Saca

	Saca (Šaca)
	Kórház a sacai városrészen
; Saca címere	; Saca zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassai II.
Rang	Kassa városrésze
Első írásos említés	1275
Polgármester	Daniel Petrík
Irányítószám	040 15
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KE
	Népesség
Teljes népesség	5722 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	138,15 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	244 m
Terület	41,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Térkép
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 38′ 02″, k. h. 21° 10′ 11″48.633889°N 21.169722°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 02″, k. h. 21° 10′ 11″48.633889°N 21.169722°E
	Saca weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Saca témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Saca (szlovákul: Šaca) Kassa város része Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai II. járásához tartozik. Területe 47,87 km².

Fekvése

Kassa óvárosától 15 km-re délnyugatra, a Kassai-medencében fekszik. Buzinka és Lajosháza tartozik hozzá.

Története

1275-ben „Ida” néven említik először. Későbbi említései: 1280 – terra Eghazas Ida, 1319 – poss. Saticha, 1328 – poss. Zethyce, 1344 – Setyche, 1379 – poss. Sathicha, 1385 – Sathicha, 1409 – Sethyche, 1424 – villa Saczcza, 1427 – poss. Sechcha, Secha, 1428 – poss. Sathcza, 1469 – poss. Sacza, 1514 – Saccza, 1553 – Sacha.

1427-ben birtokosa a Semsey család volt, akik a falu fölé emelkedő magaslatra várat építettek. A várat Mátyás király parancsára a kassaiak rombolták le, nehogy a husziták kezére kerüljön. A falu területén a középkor óta vízimalmok működtek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SACZA. Elegyes falu Abaúj Várm., földes Ura Semsey Uraság, a’ kinek lakó helyével díszesíttetik; fekszik Kassához mintegy mértföldnyire; határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sacza, tót falu, Abauj vgyében, Nagy-Idához 1 órányira, az Ida pataka mellett, 680 kath., 3 evang., 7 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ékesiti ezen helységet a földes uraság, t. i. Semsey Lajos k. kamarás szép izlésű kastélya s pompás angol kertje, egy üvegházzal, méhes szinnel, s 3 csatorna által összeköttetett kis tócskával. Van itt továbbá derék veteményes-kert, emeletes plébánia, kórház, 2 három kerekü malom, pálinkafőző ház, sok és szép gazdasági épület. A hat szakaszos váltógazdaság kitűnő haszonnal üzetik; a juhok egyátaljában megnemesitettek, s az erdő rendes vágásokra van felosztva. Ut. posta Kassa.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Sacza község, 75 házzal 532 magyar és tót lakossal. Postája Buzinka. A község fölött hajdan vár emelkedett, melyet Kassa városa a XV. században leromboltatott, hogy a cseh husziták, kiknek fészke volt, hasznát ne vehessék. Kath. temploma a reformáció előtti időből való; egy ideig a protestánsok birtokában volt, s 1738-ban kapták vissza a katholikusok. Semsey András kir. kamarás 1779-ben restauráltatta. A Semsey családnak itt régi nagy kastélya van.”^[4]

1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. 1943-ban egyesítették Buzinkával.

A második világháború után Sacán építették fel a Keletszlovákiai Vasművet, az ország legnagyobb kohászati üzemét. Az építés több mint 8 km²-es területen 1960-ban indult meg és 1965-ben kezdődött el a termelés. A vasműhöz kiépítették az Ungvár–Enyicke-vasútvonalat Szovjetunióból. 2000-ben új korszak kezdődött az üzem történetében, amikor a vezető amerikai acéltársaság, a U.S. Steel vásárolta meg.

Saca 1970-ben lett Kassa város huszonkettedik városrésze.

Buzinka

Vályi András szerint: „BUZINKA. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai Kende Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kassától egy mértföldnyire, nevezetesíti e’ helyet néhai híres Buzinkai, vólt Pataki Profeszszornak szűletése. Határbéli földgye termékeny, legelője szűk, 1/3. része soványos, ’s épűletre való fát pénzen vesznek, de mivel javai külömbfélék, és Kassátol nem meszsze van, első Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek szerint: „Buzinka, tót f. Kassához dél-nyugotra 1½ mfdnyire, az Ida pataka, 's Satza helysége mellett: 462 kath., 11 evang., 55 ref., 28 zsidó lak. Nevezetesíti ezen helységet a' Grach uraság' kastélyja; nagy angol-kertje, sok ritka külföldi növevénnyel, üvegházzal, halastóval; 's nemesített spanyol juh tenyésztése. F. U. Grach, Dobay, Semsey, Kende örökösök.”^[3]

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint: „Délre a Kanyapta-völgybe leszállva s innen Csécsen át az országuton Kassának tartva, az Ida patak mellett buzinka községbe jutunk, melynek 62 házában 446 magyar és tót lakik. Postaállomás. Távirója Nagy-Ida. Itt van gróf Zichy Ernő nagybirtokos kényelmes és tetszetős kastélya, melyet Grach földbirtokos e század elején épittetett és a mostani tulajdonos átépittetett. Belső berendezése szintén izléses. Étkezőjének falait egy 40 személyre való remek szép "Alt-Wien" asztali készlet ékesiti. Parkja terjedelmes, szép ültetvényekben gazdag, több mesterséges barlang és nagy tó diszíti. A tulajdonosnak itt nagy és jól jövödelmező tejgazdasága van.”^[4]

1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. 1943-tól Sacához tartozik.^[5]^[6]