Divjake – Wikipédia

Divjake
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségSkrad
Jogállásfalu
PolgármesterDamir Grgurić
Irányítószám51311
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség28 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság760 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 25′ 21″, k. h. 14° 55′ 57″45.422500°N 14.932500°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 21″, k. h. 14° 55′ 57″45.422500°N 14.932500°E
SablonWikidataSegítség

Divjake falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Skradhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Fiumétól 40 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Divjake plébániáját 1807-ben alapították, templomát 1829-ben építették. A falunak 1857-ben 102, 1910-ben 74 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben a falunak 40 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
102 91 74 82 69 74 91 83 78 85 81 61 54 44 47 40

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Izidor tiszteletére szentelt plébániatemploma 1829-ben épült. Egyhajós épület sokszög záródású szentéllyel és zömök harangtoronnyal, mely a nyugati homlokzat előtt áll.

A régi Lujziana út mentén, a jelenlegi Zágráb-Fiume közlekedési útvonal közelében található a Zeleni Vir vízierőmű.[4] A Curak-patak vizét mintegy 50 méteres eséssel hasznosító nagynyomású üzemként épült. Az építkezés projektdokumentációját a Payer és társa cég készítette Valerian Reizner mérnökkel együttműködve, akinek tervei szerint az ozalyi vízerőmű is épült 1908-ban. A vízerőmű építésével párhuzamosan készült a Skradból Munjara felé vezető bekötőút is. A vízerőmű 1921-ben készült el. Az első villanykörte 1921. december 28-án gyulladt ki a skradi Zeleni vir szállodában. Az erőművet hivatalosan 1922. január 29-én helyezték üzembe. A megtermelt energiát távvezetékeken szállították Skradba és Kupjakba, egyúttal ellátták árammal a teljes Gorski kotart és Primorjét is. A Zeleni vir volt az első a Horvát Hegyvidéken, és egyike volt az első húsz erőműnek az akkori Jugoszláv Királyságban.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]