Erik – Wikipédia
Az Erik[1] germán eredetű név, jelentése becsület (más feltevés szerint egyedül) + hatalmas uralkodó.[2]
Német megfelelője egyes területeken az Erich. A névben a richi~rík ógermán alak lapul, aminek a jelentése uralkodó, hatalmas, de mások szerint az Erarik formából alakult ki, aminek az első tagja az era (Ehre, dicsőség) szó. Van olyan magyarázat is, ami szerint az észak-német Eirikr alakból ered, aminek első eleme az ein (egyedül) szó.[3]
Gyakorisága
[szerkesztés]Az Erik név korábban igen ritka volt, 1967-ben 25-en kapták ezt a nevet, a 80-as években sem szerepelt az első 25-ben, de az 1990-es években gyakori névvé vált, a 2000-es években a 43-48. leggyakoribb férfinév.[2][4][5]
Névnapok
[szerkesztés]Idegen nyelvi változatai
[szerkesztés]Híres Erikek
[szerkesztés]- „Erik” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
- „Eric” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
- „Éric” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
- „Erich” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250