1900-as években hatalmasat növekedett a lakosság száma, majd dinamikusan növekedett tovább a második világháborúig. A háború következtében a kerület a lakosságának a 3,1%-át veszítette el. A kerület lakossága 1970-ig gyakorlatilag stagnált, majd a 70-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, az újpalotai lakótelep felépítése révén. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 112 810 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XV. kerületben, mint 1980-ban.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XV. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a XV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 25 603 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 22 594 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 11 525 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 388 fővel, végül a diplomával rendelkezőek 10 070 fővel.^[9]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a XV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 27 191 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 16 025 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 13 483 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 11 772 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 6462 fővel.^[10]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a XV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségivel rendelkezők éltek a legtöbben 27 378 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 17 315 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 11 814 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 642 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 5690 fővel.^[8]

A címeren csúcsos zöld pajzstalpon, középen aranymázas búzakalásszal kettéosztott pajzsmezőben egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, kifelé fordított ezüst mázas ekevas látható. A címerpajzsot jobbról olajfaág, balról cserfaág övezi.

A kerület zászlaja, illetve lobogója 2:1-arányú fekvő téglalap alapon, a zászlórúdtól kezdődően egyenlő szélességű fehér-világoskék-fehér-világoskék színnel függőlegesen csíkozott sávokból áll, amelyet a középső világoskék-fehér sávban az önkormányzat csúcsos pajzstalpon álló címere díszíti.^[11]

• Rákospalotai Múzeum

A múzeum Rákospalotán a Kossuth utcában egy városképileg védett iskolaépületben létesült 1960-ban, majd 1984-ben az épület rossz műszaki állapota miatt a múzeumot bezárták. 1991 novemberében, miután átköltöztették Pestújhelyre, újranyitott az intézmény. A gyűjtemény a területen lakó palócság néprajzi kiállítását és egy képtárat foglal magába, benne Madarász Viktor festőművész hagyatékát. 2006-tól rendszeresen otthona az évente május-június környékén megrendezett egynapos Kerti Tárlatnak, ahol a kerület neves képző- és iparművészei kiállítanak.

• Városháza a Hubay Jenő téren

A XX. század elején még kis falunak számító Rákospalotán vigadónak, szórakoztató központnak szánták az 1912-ben felépített városháza épületét. A Vigadót 1912-ben építtette Feith Gábor, egy tehetős helyi vállalkozó, aki számos nagy nevű épület, így a Közvágóhíd és a régi Fóti úti zsinagóga kivitelezője is volt. Az eredetileg szórakoztató központnak szánt épületben nyitásakor étterem, kávéház, táncterem is helyet kapott. Közigazgatási szerepét 1923-ban töltötte be először. Ezzel a község egy minden irányból jól megközelíthető, megfelelő nagyságú községházához jutott, amely azóta is otthont ad a hivataloknak. Az 1933-as, a fénykort jelentő vagyonmérleg szerint a községházán kívül mindössze egy emeletes bérház, egy leventeotthon, három üres telek, a temető és a Hősök szobra tartozott a tulajdonába. Bevételeik elég szerények voltak, legjelentősebb részét a pótadók jelentették. A második világháborút követően a községet a többi peremvidékkel együtt a fővároshoz csatolták, és a közigazgatás is központi irányításúvá vált. Néhány évvel ezelőtt felújították és bővítették az épületet, amelynek főbejárata a Bocskai utcába került át.^[12]

• Víztoronyház

Az Újpalotai Magasház kellő távlatból nézve ikon-szerűen emelkedik ki az újpalotai lakótelep öt- és tízemeletes paneljainak tengeréből. A tizennyolc emeletes torony nem csak mérete okán, hanem egyedi építészeti és mérnöki megoldásai miatt is figyelemre méltó.^[13] A hetvenes évek első felében felépült újpalotai lakótelep vízellátását ugyanis úgy tűnt a legegyszerűbbnek megoldani, hogy a maximum tízemeletesek közé építenek egy másfélszer magasabb toronyházat, a tetején víztartállyal.^[14] Az épület fiatal kora ellenére még a védetté nyilvánítása is felmerült. Ez a legmagasabb lakóház egész Budapesten, (országosan a harmadik). Egy komplett víztorony van benne, ami azonban ma már nem működik.^[15] A generáltervező Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) és a víztorony okán tervező Mélyépterv mérnökcsapata a kor jeles építészével, Tenke Tiborral egészült ki, aki az épület építészeti megjelenéséért felelt. A ház aránylag rövid idő, egy év alatt épült fel 1975-ben. A paneles építésmód miatt (is) sematikus lakótelepi házak közül már pusztán építéstechnológiája miatt is kilóg a toronyház, ugyanis csúszózsalut alkalmaztak; ez, hasonlóan a budafoki magasházakhoz, itt is egyedi megjelenést kölcsönöz, az építésmód sajátosságaiból fakadó építészeti jegyek (a házon végigfutó, függőleges pengeélek, szabadabb - esetenként íves - alaprajzi formálás, a panelhézagok elmaradása miatti egységes, monolitikus tömbszerűség) egyedi építészeti arculat megteremtésére adtak lehetőséget Tenke számára.^[14]

