Kerecsend – Wikipédia

Kerecsend
A Világ Királynője-templom
Kerecsend címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Egri
Jogállás	község
Polgármester	Sári László (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám	3396
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	2215 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	95,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 20° 20′ 35″47.796, 20.34347.796000°N 20.343000°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 20° 20′ 35″47.796, 20.34347.796000°N 20.343000°E
Kerecsend Pozíció Heves vármegye térképén
Kerecsend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerecsend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kerecsend község Heves vármegyében, az Egri járásban.

Egertől 13 kilométerre délnyugatra található, a Mátra és a Bükk-vidék hegyeinél, nem messze attól a ponttól, ahol a 25-ös főút kiágazik a 3-as főútból. A település területén, közös csomópontban ágazik ki Demjén és Egerszalók felé a 24 129-es, és a Kerecsend délkeleti részét feltáró, a 3-as főútba torkolló 25 102-es út. A község területét a Laskó-patak szeli ketté.

Nevét írásban először egy pápai tizedjegyzék említi 1337-ben, Keresnuch írásmóddal. 1484-ben a Bakócz-graduále említi Kelechen alakban írva. A terület a egri püspöki birtokhoz tartozott. A török elől a lakosság 1556-ban elmenekült, az 1600-as években népesült be újra. 1687-ben teljesen elpusztult. 1731-ben német jobbágyokat telepítettek a faluba, később szlávok is jöttek a faluba. Az anyakönyvezés 1779-ben kezdődött meg. Az 1900-as években sokan kivándoroltak Amerikába.

• 1990–1994: Gémes László (független)^[3]
• 1994–1998: Gémes László (független)^[4]
• 1998–2002: Gémes László (független)^[5]
• 2002–2006: Gémes László (független)^[6]
• 2006–2010: Sári László (Fidesz)^[7]
• 2010–2014: Sári László (Fidesz–KDNP)^[8]
• 2014–2019: Sári László (Fidesz–KDNP)^[9]
• 2019–2024: Sári László (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2024– : Sári László (Fidesz–KDNP)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 34,7% cigánynak, 1,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 2,3%, felekezeten kívüli 27,5% (16,2% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 23,5% cigánynak, 1,9% németnek, 0,5% ukránnak, 0,2% románnak, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 28,8% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).^[13]

• Római katolikus templom. A jelenlegi templom 1960-ban épült, Világ Királynője tiszteletére van felszentelve.
• Nepomuki Szent János-szobrok
• 2019-ben nyílt meg a Gorilla Aréna Kaland- és Élménypark, ami a település legnagyobb élményközpontja

• Földhivatal Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Pivarnyik Balázs; Zsilák Szilvia: Nem tudta tovább nézni, hogy jóeszű cigány gyerekek kallódnak el (magyar nyelven) (HTML). Abcúg.hu. Real Reporting Foundation, 2019. december 16.