FreeDOS – Wikipédia

FreeDOS
FreeDOS LiveCD boot képernyő
Fejlesztő	Jim Hall & The FreeDOS team
OS-család	DOS
Programozási nyelv	C
Legelső kiadás	1994[1]
Stabil verzió	1.3[2] (2022-02-20)
Frissítés	manuális
Hardver	PC[3] min. 640 KB RAM[4]
Csomagkezelő	FDNPKG
Kernel	monolitikus
Felhasználói felület	parancssoros
Licenc	GNU GPL
Státusz	aktívan fejlesztett
Weboldal	https://www.freedos.org/

A FreeDOS egy szabad és nyílt forráskódú operációs rendszer, amelyet a GNU GPL licenc alatt terjesztenek.^[3] A projekt célja a Microsoft DOS-szal kompatibilis operációs rendszer létrehozása volt. A FreeDOS 1.0 2006. szeptember 3-án jelent meg,^[1] és szabadon letölthető a projekt weboldaláról. Az egyik letölthető lehetőség, az fbasecd.iso 8 MByte-os, és egy szűk alaprendszert tartalmaz, a másik az fdfullcd.iso (153 MByte), ami sok hasznos alkalmazást is tartalmaz, így például az Arachne nevű, egyszerű böngészőklienst, az Mpxplay multiformátumú zenelejátszót, az OpenGEM grafikus környezetet.^[5]

A FreeDOS projekt 1994. június 26-án kezdődött, amikor a Microsoft bejelentette, hogy nem árusítja és nem támogatja tovább az MS-DOS-t. Jim Hall – aki ekkor fizikus hallgató volt Wisconsinban – egy kiáltványt tett közzé, amelyben egy nyílt forrású MS-DOS helyettesítő operációs rendszer kifejlesztésére tett javaslatot. A PD-DOS névre hallgató operációs rendszert 1994. június 29-án jelentették be.^[6] 1994. július 16-án a projektet új névre, Free-DOS-ra keresztelték, majd 1996-ban átnevezték a mai nevére, FreeDOS-ra.^[1]

A kiáltvány közzététele utáni hetekben többen csatlakoztak a projekthez, így Pat Villani és Tim Norman is. Az alapokat vagy maguk megírták, vagy felhasználták, ami nyilvánosan elérhető volt. A kernelért Villani, a COMMAND.COM parancssori értelmezőért Villani és Norman, míg az alapvető felhasználói alkalmazásokért Hall felelt.^[7] Egy ideig Morgan "Hannibal" Toal is aktívan támogatta a projektet. Számos kiadás előtti (Alfa, Béta, Release Candidate) verzió látott napvilágot a FreeDOS 1.0 2006 szeptember eleji megjelenése előtt.^[1]

Blinky, a barátságosan vicces hal a FreeDOS kabalafigurája,^[8][9] 2004 óta.^[10]

Jim Hall már 1999-ben gondolkozott azon, hogy jó lenne egy kabalafigura és először a gyűrűsfarkú maki ugrott be neki, mert mindig is kedvelte ezeket az állatokat. Később arra gondolt, hogy mivel a Linux is szabad szoftver, hasonlóan a FreeDOS-hoz, olyan kabalafigura kellene, ami jól passzol a Linux pingvinéhez, de először a fóka jutott eszébe. "SEAL" nevű szoftver (GUI MS-DOS-ra) azonban már létezett, így ezt elvetette.^[10]

2001 után merült fel egy belső levelezésben, hogy jó lenne a FreeDOS-nak is egy logó és a hal kezdett terjedni, mint jelkép. Végül Bas Snabilie készített egy karikatúrát, amely halat formázott és egy hozzá illő logót, melyet a fejlesztő csapat elfogadott. Neve csak később lett, a hunyorgó szemei miatt: "Blinky".^[10]

A FreeDOS nem csupán az MS-DOS klónja, hanem modernebb operációs rendszereken jellemző szolgáltatásokat is megvalósít. Néhány közülük:^[11]

• FreeCOM: Parancssoros értelmező (a COMMAND.COM megfelelője)
• FDAPM: Energiagazdálkodás, beleértve a számítógép indítását, leállítását és alvó állapotát
• CuteMouse: Egér-illesztőprogram görgős támogatással
• FDNPKG: Csomagkezelő hálózathoz való csatlakozás lehetőségével
• Grafikus nyomtatás támogatása
• DOSLFN: Lehetővé teszi a hosszú fájlnevek használatát
• JEMM386 és HIMEMX a memóriakezeléshez
• FDSHIELD és ClamAV a vírusvédelemért
• Linux parancsok használata
• FAT32 fájlrendszer támogatás
• Fájlok tömörítése és kicsomagolása Zip és 7z formátumban
• Dillo és Arachne szöveges módban történő webböngészésre
• Különféle fájlszerkesztők, köztük az Edit, a Biew, a Blocek, az E3, a Freemacs, a Vim, az Elvis, a Pico és a FED.
• Mplayer és OpenCP zenelejátszáshoz.
• Nyílt forráskódú játékok: Freedom, Floppy Bird, Nethack, Sudoku és Tetris.
• Multiboot támogatás.^[11]

A FreeDOS-t több nagy számítástechnikai cég is használja.

• A Dell előtelepített FreeDOS-sal árulta "n Series" asztali számítógépeit költségcsökkentési célból. A kampány azonban botrányosra sikeredett, mivel teljesen elérhetetlenek voltak egy átlagos vásárló számára, ráadásul az áruk sem maradt el a Windows-zal telepített, egyebekben taljesen azonos felépítésű társaiktól.^[12]
• A Hewlett-Packard a FreeDOS-t opcióként kínálta HP Compaq dc5750 asztali számítógépeihez, Mini 5101 netbookjaihoz és Probook laptopjaihoz.^[13] Rendszerei firmware-frissítéseihez használt bootolható lemezképfájljain is FreeDOS volt található.^[14]
• Az Intel SSD meghajtóinak firmware frissítő eszköze is FreeDOS alól töltődik be.^[15]
• A fentieken túlmenően, számos alaplapgyártó is bootolható FreeDOS floppy-lemezről tette elérhetővé BIOS-, illetve firmware-frissítéseit.^[16]

• Az XFDOS grafikus DOS felülete a FreeDOS alól futtatható, arra épül rá.^[17]
• A FUZOMA nevű, alapvetően afrikai országoknak készült gyermek oktatóprogram-csomag egy FreeDOS floppyról működik.^[18]
• A "Floppy Enhanced DivX Universal Player" egy FreeDOS floppyról működik.^[19]

• Régi DOS-os alkalmazások: könyvelőprogramok, klasszikus játékprogramok, stb. futtatása.
• Szemben egyes tetemes árú operációs rendszerekkel a FreeDOS ingyenes, ezért a vele telepített gép eladási árát ez nem emeli.

• Hivatalos weboldal: https://www.freedos.org/
• HupWiki
• Mogorva Mormota