• Újpalotai (Rákospalotai) Hulladékhasznosító Művek

Az 1982-ben üzembe helyezett Hulladékhasznosító Mű három évtizeden keresztül megfelelt az előírásoknak. Időközben folyamatosan változtak, jelentősen szigorodtak a környezetvédelmi és energetikai követelmények, ezért szükségessé vált új füstgáztisztító berendezés létesítése és a kazánok felújítása a legkorszerűbb műszaki színvonalnak megfelelően. 2002 decemberében a tervezéssel megkezdődött Magyarország egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházása. A fővállalkozó a német Lurgi Lentjes AG., lebonyolítója a hazai ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. volt. A 2005-ben befejeződött rekonstrukciót követően a Mű kapacitása megnőtt, évi 420 ezer tonna kommunális hulladék termikus hasznosítását teszi lehetővé, és ezzel 13 ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt és 45 ezer lakás éves villamosenergia-mennyiséget állít elő.

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű valamennyi paraméterében, emissziós értékeiben megfelel mind a hazai, mind az Európai Uniós környezetvédelmi előírásoknak, és jelentős szerepet tölt be a hulladék energetikai hasznosítása terén.

A létesítmény területén található az Európában is egyedülálló Köztisztasági Múzeum, ahol régi korok dokumentumait, valamint köztisztasági és hulladékszállító járműveit tekinthetik meg az érdeklődők. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű és a Köztisztasági Múzeum előzetes bejelentkezést követően látogatható.^[16]

A kerületben a rendszerváltás óta eddig kétszer kellett időközi polgármester-választást tartani, 1996-ban és 2018. szeptember 30-án.^[25] Az előbbi oka és részletes eredményei még tisztázást igényelnek, utóbbira viszont azért került sor, mert az addigi polgármester parlamenti mandátumot szerzett, ami összeférhetetlennek minősült a polgármesteri tisztséggel.^[28][29]

• A polgármester-választás eredménye^[30]

• A képviselőtestület-választás eredménye^[31]

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 6. és 23. számú választókerületekhez.^[32]

Régi Budapest 6. számú választókerület^[33]

• Török Ferenc (SZDSZ) (1990–1994)
• Kiss Péter (MSZP) (1994–2010)
• Wintermantel Zsolt (Fidesz) (2010–2014)

Régi Budapest 23. számú választókerület^[34]

• Mécs Imre (SZDSZ) (1990–1994)
• Hajdu László (MSZP) (1994–2010)
• László Tamás (Fidesz) (2010–2014)

Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében - a IV. kerület egyes részeivel - önálló választókerületet alkot, Budapesti 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület néven.

• László Tamás (Fidesz) (2014–2018)
• Hajdu László (DK) (2018–2022)
• Barkóczi Balázs (DK) (2022 óta)

Lásd még: Budapest XV. kerülete díszpolgárainak listája, Rákospalota és Pestújhely

A kerület díszpolgári címét 2012 óta minden év október 23-án adják át, évente legfeljebb két személynek. A cím posztumusz is adományozható.^[35]

• XVTV (kerületi televízió)
• TIZEN5 (korábbi nevén: Életképek, a kerületi önkormányzat havonta megjelenő ingyenes újsága)
• Toronyhír (újpalotai, interneten megjelenő újság [1])
• Helyem Házam Palotám (helytörténeti folyóirat 2015-től [Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik==
• Liesing, Bécs XXIII. kerülete, Ausztria
• Berlin X. kerülete, Németország
• Linyi, Kína
• Maroshévíz, Románia
• Murakirály, Horvátország
• Kassa, Szlovákia
• Obervellach, Ausztria
• Sanming, Kína

• Dabas
• Mosonmagyaróvár
• Tótszentmárton

• 
  Az Ázsia center légifotója
• 
  Templom madártávlatból
• 
  Kossuth tér
• 
  A nagytemplom a levegőből
• 
  Látkép
• 
  A Pólus Center
• 
  A sportpálya
• 
  A 69-es villamos a Vasutastelep utcában, a háttérben a Mézeskalács téri lakótelep

• Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

• Az önkormányzat hivatalos honlapja
• Budapest XV. kerületének irányítószámai
• Budapest 15. kerület linkgyűjteménye
• Cikk a Besenyő parkról