Erdőtelek – Wikipédia

Nem tévesztendő össze a következővel: Erdőtelkek.

Erdőtelek
Római katolikus templom kálváriakereszttel
Erdőtelek címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Hevesi
Jogállás	község
Polgármester	Forgács Jánosné (független)[1]
Irányítószám	3358
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	3256 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	71,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	44,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″47.683, 20.31747.683000°N 20.317000°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″47.683, 20.31747.683000°N 20.317000°E
Erdőtelek Pozíció Heves vármegye térképén
Erdőtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdőtelek község Heves vármegye Hevesi járásában.

A Hevesi-síkon fekszik. A legközelebbi szomszédja Tenk, mintegy 4 kilométerre délre; a legközelebbi város a 14 kilométerre fekvő Heves. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Füzesabony, kelet felől Dormánd és Besenyőtelek, délkelet felől Átány és Tenk, dél felől Heves, nyugat felől Tarnabod, északnyugat felől pedig Kál.

Közigazgatási területe 44,90 km².

A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet 15 különálló területrésze közül három is érinti Erdőtelek területét.

Közúton két irányból közelíthető meg, Kál (illetve az M3-as autópálya káli csomópontja) vagy Tenk felől, mindkét irányból a 3208-as úton. Délkeleti külterületei között áthalad a 31-es főút, illetve a határszélét nyugaton pontszerűen érinti még a 3207-es út is.

A hazai települések közül a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Erdőtelek megállóhely a község nyugati széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3208-as útból kiágazó 32 307-es számú mellékút teszi lehetővé.

Első írásos említése 1215-ből származik (Erdev). A török hódoltság idején elnéptelenedett. A török kiűzése után a falu részben kisnemeseké, 1691-től részben Buttler Jánosé, az egri vár parancsnokáé volt. A kastélyt feltehetőleg régebbi falak felhasználásával Butler János Lajos földesúr építtette, majd ennek fia, Butler Gábor bővíttette a mai alakjára a 18. század második felében. A hozzátartozó présházat Povolni János építtette 1794-ben. A Butler-birtok 1890-ben Kovács József orvos- és sebészdoktor tulajdonába került, az ő nevelt fia, ifj. Kovács József vágott bele 1895-ben a kastélypark átalakításába, az erdőtelki arborétum létrehozásába.

• 1990–1994: Oszlánczi István (független)^[3]
• 1994–1998: Oszlánczi István (független)^[4]
• 1998–2002: Oszlánczi István (független)^[5]
• 2002–2006: Bakos Károly (független)^[6]
• 2006–2010: Bakos Károly (független)^[7]
• 2010–2014: Forgács Jánosné Tóth Erzsébet (független)^[8]
• 2014–2019: Forgács Jánosné (független)^[9]
• 2019–2024: Forgács Jánosné (független)^[10]
• 2024– : Forgács Jánosné (független)^[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 jelölt indult a polgármesteri posztért.^[6] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak négy másik település (Fonyód, Gyula, Mezőfalva és Újkígyós) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig csak két községben, a frissen önállóvá vált Berentén és Úriban akadt példa.

Hasonló választástörténeti érdekességet szült Mezőfalván a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás is: akkor ugyanígy 8 fő tett kísérletet a polgármesteri tisztség elnyerésére.^[7] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói voksolhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránst pedig öt másik településen vettek nyilvántartásba.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11] Népessége:3242 fő (2010. január. 1.) Népsűrűség:72,20fő/km²^[forrás?]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,7%, református 2,3%, felekezeten kívüli 8,2% (12,6% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,6% volt római katolikus, 2,1% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).^[13]

• Itt született Kulcsár Kálmán (1928–2010), jogász, szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
• Itt született Kriston Pál (1949–) történeti kutató, főiskolai docens.

• Erdőtelki égerláp: 22 hektáros kiterjedésű természetvédelmi terület, a Hanyi-ér által táplált lápterület.
• Erdőtelki arborétum: a hajdani Butler-kastély kertjében található, területe 7 hektár. Az itt látható növények (cserjék, örökzöldek és fák) fajszáma kb. 700.
• Bronzkori régészeti leletek (Veremdombon)
• Honfoglalás kori temető (Hanyipusztán)
• Csörsz-árok: a szarmaták által 324 és 337 között épített védműrendszer maradványa.
• Római katolikus templom: 18. század közepe, barokk
• Butler-kastély: 18. század vége, copf
• Benes-kúria: 19. század eleje, klasszicista
• Kőkereszt: 1786, barokk

• a település története

• Erdőtelek honlapja

• Erdőtelek vasútállomás